Találati lista:
1011. cikk / 1411 Tárgyi eszköz átsorolása
Kérdés: Ha a tárgyi eszközt (például profilváltozás miatt) már nem használjuk, a készletek közé át kell sorolni. Ha a könyv szerinti érték megfelel a piaci árnak, akkor helyes-e az átkönyvelés módja: T 139 – K 131 a bruttó érték kivezetésére, T 21-22 – K 139 az elszámolt értékcsökkenés kivezetésére?
1012. cikk / 1411 Maradványérték esetén adóalap-csökkentés
Kérdés: A kft. gépjármű esetén 30%-os leírási kulccsal és 500 E Ft maradványértékkel számol. A leírás ideje a maradványértékig 2007. december 20-a, a 2007. évre eső terv szerinti értékcsökkenés 200 E Ft. A Tao-tv. előírása szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (20%-kal) 600 E Ft. A társaságiadó-alapot a teljes 600 E Ft összeggel csökkenteni lehet?
1013. cikk / 1411 Szoftver használati jogához kapcsolódó támogatás
Kérdés: Társaságunk vállalatirányítási rendszer (szoftver) használati jogát vásárolta meg 2007-ben, amelyet több évig kívánunk használni, így a vagyoni értékű jogok között amortizáljuk. A rendszer megvételéhez vissza nem térítendő támogatást pályáztunk. Kérdésem, hogy a rendszer bekerülési értékébe beletartozik-e a pályázatírás költsége (külső pályázatíró), valamint a szoftver használatának betanítása (oktatás) és az oktató kiszállási díja?
1014. cikk / 1411 Használt személy- és tehergépkocsi költségei
Kérdés: Szeretném, ha a Számviteli Levelekben a használt személygépkocsi, tehergépkocsi beszerzése és a kapcsolódó költségek (benzin, gázolaj, javítás, téligumi-csere), valamint az ezekkel összefüggő áfa könyvelési tételeket ismertetnék. Térjenek ki az elszámolható és nem elszámolható költségekre is.
1015. cikk / 1411 Udvar betonozása
Kérdés: A társaság műhelyként, raktárként és irodaként működő telephelyén az udvar egy részét lebetonoztatja. A betonozás értéke az épületre aktiválható? A számla áfatartalma visszaigényelhető?
1016. cikk / 1411 Telek és épület együttesen számlázott értéke
Kérdés: Cégünk vásárolt az adásvételi szerződés szerint egy 515 m2 alapterületű ingatlant. Az eladó a számlán tárgyieszköz-értékesítést jelölt meg, egy értékesítési egységként. A telek és az épület értékét milyen szabály szerint kell meghatározni, mivel az a számlán külön-külön nem szerepel?
1017. cikk / 1411 Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása
Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
1018. cikk / 1411 Piaci értéken értékelés
Kérdés: Társaságunk élni kíván a könyveiben szereplő ingatlan piaci értéken történő értékelésével. Az ingatlan hivatalos értékbecslését 2007. december hónapban kellett volna elvégezni, vagy megtehetjük ezt a mérlegkészítés időpontjáig?
1019. cikk / 1411 Hatósági engedélyek (áfa)
Kérdés: Cégünk főtevékenysége: geodéziai tervezés. Munkánkhoz gyakran igénybe veszünk földhivatali adatszolgáltatást (tulajdoni lapokat, térképeket kell kikérni), valamint előfordul, hogy szükségessé válik hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárási díj kifizetése. Fenti díjakat általában áfahatályon kívül számlázzák felénk. Cégünk, amennyiben a tervezéshez szükséges adatszolgáltatást számláz tovább, a tervezés áfamértékével, 20 százalékkal számlázza ezeket. Amennyiben azonban nem szorosan a munkához kapcsolódik, pl. a terv engedélyezésével kapcsolatos hatósági díj vagy a megrendelő kérésére egyéb tulajdoni lapokat vagy térképeket kell kikérni a földhivataltól, ezeket áfahatályon kívül számlázhatjuk-e tovább? Ebben az esetben áfaarányosítás felmerül-e?
1020. cikk / 1411 Kapcsolt vállalkozás értelmezése
Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?
