338 talált cikk a tulajdonjog kifejezésre

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az előírt áfát fel kell-e vezetni a kötelezettségek közé? Év végén áfával növelt értéken kapunk egyenlegközlőt. A könyvvizsgáló szerint ezt ki is kell mutatni, máshol azt olvastam, hogy nem. Mi az alábbiak szerint járunk el: A Tőkerészt induláskor felvezetjük a 448. számlára, majd a hozzákapcsolódó áfát is: T 368 – K 448. A havi törlesztéskor előírásra kerülnek a megfelelő fizetendő tételek: T 448 – K 479 (tőkerészlet), T 4661 – K 479 (áfarész), T 872 – K 479 kamat, majd a T 479 – K 384, ezek kifizetése, és visszakorrigáljuk az áfarészt: T 448 – K 368. Kicsit úgy működik, mint a kapott előleg bruttó módon kimutatott könyvelése. Helyes ez így?

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?

Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.

Kérdés: Azt hallottam, hogy 2018. 01. 01-től változott a praxisjog eladására vonatkozó adózási előírás. A praxisjog társaság részére is eladható?

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?

Kérdés: 2013-ban fejlesztési tartalékot képeztünk, és most december hónapban vásárolnánk egy garázst a cég kocsijának tárolására. Ez az összeg 4 millió Ft, amit majd részletekben fizetünk ki. Az adásvételi szerződés és a birtokba adás megtörténik 2017. december 31-ig, de a Földhivatal valószínűleg csak 2018-ban írja a nevünkre. A lekötött tartalékot feloldhatom-e 2017-ben?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?