Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] A cash flow-kimutatás készítésének a célja az, választ adniarra, hogy a beszámolási időszakban a pénzeszközök miért változtak. A beszámolómérlegéből megállapítható, hogy a pénzeszközök mennyivel és milyen iránybanváltoztak: az üzleti év nyitó, illetve záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címke:

Tulajdoni hányad változása

Kérdés: A bt. 2003. decemberében úgy módosította társasági szerződését, hogy az eddigi 50-50 százalékos beltag-kültag arányt a kültag vagyoni betétje emelésével megváltoztatták 10-90 százalékra. A 2003. évi mérlegben az eredménytartalék 8 millió Ft, az előírt, de még ki nem fizetett osztalék 3 millió Ft. Ha 2004-ben osztalékot akarnak felvenni a tulajdonosok, melyik arány alapján kell azt megállapítani, a 20%-kal adózó résznél milyen saját tőkével kell számolni? Ha a beltag kilép, milyen arányban kell vele elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Gt.-nek a betéti társaságokra vonatkozó előírásaiból kella válasznál kiindulni. A Gt. 89. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a tagok gyűlése(a taggyűlés) határoz a társaság – üzletvezetés körébe nem tartozó – mindazonügyében, amelyet törvény vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke:

Részesedéseknél átlagár alkalmazása

Kérdés: A kft. tulajdoni részesedést jelentő egyik befektetésének egy részét névértéken, nagyobb részét a névérték 10 százalékán vásárolta meg. Ezen befektetések kivezetésekor alkalmazható-e átlagár? Ha igen, akkor az így elszámolt eredmény adóköteles-e, illetve van-e lehetőség az adóalap módosítására?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése ad arra lehetőséget, hogy csoportos nyilvántartás esetén a tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értéke a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár legyen. Ennek az a feltétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatos üzleti vagy cégérték kimutatásának szabályait az Szt. 3. §-a (5) bekezdése tartalmazza. Ezen (5) bekezdés 1/c pontja alapján, amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell. Csak pontosan megfogalmazott, szerződésben rögzített gazdasági eseményt lehet az Szt., illetve az adótörvényi előírásoknak megfelelően elszámolni.Ha egy társaságot eladnak, akkor nem a társaság egyes eszközeit értékesítik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával

Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a kft. az üzletrészt nem tartós befektetésként vásárolta meg. Az Szt. 30. §-ának (1) bekezdése alapján a nem tartós befektetésként vásárolt tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell a vételáron kimutatni. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem csökkenthető az üzletrész-értékesítés árfolyamnyereségével a társasági adó alapja. A kérdező ugyanis félreérti vagy félremagyarázza a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontját. A hivatkozott előírás szerint ugyanis az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdoni részesedés (eva)

Kérdés: Evázó társaságunkba beléphet-e új tag, akinek a részesedése nem fogja meghaladni az 50 százalékot? Az Eva-tv.-ben nem találtam rá tiltást, csak az 50 százalékot meghaladó új tulajdonos esetére, de egy adótanácsadó azt az információt adta, hogy semmilyen változás nem lehetséges. Az lenne tehát a kérdésem, hogy ez igaz-e, és ha igen, honnan kellene kiolvasnom?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévre akkor választhatja az Eva-tv. szerinti adóalanyiságot, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem szerzett ötven százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Cégvásárlás költségei

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatban felmerülő különböző költségek – az Szt. 47-50. §-ainak előírásaiból következően – a tulajdoni részesedést jelentő befektetés megszerzése érdekében elszámolható költségnek tekintendők, és mint ilyenek, a befektetés vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Nyilvánosan forgalomba hozott részvények (eva)

Kérdés: Megfelel-e az eva előírásainak, ha az evaalany olyan részvénytársaság részvényeit vásárolja meg, amelyeket nyilvánosan hoztak forgalomba, azonban időközben az rt. zártkörűen működő részvénytársasággá alakult át?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 2. §-ának (7) bekezdése szerint a törvényben meghatározott egyéb feltételeken túl a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben akkor lehet evaalany, ha az adóévben más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
13
14
15
16