163 talált cikk a tulajdoni részesedés kifejezésre

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?

Kérdés: Evázó társaságunkba beléphet-e új tag, akinek a részesedése nem fogja meghaladni az 50 százalékot? Az Eva-tv.-ben nem találtam rá tiltást, csak az 50 százalékot meghaladó új tulajdonos esetére, de egy adótanácsadó azt az információt adta, hogy semmilyen változás nem lehetséges. Az lenne tehát a kérdésem, hogy ez igaz-e, és ha igen, honnan kellene kiolvasnom?

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.

Kérdés: Megfelel-e az eva előírásainak, ha az evaalany olyan részvénytársaság részvényeit vásárolja meg, amelyeket nyilvánosan hoztak forgalomba, azonban időközben az rt. zártkörűen működő részvénytársasággá alakult át?

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?

Kérdés: Milyen értéken kell nyilvántartani a vevőnél a vásárolt üzletrészt, ha a vételár nagyobb, mint az üzletrész névértéke, illetve ha a vételár kisebb, mint az üzletrész névértéke?

Kérdés: A vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök értékének piaci értékre történő helyesbítését köteles-e alkalmazni az egyszerűsített éves beszámolót készítő kft., vagy ez vezetői döntés függvénye?

Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?

Kérdés: Gazdasági társaságok a leányvállalataik részére milyen összeghatárig és milyen feltételekkel (idő, kamat stb.) nyújthatnak kölcsönt? Késedelmes fizetés esetén milyen mértékű késedelmi kamat számítható fel?