32 talált cikk az udvar kifejezésre

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: A társaság műhelyként, raktárként és irodaként működő telephelyén az udvar egy részét lebetonoztatja. A betonozás értéke az épületre aktiválható? A számla áfatartalma visszaigényelhető?

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?

Kérdés: A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?

Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?

Kérdés: Egy vállalkozás raktárhelyiséget épített, amelynek bruttó értékét 2 százalékos leírási kulccsal számolja el értékcsökkenési leírásként. Az épület udvarát beburkolták. Kérdés, hogy ez utóbbi kiadást költségként számolhatja el, vagy növelnie kell vele a beruházás (a raktár) értékét?

Kérdés: A kft. magánszemélytől épületet bérel. Az épület zárt udvaron van, ahol a kft. tereprendezési, aszfaltozási munkákat végez. Elszámolhatók-e beruházásként? A használatbavételkor aktiválható-e annak ellenére, hogy a bérleti szerződésben csak az üzlethelyiség szerepel? Mi a helyes megoldás?

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás 2000-ben telephely kialakítása céljából kezdett beruházása 2001. évre áthúzódó értéke alapján igénybe vehette-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha az áthúzódó beruházás kerítés, belső udvar, parkosítás, a kiszolgálást közvetlenül szolgáló számítógép-hálózat, ISDN-hálózat?