Kft. ügyvezetője munkaviszonyban

Kérdés: Kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonosa is a cégnek, lehetett-e 2004-2005. évben munkaviszonyban a kft.-nél? A taggyűlés gyakorolhat-e munkáltatói jogokat a jelentős befolyással bíró tulajdonos felett? (A tulajdoni hányada 90%.)
Részlet a válaszából: […] A 2004-2005-ben hatályos Gt. 30. §-a alapján a vezetőtisztségviselő jogviszonyára, ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretébenlátja el, akkor a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kellirányadónak tekinteni. Ebből az előírásból az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Cégeladás, -felvásárlás elszámolása

Kérdés: A kft. megállapodott egy másik kft.-vel a cég eladásában, illetve felvásárlásában. A céget felvásárló kft. a vételt a jegyzett tőke értékén hajtaná végre úgy, hogy a tulajdonosi részaránynak megfelelően közvetlenül kifizeti a tulajdonosokat. A vásárló átveszi az eladó teljes eszköz-forrás állományát, az ügyvezető tájékoztatása szerint. Az ügylettel kapcsolatosan milyen számviteli-adózási teendők vannak?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtakatjogilag "helyre kell tenni".A kft. nem állapodhat meg egy másik kft.-vel a cégeladásáról, csak a cég tulajdonosaival. A cég eladása és felvásárlása közöttlényeges különbség van. Felvásárlás esetében a kft. valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Kapcsolt vállalkozás magánszemélyeknél

Kérdés: Van két magánszemély, akik több társaságot alapítottak az alábbiak szerint: 1. "A" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 2. "B" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 3. "C" társaság – Kiss József 50%; Nagy János 50% 4. "D" társaság – Kiss József 100% 5. "E" társaság – Kiss József 33%; Nagy János 33%; Horváth Béla 34%. Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e a társaságok a számviteli törvény és az adótörvény alapján? Kell-e nekik a szokásos piaciár-nyilvántartást vezetniük? Felmerülhet-e a társaságoknál a konszolidációs kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja]kapcsolt vállalkozás: az anyavállalat és a leányvállalat, a közös vezetésűvállalkozás és a társult vállalkozás (fölérendelt anyavállalat esetében aminősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. nem tartalmaz értelmező rendelkezést a közösüzemeltetésre, a közös tevékenységre vonatkozóan.A közös üzemeltetés jellemzője az, hogy az adott ingatlan(épület) rendszeres használatát az üzemeltető a közös üzemeltetésben résztvevők részére biztosítja, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Elszámolás az osztalékelőleggel

Kérdés: Közbenső mérleg alapján 2005. évre osztalékelőleget fizettünk a magánszemély tulajdonosok részére 73, 25, 2 tulajdoni hányad arányában, a 25%-os forrásadó levonása után. Év közben a 25% tulajdoni hányadú tulajdonostól a 73%-os megvette az üzletrészét. Hogyan kell elszámolni az osztalékelőleget és az osztalékot? Ha nem fedezi az adózott eredmény az osztalékelőleget, de van elegendő eredménytartalék? Mivel jár az év közbeni üzletrészeladás miatti tulajdonos-arányváltozás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. és a Gt. előírásai figyelembevételével év közbenosztalékelőleg akkor fizethető, ha a közbenső mérlegben kimutatott adózotteredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegbenkimutatott adózott eredmény arra fedezetet nyújt, az Szt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Részvényvásárlás 30%-os árfolyamon

Kérdés: Társaságunk a 2005-ben alapított részvénytársaság részvényesétől 20 millió forint névértékű részvényt vásárolt 30%-os árfolyamon. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt a részvényt vásárlónál? Névértéken vagy vételi értéken kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz attól függ, hogy a részvényt vásárló a20 millió forint névértékű részvény megvételével az adott társaságban közvetlenirányítást biztosító befolyást szerzett-e vagy sem, azaz a részvényvásárláscégvásárlásnak minősül-e vagy sem.A hatályos Gt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Családiház-építés és telek eladásra

Kérdés: A kft. építési telket vásárolt, amelyre önálló kertrésszel rendelkező családi házakat épít. A telek megosztásra kerül, a családi ház a telektulajdoni hányaddal együtt kerül értékesítésre (értéke a számlában lesz megbontva). A telek a mérlegben áruként (beszerzési áron) szerepel. A családi házak elkészültek, az értékesítés a kereslettől függően az idén vagy a jövő évben lesz. A telek értékét hogyan kell könyvelni? Az év végén eladatlan családi házakat telekrésszel együtt saját termelésű készletként kell kimutatni? A kivitelezést külső vállalkozó végezte. A kivitelezés költségeit alvállalkozóként vagy bérmunkaként lehet könyvelni? Annak értéke csökkenti az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A választ az egyszerűbbel, a telekkel kapcsolatos kérdésmegválaszolásával kezdjük.Az építési telek beszerzési értékét – mivel a telketértékesítési céllal szerezték be – a vásárolt készletek között kell állománybavenni. A vásárolt készletek között kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Közösen beszerzett géphez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli előírások alapjána közösen beszerzett gépet is csak egy társaság könyveiben lehet kimutatni, akérdés szerint a gépet az "A" társaság szerezze be, mutassa ki beruházásként,majd aktiválja azt, nála jelenjenek meg az üzemeltetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Kapcsolt vállalkozás az evánál

Kérdés: Egy kft. két magánszemély tulajdonában áll, mindketten 50-50%-os tulajdoni hányaddal rendelkeznek, és mindketten ügyvezető igazgatók. Az egyik tulajdonos evás egyéni vállalkozó testvére számlát bocsát ki a kft. felé. Az egyéni vállalkozónak meg kell-e növelnie ezzel a bevétellel még egyszer az eva alapját, vagy nem? Pontosabban kapcsolt cégnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. szerint az adóévben megszerzett bevételt akkorkell az eva alapjánál kétszeresen figyelembe venni, ha annak fizetésére (teljesítésére)olyan személy köteles, amellyel az adóalany a Tao-tv.-ben meghatározottkapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ez az eset akkor áll fenn,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az osztatlan közöstulajdon Ptk. szerinti értelmezéséből és az osztatlan közös tulajdonba tartozóeszközök elkülönítésének, elszámolásának számviteli előírásaiból a kérdésekreeltérő tartalmi válasz adódik. A Ptk. 137. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.
1
17
18
19
21