1813 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Társaságunknak 3 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződése van egy személygépjárműre. Egy év után a lízingbe vevő vásárlót jelölt meg egy harmadik fél személyében, a lízingbe adó felé nyilatkozott az értékesítés tényéről. A személygépjármű vevője a lízingbe vevővel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ezeket a lízingügyleteket hogyan kell elszámolni? Milyen illeték- és társaságiadó-vonzata van annak, hogy lejárat előtt értékesíteni akarják a személygépjárművet?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a lakásszövetkezeti tagok által az adott évi tervezett felújításokra befizetett és a szövetkezetnél véglegesen átvett pénznek minősülő összeget? A szövetkezet számlaadásra kötelezett, amelyben az áfát is fel kell számítani? Mi van akkor, ha a lakásszövetkezet könyveiben az ingatlan nem szerepel?

Kérdés: Az Szt. 49. §-ához hasonlóan kell-e eljárni a 3. §-ban megfogalmazott kockázatitőke-jegy, befektetési jegy tulajdonosának is a bekerülési, beszerzési érték megállapításakor?

Kérdés: Egy belföldi cégcsoport 8 tagja a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül a közös ügyvezetés révén, illetve a férj-feleség 50-50% tulajdonlása miatt. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a NAV-nak bejelentették. A cégek egymásban részesedéssel nem bírnak. A Kkv-tv. szerint egyenként nem minősülnek középvállalkozásnak.
1. A kapcsolódó vállalkozás és partnervállalkozás (tehát a Kkv-tv. definíciója szerinti, és nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásról van szó) értelmezésénél mely vállalkozások adatait kell összeadni? Avagy hogyan kell értelmezni a következőt, azaz pontosan hogyan kell megállapítani az összevonandó cégeket? Ez a kérdés többek között azért merült fel, mert egy szakcikkben a következőt lehetett olvasni: "Ha rendelkezésre áll konszolidált beszámoló, akkor a vállalati méretmutatót az abban foglaltak alapján kell meghatározni. Ha nem készül konszolidált beszámoló, akkor a kkv-törvény szerinti kapcsolt vállalkozások adatait össze kell számítani, illetve arányosan figyelembe kell venni az úgynevezett partnervállalkozásokat is. Itt fontos megemlíteni, hogy az összeszámítás során a kkv-törvény szerinti kapcsolt (ottani megfogalmazásban »kapcsolódó«) vállalkozás definíciót kell figyelembe venni, ami nem egyezik meg a Tao-törvény szerintivel".
2. Az összevonandó cégcsoport helyes megállapítása után, az összesített létszám eléri az 50 főt két egymást követő év során, akkor a mérlegfőösszeg és az árbevétel értékeitől függetlenül beáll a középvállalkozói státusz a harmadik évtől?
3. Amennyiben középvállalkozásoknak minősülnének, akkor már transzferárszabályzattal és -nyilvántartással kell rendelkezniük, vagy csak a mentesítési feltételek meg nem felelése esetében?

Kérdés: Egyéni vállalkozó takarmányboltot üzemeltet, áfakörbe bejelentkezve. Az üzlethelyiséget 2010-ben vásárolta. Ennek vételárát nem vitte be a vállalkozásába, tehát nem aktiválta ingatlanként. 2012. évvel bezárólag felújítást végzett az ingatlanon, hogy a folytatott tevékenységének megfelelő legyen. A felújítás költségét a felmerülés évében aktiválta, és az utána következő években értékcsökkenésként számolta el. A felújítási számlák áfáját visszaigényelte. 2017-ben a vállalkozását be szeretné fejezni, az üzletet értékesíteni szeretné. Felmerült a az eladási árban külön kell-e meghatározni az ingatlan értékét és a felújítás nettó értékét? Az áfát csak a felújítás költségének megfelelő tárgyi eszközre kell-e számolni és megfizetni? Az ingatlannal együtt a zárókészletét is értékesíteni kívánja, aminek beszerzésekor az áfát visszaigényelte. A zárókészletre jutó áfát egyértelmű, hogy be kell fizetnie.

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?

Kérdés: Cégünk ingatlanok pénzügyi lízingjével foglalkozik. Vita támadt a tekintetben, hogy a pénzügyi lízingbe adott ingatlanok kapcsán ki az építményadó alanya.

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!

Kérdés: Szíveskedjenek példákkal megvilágítani, hogy egy vállalkozás mikor minősül társult vállalkozásnak, és mikor jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozásnak? Mi a különbség a kettő között? A zavart az okozza, hogy mindkettő definíciójában 20%-os részesedésről szól a számviteli törvény.

Kérdés: Osztalékelőleget szeretne a tulajdonos felvenni 2017. októberben. Készítettünk közbenső mérleget 2017. június 30-ra. Az osztalékelőleg kifizethető. Közzé kell-e tenni ezt a közbenső mérleget? Milyen egyéb tudnivalók vannak ezzel kapcsolatban?