394 talált cikk a token kifejezésre

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?

Kérdés: Végelszámolás esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti, s a jegyzett tőke bekerülési értékén felüli vállalkozásból kivont jövedelmet a zárómérleg hónapjára vonatkozó 08-as bevallásban kell bevallani. Szja- és ehovonzatát a zárómérleg időpontjáig pénzügyileg rendezni is kell úgy, hogy a zárómérlegben már – mint kötelezettség – ne szerepeljen? Minderről igazolást kell adni a tagnak?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?

Kérdés: Az EU-s társaság EXW-paritással magyar zrt.-nek terméket ad el, amit a zrt. magyar kft.-nek továbbértékesít, a kft. pedig – aki a fuvarszervező – az árut exportálja, vagy más tagállamban úgy értékesíti, hogy az áru nem lép be Magyarország területére. Hogyan kell a magyar zrt.-nek, illetve kft.-nek számláznia? Áfásan vagy áfa nélkül?

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.

Kérdés: A kft. 4 M Ft üzletrésszel rendelkezik egy zrt.-ben. A zrt. jegyzett tőkéje 20 M Ft, a lekötött tartalék 2 M Ft, az eredménytartaléka 40 M Ft, így a saját tőke értéke 62 M Ft. A kft. el szeretné adni üzletrészét, azonban nincs rá kereslet. A zrt. hajlandó lenne azt 2 M Ft vételáron megvásárolni. Ezen az áron eladhatom-e a részesedést? Ennek milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan kell könyvelni az eladási folyamatot?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja vagyok. A férjem egy személygépkocsi üzembentartója, már több éve, a tényleges tulajdonos egy ismerősünk. A gépjármű forgalmi okmányában üzembentartóként szerepel a férjem. Az autót kizárólag mi ketten használjuk. Kaphatok-e a bt.-től sajátgépkocsi-költségtérítést (az üzembentartói szerződésre tekintettel), vagy kimondottan csak akkor kaphatnék, ha a férjem lenne a tulajdonosa az autónak?

Kérdés: Az "A" kft.-ben 50%-ban tulajdonos a férj és 50%-ban a feleség. A "B" kft.-ben 10%-ban tulajdonos az anya és 90%-ban a fia. A "C" (evás) kft.-ben 50%-ban tulajdonos az "A" kft.-ben lévő férj testvére és 50%-ban a "B" kft. 90%-os tulajdonosa. Mindhárom társaságban mindkét tulajdonos ügyvezetőként azonos szavazattal is képviseli a cégeket. Az evás "C" társaság rendszeres tevékenységet végez az "A" és a "B" társaság részére. Az Eva-tv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a fenti társaságoknak a kibocsátott számlák általános forgalmi adóval növelt kétszeres összege után kell-e megállapítaniuk az eva alapját?