Társaságtól megváló taggal történő elszámolás

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?
Részlet a válaszából: […] ...leszállításakor, a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőke csökkenése arányában a törzstőkén felüli saját tőke – lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett – összegét is.A fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] ...ami mellett szó nélkül nem mehetünk el. Egy olyan egyéb szervezetnél, ahol kötelező a könyvvizsgáló, biztosan van saját tőke, a saját tőkének pedig a jegyzett tőkének megfelelő eleme, legfeljebb azt nem jegyzett tőkének, hanem indulótőkének nevezik.Ezek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Elszámolás a szövetkezeti befektetői részjegyek örököseivel

Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.Ptk 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az elszámolás alapját képező hivatkozott jogszabályhely alapján úgy látjuk, hogy az elszámolást a mérlegadatokkal kell alátámasztani. Ebből adódóan a legutolsó mérleg alapján a saját tőkéből ki kell vonni a jegyzett tőkét és a lekötött tartalékot, valamint ugyanezt kell tenni az előző év mérlegével is. A két eredményt ki kell vonni egymásból (tehát az aktuális év eredményéből a korábbi év eredményét), és a számított összegre jutó, nyilvántartott tulajdonrész százaléka lesz a tulajdonosokat megillető és elszámolható összeg.A fenti levezetés helyesnek mondható-e, illetve kötelessége-e szövetkezetnek a törvény szerinti elszámolás biztosítása, a személyes és írásbeli bejelentés alapján, és ha igen, akkor mennyi időn belül? Kérdésünk továbbá, hogy ki felé teljesíthet osztalékkifizetést egy működő mezőgazdasági szövetkezet?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkéjének része az örökhagyó vagyoni hozzájárulásának értéke. Ez az egyik eleme az elszámolásnak. A másik eleme a saját tőkének a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal csökkentett összege (a tőketartalék, az eredménytartalék és a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Iskola beszámolójának közzététele

Kérdés: Adott egy közhasznú nonprofit kft., amelynek a tagjai magánszemélyek. A közhasznú kft. fenntartóként finanszírozza külön adószámmal rendelkező iskoláját, amely így külön beszámolót és bevallásokat készít. Az iskola beszámolóját közzé kell-e tenni, ha igen, akkor hol, mikor, milyen formában?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti iskola a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek közé tartozik. Ez esetben a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a szerinti előírásokat kell a nyilvánosságra hozatallal, a letétbe helyezéssel, a közzététellel kapcsolatosan figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Üzletrész értékesítésekor az árfolyam-különbözetet csökkentő tétel

Kérdés: A kft. tulajdonosa értékesíti üzletrészét. Az évek alatt sok millióra nőtt értékénél csak a bevitt törzstőke részét számolhatja el költségként? Milyen költségelszámolási lehetőségei lehetnek még?
Részlet a válaszából: […] ...tag volt, akkor szerzési értéknek elsősorban a törzstőke részeként befizetett, rendelkezésre bocsátott összeg minősül, ha a törzstőkén felüli tőkeként a tőketartalékba nem helyezett a tulajdonos összeget. Az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének b) pontja sorolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Egyéni cég – jegyzett tőkében figyelembe nem vett eszközök

