1411 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?

Kérdés: Vállalkozásunk a napelemes rendszer kiépítését részben pályázaton nyert támogatásból valósítja meg. A "projektadatlap" szerint a rendszer kiépítése épülethez kapcsolódó beruházásnak minősül. A beruházást lehet-e az épületek között épületbővítésként aktiválni? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adóalap csökkenhető-e?

Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?

Kérdés: Egy kft.-nek 10 000 E Ft összegű terven felüli értékcsökkenési leírása volt, ez a tétel a társaságiadó-alapot növeli. Ugyanezen időszak végén egy behajthatatlan követelést leírtak (felszámolás miatt) 5000 E Ft értékben, melyre 100%-ban értékvesztést számoltak el a korábbi években, ez a társaságiadó-alapot csökkenti. Van a társaságnak nagyobb elhatárolt vesztesége is a törvényi feltételek mellett, csökkenthetem-e a társaságiadó-alapot pl. 5000 E Ft erejéig, vagy ennél nagyobb mértékben is?

Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!

Kérdés: Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott társasági adó és áfa adónemekben. Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősítette, ezért az ezekre elszámolt értékcsökkenést kivette a költségek közül. Ugyanezen tételek visszaigényelt áfáját az egyéb ráfordítások között rendelte elszámolni. A társaságiadó-alapot korrigálta ezekkel a tételekkel. A határozat szerint a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett. Nem rendelkezett viszont arról, hogy mi legyen az eszközök bekerülési értékével, amit a megfelelő tárgyieszköz-számlákon tartunk nyilván. Mivel szemben kell ezeket a könyvekből kivezetni?

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?

Kérdés: Egy gazdasági társaság kiválást határozott el, a vagyonmegosztás szabályosan megtörtént, a vagyonmérleg-tervezet alapján a kiválást a cégbíróság bejegyezte. A kiválással kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy a mérlegen kívüli tételként nyilvántartott 2011-2012. évi veszteséget a két társaság között meg kell-e osztani, vagy megállapodás kérdése, hogy melyik társaság használja fel?