Találati lista:
211. cikk / 273 Tőkekivonás személyi jövedelemadója
Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
212. cikk / 273 Kiválás esetén a tulajdonos társaság részesedésének alakulása
Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?
213. cikk / 273 Üzletrész-értékesítés adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
214. cikk / 273 Saját tőke felemelése követelésapporttal
Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?
215. cikk / 273 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
216. cikk / 273 Saját tőke hiányának pótlása
Kérdés: Ha egy kft. több éve veszteséges, és a társasági szerződésben nincs előírva a tagoknak a pótbefizetési kötelezettség, akkor hogyan lehet visszafordítani 3 millió forintra a több éve már jelentősen megcsappant saját tőkét?
217. cikk / 273 Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei
Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
218. cikk / 273 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása vagy bevonása
Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?
219. cikk / 273 Üzletrész értékének eltérítése
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
220. cikk / 273 Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás
Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