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2024. 11. 30-án átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulás jogutódlással történik, nem új vállalkozás indul, az egyéni vállalkozás megszűnik. Az Evectv. 19. §-ának rendelkezései szerint zárónappal készült nyitó vagyonmérleg-tervezet, ami egy az egyben tartalmazza a vállalkozó tárgyi eszközeit, pénzeszközeit, követeléseit és kötelezettségeit is. Mindent átvisz a jogutód kft.-be. A jegyzett tőkét készpénzben befizeti, nem pénzbeli hozzájárulásként semmi nem kerül a jegyzett tőkébe. 2024. 11. 30-án a készlet 10 M Ft, vevői követelése 5 M Ft, szállítói tartozás nincs. Ezek a tételek a kft. nyitómérlegében szerepelnek. A vevői követelés 2024. 12. hónapban be is folyik a kft. bankszámlájára. Hogyan alakul a megszűnő egyéni vállalkozás szja-bevallása? Bevételként (adóztatandó tételként) kell-e kimutatni a készletet és a vevői követelést? Tekintettel az szja-törvény 10. számú melléklet „II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek”-re, ami nem rendelkezik a vevő és a szállító elszámolásáról, és tekintettel a 49/A. § 2., 3., 4. és 5. bekezdésére. Egyik paragrafus sem említi azt az esetet, amikor átadásra kerül a követelés és a leltár a vagyonleltárban, de nem „nem pénzbeli hozzájárulásként”. Jelen jogszabályi hivatkozásokban mit jelent pontosan a nem pénzbeli hozzájárulás? Jegyzett tőkébe bevitt vagyonelemet?
Részlet a válaszából: […] ...kimutasson (azon eszközök nyitómérlegben szereplő összegében, amelyet nem tekint a jegyzett tőke részének). Ha nem minősíti jegyzett tőkének, de tőketartaléknak sem, akkor térítés nélkül átadott, átvett eszközök lehetnek.(Kéziratzárás: 2025. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Cégautóadó az üzembentartónál

Kérdés: Adott A kft. és B kft. Az A kft. szakszervizként működik, a B kft. használt személygépkocsikkal kereskedő cég. Mindkét cégben több tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsi van, mivel karosszériajavítás, szervizelés esetén csereautókat biztosítunk ügyfeleink részére. Az egyik ilyen, A kft. tulajdonában lévő, tárgyi eszközként nyilvántartott autónkat a B kft. nevére átírattuk üzembentartóként, ugyanis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén kedvezőbb a díjtétel, ha flottában kötjük azt meg. Hol kell megfizetni a cégautóadót, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak kell azt bevallania, befizetnie? Az üzemanyagköltség hol számolható el? Nyilvántartani, értékcsökkenést elszámolni az A kft.-ben fogom (csak a kedvezőbb biztosítás miatt írattuk át üzemben tartóként az autót a másik kft. nevére).
Részlet a válaszából: […] A Gjt. 17/B. § (1) bekezdése értelmében a cégautóadó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. A Gjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Személyesen közreműködő tag jutalma

Kérdés: Egy kft. saját jogú nyugdíjas tagja személyesen közreműködik a társaság tevékenységében ügyvezetőként (tevékenységét nem munkaviszonyban, hanem tagi jogviszonyban lája el), amelyért év közben díjazásban részesült. A kft. taggyűlése 2025 januárjában úgy dönt, hogy a tagot a személyes közreműködésben ellátott tevékenysége kiemelkedő minőségére tekintettel jutalomban részesíti (erről taggyűlési határozat születik), amelyet 2025 februárjában fog részére kifizetni. A személyesen közreműködő tagnak is fizethető-e jutalom, és ha igen, akkor mivel az a 2024-es adóévre vonatkozik, és a mérlegkészítés időpontjáig (2025. január 31.) jóváhagyásra került, 2024. évi bérköltségként kell-e elszámolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] A személyesen közreműködő tagnak is fizethető jutalom, ha a taggyűlés erről így dönt. A jutalmat 2024. évi bérköltségként lehet elszámolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben, az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján, mivel a jutalom a 2024-es adóévre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Jegyzett tőke forintban és euróban

Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó befektetési alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […] ...de még be nem fizetett tőkét is forintban kell kimutatni, ezért év végén azt nem kell átértékelni. A jegyzett, de még be nem fizetett tőkének az euróban befizetett összegét kell a befizetéskor forintra átszámítani, és az átszámításkor mutatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Körjáratok napjaira 9000 forintos napidíj

Kérdés: Termékeink bizonyos részét saját sofőrjeink szállítják ki a megrendelők felé, de nem mindennap. Ebben az esetben részükre a körjáratok napjaira adható-e a 9000 Ft-os napidíj adómentesen, annak ellenére, hogy havonta cafeteriát is kapnak?
Részlet a válaszából: […] ...§-a értelmében a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány kilencezer forint, feltéve, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
1
2
3
40