Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
Részlet a válaszából: […] ...használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, függetlenül a tulajdonjog átkerülésétől. (A kérdező cég használatára átengedte a szállító, mert azokon kizárólag a kérdező cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték fejében, az ellenértéket a 10 000 E Ft névértékű üzletrész jelenti. A Ptk. 6:234. §-a szerint, ha a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítése

Kérdés: A társaság megszerezte a jogot, hogy szállodájában az időben megosztott használati jogot értékesítse. A vevő az eladótól ellenérték fejében 30 éves időtartamra jogot szerez egy ingatlanrész – apartman – ismétlődő, meghatározott időtartamú üdülési használatára. A használati jog forgalomképes, továbbértékesíthető. Hogyan kell elszámolni az üdülő használati jogának értékesítését?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítésekor a vevő tulajdonjogot szerez. Ebből következően, a számviteli törvény hatálya alá tartozó társaság a használati jog megszerzéséért fizetett összeget – mint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Részletre vétel

Kérdés: Ha a vevő az ellenértéket részletekben fizeti ki, a számlát mikor kell kiállítani számviteli, illetve áfabevallási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...lesz.Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alapján, ha részletvételről szóló szerződés azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetve az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Maradványértéken vásárolt lízingelt személygépkocsi

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...nem kapcsolódik. A lízingelt személygépkocsi beszerzése már a lízingbevételkor megtörtént. A maradványérték megfizetésével a tulajdonjog száll át a lízingbevevőre. (A maradványérték szóhasználat elkerülhető, ha például a lízingszereződésben úgy fogalmaznak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében az előírt áfát fel kell-e vezetni a kötelezettségek közé? Év végén áfával növelt értéken kapunk egyenlegközlőt. A könyvvizsgáló szerint ezt ki is kell mutatni, máshol azt olvastam, hogy nem. Mi az alábbiak szerint járunk el: A Tőkerészt induláskor felvezetjük a 448. számlára, majd a hozzákapcsolódó áfát is: T 368 – K 448. A havi törlesztéskor előírásra kerülnek a megfelelő fizetendő tételek: T 448 – K 479 (tőkerészlet), T 4661 – K 479 (áfarész), T 872 – K 479 kamat, majd a T 479 – K 384, ezek kifizetése, és visszakorrigáljuk az áfarészt: T 448 – K 368. Kicsit úgy működik, mint a kapott előleg bruttó módon kimutatott könyvelése. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingelt eszköz tulajdonjoga a lízingbeadáskor nem megy át a lízingbevevőhöz. Tehát a nyílt végű pénzügyi lízing így nem termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezése és jogosultság a követelésre adásvételi szerződésnél azt jelenti, hogy az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Kereskedelmi üzletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Lízingelt gépjármű a futamidő után

Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.
Részlet a válaszából: […] ...is, a lízingbevevő is hiányos ismeretekkel rendelkezik a lízing futamideje végén követendő számviteli teendőkről.A személygépkocsi tulajdonjogát az egyik tulajdonos csak a lízingbeadótól szerezheti meg – a lízingszerződésben rögzített feltételek mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Praxisjog elidegenítésének adózása

Kérdés: Azt hallottam, hogy 2018. 01. 01-től változott a praxisjog eladására vonatkozó adózási előírás. A praxisjog társaság részére is eladható?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen az következik, hogy a praxisjog csak a háziorvosi tevékenységet gyakorolni kívánó magánszemélynek adható el, annak a tulajdonjogát az orvos által működtetett társaság sem szerezheti meg.A praxisjog elidegenítése esetén a főszabály, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címke:

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen előírásokat a kérdés szerinti szerződés – úgy tűnik – tartalmazza azzal, hogy a kft. a tartásra kötelezettséget az ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalta magára. A kft. kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címke:
1
9
10
11
35