436 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: A kft. olyan eszközt vásárolt, amely egyáltalán nem szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A vásárolt eszköz kávéfőző, vízforraló, grill, hűtő. Az eszközöket a tulajdonos bank­kártyával fizette ki. Javasoltam, hogy fizesse be a pénztárba. Ez nem tetszett neki. Abban maradtunk, akkor adóalap-növelő tétel lesz. Ezt hogyan számoljam el helyesen? Kis értékű eszköz? Egyéb ráfordítás vagy értékcsökkenési leírás egy összegben?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e adóügyi szempontból egy mezőgazdasági őstermelő "A" és egy kft. "B", ha a kft. tulajdonosi szerkezete az alábbi:
"A" magánszemély: 50%.
"A" magánszemély testvére: 50%.
"A" nem ügyvezetője a kft.-nek, és szavazati joga azonos a tulajdoni arányával.

Kérdés: A kft. ügyvezetője egy nyugdíjas személy, aki egy bt.-nek is a beltagja. Kérdésem: elfogadható-e, hogy az ügyvezető tevékenységét ingyenesen végzi? A kft. ügyvezetője akkor is végezheti-e a tevékenységét ingyenesen, ha egy másik kft. ügyvezetője?

Kérdés: Tulajdonos a vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. B vállalkozásban ügyvezető és 50%-os tulajdonos, illetve C evás vállalkozás 25%-os tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. B és C vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Egy kft. két tulajdonossal rendelkezik. A férj és a feleség tulajdoni hányada 50-50%. Mindkét tulajdonos egyben ügyvezető is. Az ügyvezetői feladatokat 0 Ft-os megbízási jogviszonyban látják el. A kft. egyéb feladatait heti 20 órás munkaviszonyban, havi 50 000 Ft-ért végzik. Szükséges-e a kft.-nek a 78 000 Ft-os minimálbér után megfizetni a járulékokat a két tulajdonos után, vagy elegendő az 50 000 Ft után?

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?

Kérdés: Ha a társaság osztalékfizetésről dönt, de a kifizetés csak két hónap múlva lesz, az ügyvezetőnek mikor kell nyilatkoznia a taggyűlés felé, a döntéskor vagy a kifizetéskor?

Kérdés: Egy külföldi cég ügyvezetője és egyben könyvelője voltam. A megbízásom 2009-ben lejárt. A tulajdonost minden évben megpróbáltam elérni, eredménytelenül. Eddig beadtam a bevallásokat és a mérleget, bízva abban, hogy előkerül a tulajdonos. Most már semmi reményt nem látok erre. A céget én megszüntetni nem tudom. Tartozom-e valahová bejelentési kötelezettséggel? A kft. 2009 óta nem folytat tevékenységet. Nem tudom, ebben az esetben mi a jogkövető magatartás? A cégnek az állammal szemben nincs tartozása.

Kérdés: A Gt. 22. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondolom, a Gt. ezen rendelkezése megengedi például az egyszemélyes kft. tagjának, aki egyúttal az ügyvezető is, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban lássa el, ha erről az alapító okiratban rendelkezik, és anélkül, hogy ennek a jogviszonynak a megítéléséhez mögöttes jogszabályként a Munka Törvénykönyvét kellene alkalmazni. Vagy arról van szó, hogy az egyszemélyes társaságnak nem társasági szerződése, hanem alapító okirata van? De ha így lenne, akkor miért írnak itt az egyszemélyes társaság tagjáról? Ha mögöttes jogszabályként mégis csak az Mt.-t kellene alkalmazni, akkor ez a lehetőség egyáltalán miért került be a Gt.-be? Számomra a hivatkozott bekezdés arról szól, ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) deklaráltan rögzítésre került, hogy a vezető tisztséget az illető tag munkaviszonyban látja el, akkor az munkaviszonynak minősül, a munkaviszony ismérveinek minősítése nélkül! Egyébként semmi értelmét nem látnám a kötőjelek közé beszúrt szövegrésznek! Mi erről az Önök véleménye?

Kérdés: Gazdasági társaság tulajdonát képező társasházi lakást milyen feltételekkel vásárolhatja meg a társaság cégvezetője? Megvásárolhatja-e a könyv szerinti ár alatt? Lehet-e eladó is meg vevő is az ügyvezető? Ha igen, kell-e a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót fizetni?