394 talált cikk a token kifejezésre

Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.

Kérdés: A több éve működő, 3 magánszemély tulajdonos által alapított kft.-nél a cég visszavásárolta az 1200 ezer forint névértékű – a törzstőke egyharmadát jelentő – egyik tag üzletrészét 20 000 ezer forintért. A magánszemély a szerzett nyereség után adó- és ehofizetési kötelezettségét teljesítette (a kft. a kifizetéskor azokat tőle levonta). A kft. ezt az üzletrészt egy magánszemélynek névértéken eladta. A kft.-nek milyen számviteli és adózási kötelezettsége van, különös tekintettel a 18,8 millió forintos árfolyamveszteség, illetve az újként belépő tag kötelezettségei tekintetében?

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?

Kérdés: A kft. a jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével rendelkezik. A társaságban van egy viszonylag nagy értékkel bíró ingatlan. A társaságot el akarják adni a tulajdonosok. Hogyan lehet meghatározni a kft.-üzletrész piaci értékét?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cég a tesztautóként nyilvántartott személygépkocsit bérbe adhatja-e? A tesztautók beszerzésekor nem vontuk le az áfát, és a cégautóadót is megfizetjük. Ezen autók a könyvelésünkben nem a tárgyi eszközök között szerepelnek (értékcsökkenést nem számolunk el), hanem a készletek között. Értékesítéskor regisztrációs adó nélkül, áfamentesen, használt autóként értékesítjük. Helyes ez így?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.

Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?

Kérdés: Szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése. A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben? Mi a jogszabályi hely alapja?