MRP működési költségeire átadott pénzeszközök

Kérdés: Az MRP alapszabálya szerint az alapító köteles megtéríteni az MRP-szervezetnél felmerült, tételes nyilvántartással alátámasztott működési költségeket. Hogyan kell könyvelni a zrt.-nél a működési költségekre átadott pénzeszközöket, és milyen adókötelezettséget von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] ...Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (MRP-tv.) 24/G. §-ának (2) bekezdése szerint az MRP megindításával, az MRP-szervezet megalakulásával, működésével és megszűnésével összefüggő (így különösen a székhely fenntartásából,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Eva előtti időszak előírt osztalékáról való lemondás

Kérdés: Evás kft. esetében az eva előtti időszak osztalékáról lemondhat-e a tulajdonos? Ha igen, és ezt bevételként könyveljük, akkor csökkenti-e az eva alapját (mint a Tao-tv.-nél), vagy 37 százalékkal adózik?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnt kötelezettségének összege. Az evás kft.-nél az eva előtti időszak előírt osztaléka a kötelezettségek között szerepel. A tulajdonos ezen kötelezettség teljesítéséről mond le, amelyet a számviteli előírások szerint az egyéb bevételek között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolással kell megszüntetni.Jövőbeni követelés is lehet, például a folyószámlán lévő pénzeszközök kamata a pénzeszközök tulajdonosok részére történő kiadásáig, amikor a várhatóan járó kamatot a hitelintézettel szembeni követelésként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kis- és középvállalkozás besorolása

Kérdés: Az alábbi kkv-besoroláshoz kérem szíves segítségüket:
Nagy Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 51%
– H magánszemély 25%
– Más Kft. 20%
– K magánszemély 4%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
Kis Kft.-ben az üzletrészek:
– D magánszemély 31,9%
– H magánszemély 26,9%
– N magánszemély 20,2%
– Nagy Kft. 19,2%
– H.-né magánszemély (H édesanyja) 2%
Ügyvezető: D, H, K magánszemélyek
A Tao-tv. 4. § (23) bekezdésének f) pontja alapján az ügyvezető-egyezőség miatt fennáll a kapcsolt vállalkozás a két cég között. A 2004. évi XXXIV. Kis- és középvállalkozásokról szóló tv. alapján a Nagy Kft. és Kis Kft. 3. § szerinti besorolását külön-külön vagy összevontan kell elvégezni? Kapcsolódó vagy partnervállalkozása-e (vagy egyik sem) a Kis Kft. a Nagy Kft.-nek, és ha igen, mely tulajdonlás alapján? Nincs konszolidált beszámoló. A magánszemély tulajdonosok nem egyéni vállalkozók.
Részlet a válaszából: […] A Kkv. tv. alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem lesz a két vállalkozás sem kapcsolódó, sem partner vállalkozás.Kapcsolódó vállalkozási viszony akkor merülhet fel a Kkv. tv. 4. § (5) bekezdése alapján,– ha közösen fellépő természetes személyek egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Egyszerűsített végelszámolás

Kérdés: Olyan információt kaptam, hogy az egyszerűsített végelszámolásra vonatkozó törvényi előírások lényegesen megváltoztak. A változásokról, azoknak a számviteli elszámolására gyakorolt hatásáról lehetne bővebben is olvasni a Számviteli Levelekben? Hogyan látják Önök e változásokat?
Részlet a válaszából: […] ...korábbi szabályozás szerint a legfőbb szervnek végelszámolót kellett választania, de végelszámoló lehetett a cégvezető is, a tulajdonos is. Az új előírás szerint nincs szükség választásra, mert a törvény rögzíti azt, hogy a végelszámolót terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Lízingelt gépjármű a futamidő után

Kérdés: A kft. nyílt végű lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A futamidő végén a társaság lemondott a gépjármű tulajdonjogának megszerzéséről. Az egyik tulajdonos fizette meg a maradványértéket (ő lett a tulajdonos), de a személygépkocsi üzembentartója továbbra is a kft. A lízing futamideje alatt üzembentartóként elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A futamidő végén mi a teendő? A lízingkötelezettséget ki kell vezetni, de mi történik az üzembentartói státusszal? Az eszközt is ki kell vezetni a könyvekből? A gépjárművet továbbra is a kft. használja.
Részlet a válaszából: […] ...is hiányos ismeretekkel rendelkezik a lízing futamideje végén követendő számviteli teendőkről.A személygépkocsi tulajdonjogát az egyik tulajdonos csak a lízingbeadótól szerezheti meg – a lízingszerződésben rögzített feltételek mellett – nyílt végű pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vételi kérelem benyújtásáig teljes összegében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.A hivatkozott előírások alapján a tulajdonos szándéka nem tekinthető jogszerűnek, bár megfelelő nagyságú jegyzett tőke (törzstőke) mellett megvalósítható. Hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Saját üzletrész utáni osztalék

Kérdés: A társaság 2018 augusztusában osztalékelőleget fizet tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján. A kft. 2018. március 15-től visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. szerint a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. Hogyan értelmezhető az az előírás, mely szerint a saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között kell törzsbetéteik arányában felosztani? Mi van akkor, ha az osztalékról való döntés időpontjában a saját üzletrészt a társaság már értékesítette, azaz nincs saját üzletrész?
Részlet a válaszából: […] ...saját üzletrész után a társaság osztalékelőleget sem kaphat. Értelmezhetetlen az osztalékelőleg adása a saját üzletrész-tulajdonos kft. részére egyrészt azért, mert önmaga részére senki sem ad előleget, másrészt a kft.-t az Szt. 38. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] ...A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50 százalékát. Ha a "B" kft. tulajdonosa csak az "A" kft. 10 M Ft törzstőkével, akkor a Ptk. hivatkozott előírása kizárja a tartós befektetés értékesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...az átadásra kerülő pénzösszeggel – a társasági szerződés módosításával – megemeli a jegyzett tőke összegét, azaz társtulajdonosok lesznek az "A" társaságban.Mindkét megoldásnak vannak előnyei is, meg hátrányai is. A válaszadó véleménye szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
1
41
42
43
171