Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Kölcsön leányvállalatnak

Kérdés: Gazdasági társaságok a leányvállalataik részére milyen összeghatárig és milyen feltételekkel (idő, kamat stb.) nyújthatnak kölcsönt? Késedelmes fizetés esetén milyen mértékű késedelmi kamat számítható fel?
Részlet a válaszából: […] A Hpt. 3. §-ának (3) bekezdése szerint hitel és pénzkölcsön nyújtása üzletszerűen csak engedéllyel végezhető, és engedélyt csak pénzügyi intézmény kaphat. Ugyanakkor a Hpt. 2. számú melléklete szerint nem minősül pénzkölcsön nyújtásának az egymással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Egyik társaságnál beltag, másiknál kültag (eva)

Kérdés: Magánszemélyként betéti társaságban beltag és egy másik betéti társaságban kültag választhatja-e az evát ott, ahol beltag?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv.-nek az adóalanyiság választására vonatkozó feltételei között a tagokra vonatkozóan csak annyiban szerepel feltétel, hogy az új tag nem szerezhetett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést az adóévet megelőző naptári évben és az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

A választás korlátai: egyéni vállalkozó (eva)

Kérdés: Bt. választhatja-e az evát, ha a kültag egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A bt. választása független attól, hogy a kültag egyéni vállalkozó. Az egyéni vállalkozó nem választhatja az evát, ha az adóévre vonatkozóan olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Értékpapír fogalmának értelmezése (eva)

Kérdés: Társas vállalkozásoknak nem lehet részesedésük más társaságokban, kivéve értékpapírok. Mit jelent ez? Csak tőzsdén jegyzett részvények, vagy más rt.-k részvényeire is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás akkor lehet az adóévben adóalany: ha az evaalanyiságának évében valamennyi tagja magánszemély (ideértve a MRP szervezetét is), azzal, hogy e feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész, más jogi személyben, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Jogi személy tulajdonlása (eva)

Kérdés: Ha egy cég 2002-ben tulajdonos egy másik cégben, de ezt a jogviszonyt megszünteti december 1-jéig, választhatja-e az evát?
Részlet a válaszából: […] Az evaalanyiság időszaka alatt a vállalkozásnak más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem lehet részesedése (kivéve a Tkp-tv. szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírt). Így ha a kérdés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa és ügyvezetője X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. "B" kft. tulajdonosa és ügyvezetője ugyancsak X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. Mit kell bejelenteni az APEH felé kapcsolt vállalkozásként? Az Szt. szerint milyen kapcsolatban áll egymással az "A" és "B" kft.?
Részlet a válaszából: […] Az APEH felé "A" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása X úr, "B" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása X úr, "A" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása "B" kft., "B" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása "A" kft., X úrnak nem kell jelentenie, hogy kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál

Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nél a veszteség miatti tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőkét – a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával – az eredménytartalékkal szemben kell csökkenteni (T 411 – K 413). Így a tőkeleszállítás miatt a saját tőke értéke nem változik. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Külföldről kapott osztalék elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdoni részesedéssel rendelkezik külföldi székhelyű társaságokban, ahonnan osztalékbevételt realizál. Mikor kell könyvelni ezt a tételt a pénzügyi műveletek bevételei között? Akkor, amikor pénzügyileg is realizálódik, vagy a kinti eredményfelosztásról szóló határozat dátumával, esetleg társaságunk mérlegfordulónapján? És milyen árfolyamon, ha az MNB által nem jegyzett devizában keletkezik a követelés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-ának (1) bekezdése szerint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeget a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni, amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.Ebből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a tulajdonosi részesedésre kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
14
15
16