Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést a válasz megalapozottságához.A kérdező által bemutatott két verzió közül a 2. verzió a jobb, de csak korrekciókkal.A számviteli törvény előírása alapján a számviteli beszámolónak megbízható és valós összképet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

A géptároló alapjának betonozása

Kérdés: A mezőgazdasági gépek gyártásával és értékesítésével foglalkozó cég a telephelyén géptárolót akar építeni. A géptároló alapjának betonozási költsége a telek értékét növelő beruházás, vagy a könnyűszerkezetes géptároló épület bekerülési értékének része, és arra az épület várható élettartamától függően értékcsökkenést lehet elszámolni? A betonozással kapcsolatos beruházásra a fejlesztési tartalék feloldható? Ha nem építi meg a géptárolót, és csak a betonozás készül el az udvaron (amelyen különféle szerelési munkákat tudnak majd végezni), úgy annak bekerülési értéke a telek értékét növeli, vagy mint önálló építményt kell aktiválni és értékcsökkenteni? Ebben az esetben is feloldható a fejlesztési tartalék?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítsuk a kérdést, konkretizálni kell a betonozási költség felmerülésének lehetséges eseteit. A géptároló, mint az épület alapja, a falak alatti alapok. A géptároló, mint az épület használatát lehetővé tevő, belső térnek a burkolata. Az udvar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz vizsgálni kell azt, hogy a használatba vételt követően végzett későbbi átalakítási munkákat valóban a használatba vételt követően kellett elvégezni, vagy azok olyanok, amelyek nélkül azokat rendeltetésszerűen nem lehetett használatba venni. A bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Műemlék épület felújítása, értékcsökkenése

Kérdés: Műemlék épületet vásároltunk, amelyet felújítás után szálláshely-szolgáltatás útján tervezünk hasznosítani. A felújítás több éven át tart, és a beszerzést, valamint a ráfordításokat beruházásként tartjuk nyilván. Az épület rendeltetésszerű használatba vétele 2 év múlva várható. Elszámolhatunk-e értékcsökkenést az épület műemlék jellegének ellenére? Ez különösen fontos annak fényében, hogy az adóváltozások "háromszoros" elszámolhatóságot ígérnek. (A költségkénti elszámolás csak értékcsökkenés útján valósulhat meg.)
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt – a kérdéshez kapcsolódóan – néhány pontosítás.Az épület rendeltetésszerű használatba vétele – a kérdés szerint – 2 év múlva várható. Ez esetben a műemlék épületen végzett munkák az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. és 8. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címke:

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező helyesen írja, hogy a személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje a lízingbe vevőnél számviteli szempontból beruházás, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválás, és az aktiválás időpontját követően a bekerülési érték alapján terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Részesedésvásárláshoz kapcsolódó üzleti vagy cégérték

Kérdés: A 6766. válaszban leírtak alapján az üzleti vagy cégértéket, amennyiben már nincs meg az a részesedés, amelynek megvásárlásával kapcsolatban a cégérték keletkezett, a részesedések közé történő átvezetést követően ki kell vezetnünk a könyvekből. Ezt a kérdést feltettük az adóhatóságnak is, de – sajnos – ők más választ adtak. Az adóhatóság álláspontja alapján a cégértéket továbbra is cégértékként kell kimutatnunk, amennyiben a társaság már nem rendelkezik az eredeti részesedéssel. A kérdező megküldte az adóhatóságtól kapott válaszlevelet is.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott válasz a Számviteli Levelek 331. számában jelent meg 2015. 09. 10-én. A válasz a 2015. évi CI. törvény átmeneti rendelkezésére [az Szt. 177. §-ának új (46) bekezdésében foglaltakra] épül. A hivatkozott (46) bekezdés alapján az üzleti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

ERP-rendszer bevezetése

Kérdés: Az ERP-rendszerrel kapcsolatosan sokféle véleményt hallottunk, emiatt megbíztunk egy társaságot nettó 5 millió forintért, hogy felmérést végezzen cégünknél: mire van szükségünk, hogyan működnek a folyamatok a társaságunknál, illetve melyik céget és rendszert javasolják, ami a legkisebb átalakítással és zökkenőmentesen vezethető be. Az anyag szeptemberre készül el. Ráaktiválható-e a rendszerre a szakértői felmérés értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem. Az eszköz (az adott esetben a rendszer) bekerülési értékében azokat a tételeket kell számításba venni, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. A kérdés szerinti felmérés valójában a rendszerek közötti választás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Jégháló minősítése az ültetvény esetében

Kérdés: A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvény bekerülési értékébe beletartozik az ültetvényhez nélkülözhetetlen támberendezések létesítésének költsége, bekerülési értéke. A jégháló rendeltetése azonban más, mint a támberendezéseké. Ezért – a vállalkozási tevékenységet szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Nyomóforma költségei

Kérdés: "A" kft. nyomóforma legyártását rendeli meg "C" kft.-től, amely az "A" kft. által gyártott termékek csomagolásának feliratozását szolgálja. "C" kft. a számláján nyomóformaköltséget, illetve munkadíjat számláz, az ügylet végeredményeként átadja az elkészült kliséket az "A" kft.-nek. Az "A" kft. a "D" kft.-től megvásárolja (legyártatja) a csomagoláshoz szükséges dobozokat, és átadja neki a kliséket, hogy a dobozok már a szükséges feliratokkal együtt érkezhessenek. A "C" kft. klisék előállításáról szóló számlája elszámolható-e "A" kft.-nél anyagköltségként?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a "C" kft. nem a szerződésben (megállapodásban, megrendelésben) foglaltak szerint számlázta az általa elkészült nyomóformákat, kliséket. A "C" kft. terméket állított elő, aminek eladási ára van. Emiatt nem számlázhatott nyomóformaköltséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címke:
1
30
31
32
77