436 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: X társaság 50%-os tulajdonjoggal és azzal megegyező szavazati joggal rendelkezik Y társaságban (X és Y társaság is belföldi). Z társaság (külföldi társaság) mindkét belföldi társaságban tulajdonos, X társaságban 100%-ban és Y társaságban 50%-ban, szintén ugyanekkora szavazati joggal. X és Y belföldi társaságok ügyvezetője egy és ugyanazon természetes személy, aki azonban nem rendelkezik tulajdonjoggal, csupán állandó képviseleti joggal mindkét társaság tekintetében. X társaság természetesen Z társaság leányvállalata, itt teljesen egyértelmű a kapcsolt viszony. Kérdés, hogy kapcsolt vállalkozási viszony merülhet-e fel X és Y, vagy Z és Y társaságok vonatkozásában a Tao-tv. értelmében?

Kérdés: A kft. az utóbbi három évben evás volt. 2010-ben már visszatért a Tao-tv. hatálya alá. A saját tőke mínusz 5 millió Ft. A jegyzett tőke 3 millió Ft. Mielőtt evás lett, kisebb volt a saját tőke. Az előző könyvelő pótbefizetést írt elő 2009-ben, amikor még evás volt, a 36/414. könyvelési tétellel. Ebből csak pár ezer forintot fizettek be. A társasági szerződés szerint a tagok nem kötelezhetők pótbefizetésre. Mit lehet most tenni, mielőtt zárnánk a 2010. évet? Könyveljük vissza a pótbefizetést, azt is a középső oszlopban?

Kérdés: 2003 óta vagyok egy kft. könyvvizsgálója. Az éves záráshoz kért ügyvédi levélben szerepelt egy tétel, amely arról szólt, hogy a kft. 2002-ben kölcsönt adott egy másik cégnek, amely felszámolás alá került. 2010-ben a felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanná vált a követelés. A nyilvántartásokban 2002 óta ez a tétel nem szerepelt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a kölcsön adása készpénzben történt, és erről kölcsönadási szerződés született. A kölcsön eredeti futamideje 1 év volt. Véleményüket kérem a gazdasági esemény számviteli és adójogi megítéléséről!

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.

Kérdés: Egy 2 személyes kft. nyugdíjas ügyvezetője díjazás nélkül adminisztratív anyagbeszerzői, szerződéskötési munkát végez. Milyen adó- és járulékkötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt 2010. évben? Kell-e alkalmazni a szuperbruttósítást? Milyen kötelezettség terheli a kft.-t és az ügyvezetőt, ha a minimálbér 30%-át nem éri el a juttatás?

Kérdés: A tulajdonos "A" vállalkozásban munkaszerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, a tevékenységben közvetlenül részt vesz, és a járulékokat megfizeti. "B" vállalkozásban ügyvezető és 50%-ban tulajdonos, a "C" evás vállalkozásban 25%-ban tulajdonos és ügyvezető is. A "B" és "C" vállalkozásokban milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: A kft. 2010. 12. 01-től végelszámolás alatt áll. A kft. taggyűlése egyhangúlag elfogadta a kft. 2010. 01. 01. és 11. 30. közötti időszakról szóló tevékenységet lezáró beszámolóját. A tagok úgy döntöttek, élnek a maximális osztalékfizetéssel, azaz a teljes adózott eredmény és a felhalmozott eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozták el. A végelszámoló kérdezi: kifizetheti-e (ki kell fizetnie) a tagok számára jóváhagyott összes osztalékot? A végelszámoló az osztalék egy részét visszatarthatja-e, ha úgy látja, hogy a végelszámolási időszak likviditása veszélybe kerülhet (bár fedezet van az osztalékra)?

Kérdés: A kft.-ben két tag van, akik egyben ügyvezetők is. Munkájukat tagi jogviszonyban látják el. Ebben az esetben működik-e az, hogy az egyik ügyvezető a kiküldött, a másik a kiküldő, és így kiküldetési rendelvény alapján számolják el a gépjármű-költségtérítést?

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?

Kérdés: A kft. új ügyvezetőt nevezett ki, aki megbízási szerződés alapján látja el munkáját. Az ügyvezetőnek máshol nincs főállása. Elláthatja-e az ügyvezető a munkáját kizárólag megbízási szerződés alapján úgy, hogy sehol nem rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?