Kapcsolt vállalkozás családtagok között

Kérdés: Két cégben apa, anya, gyermek tulajdonosok. Egyikük tulajdoni hányada és szavazati aránya sem éri el az 50%-ot, viszont az ügyvezető mindkét cégben azonos, ezért véleményünk szerint a két cég 2009. december 31-ig nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, és nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az ügyvezető azonossága nem játszik szerepet a kapcsolt minőség meghatározásánál. 2010. január 1-jétől azonban a két társaság kapcsoltnak minősül, mivel a közeli hozzátartozók tulajdonarányait/szavazatait össze kell adni. Jól gondoljuk-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján egyértelműen nem állítható, hogy a két cég2010 előtt nem minősült kapcsolt vállalkozásnak. Az ugyanis attól függ, hogy atulajdonosok személye hogyan "oszlott meg" a cégek között. A kérdésből azvalószínűsíthető, hogy mind a hármuk mind a két cégben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Személyes közreműködés beruházásnál

Kérdés: A kft. panziót fog üzemeltetni. A panzió egy év alatt épül fel. A beruházás irányítását a kft. tagja végzi, aki egyben ügyvezető is. A társasági szerződésben nincs kikötve személyes közreműködés. Személyes közreműködésnek tekintendő és járulékfizetési kötelezettséggel jár az, ha a kft. tagja a beruházás irányítását végzi, de a tényleges tevékenységet a beruházás befejezéséig nem tudják végezni? A tagnak máshol nincs biztosítási jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...a tagot külön díjazás illeti meg.A panzió építésének mint beruházásnak az irányítása, mintnem vezető tisztségviselői, ügyvezetői tevékenység, de mint a tag személyesmunkavégzése mellékszolgáltatásnak is minősíthető, és mint ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Biztosítási díjhoz kapcsolódóan befektetés

Kérdés: Ügyfelem 20 éves lejáratra életbiztosítási szerződést kötött, amelyben biztosított az ügyvezető, a lejáratkori kedvezményezett a kft., haláleseti kedvezményezett a feleség. Az éves díj 6880 euró, amelyet átutalt. Az éves díjon felül azonban még átutalt 45 000 eurót is, befektetési céllal. A 6880 eurót költségként könyvelhetem? Milyen adót kell fizetni utána? A 45 000 eurót pedig befektetett eszközként tartom nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés lejárati kedvezményezettje a kft., az évesbiztosítási díj megfizetése nem jelent – jelenleg – végleges vagyonvesztést (haaz ügyvezető nem hal meg, azt a kft. visszakapja), így azt költségkéntelszámolni az átutalással egyidejűleg nem lehet. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Lakóingatlan építése bérbeadás céljából

Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a következőket kellrögzíteni: a kérdés szerinti lakóingatlan megépítése a társaság szempontjábólberuházás, a beruházásnál pedig nem lehetnek alvállalkozók (ez a Ptk. előírásaialapján kizárt), legfeljebb részfeladatokat végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Könyvelőprogram átíratása

Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvelőprogramok -mint szellemi termék – általában nincsenek a felhasználók tulajdonában. Így abt. amikor megvásárolta a könyvelőprogramot, akkor nem szellemi terméketvásárolt, csak annak a használati jogát. Ezt a jogot viszont nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Kapcsolt vállalkozás a számviteli előírások szerint

Kérdés: Van egy "A" társaság, amelyik "B" társaságban 100%-ban tulajdonos és "C" társaságban 30%-ban tulajdonos. A "B" és "C" társaság egymással üzleti kapcsolatban van. Ez a két társaság az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül? A "C" társaságban az ügyvezetést térítés nélkül a "B" társaság ügyvezetője és a 70%-os német tulajdonos egy meghatalmazott személye látja el.
Részlet a válaszából: […] Az anyavállalat fogalmát az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1.pontja tartalmazza. Feltételezzük, hogy a "B" társaság a tulajdonosokszavazatának többségével "C" társaságban nem rendelkezik, vagy nincsjogosítványa arra, hogy a "C" társaság a vezető tisztségviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Személygépkocsi használata

Kérdés: A kft. ügyvezetője a vállalkozási tevékenység ellátásához saját személygépkocsiját használja. Útnyilvántartás alapján, APEH-normát, üzemanyag­­árat figyelembe véve gépkocsi-költségtérítést utal át a kft.-től saját bankszámlájára. Magánszemélyként megfizeti a cégautóadót. Helyes ez így? Van más adóvonzata is? Év végén kell külön igazolás a kifizetett összegről? Van felső határa a kifizetésnek? Útnyilvántartáson kívül kell más dokumentum is a kft. könyvelésében?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető utazása nem minősül kiküldetésnek, és az akft. tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges, akkorezen – munkahelyre történő bejárásnak, kiküldetésnek nem minősülő – utazásokkalkapcsolatos költségtérítés az Szja-tv. 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elbírálásához sok feltétel hiányzik (pl.befektetési egységekhez kötött biztosításról van-e szó, a biztosítási szerződésa társaságnak visszavásárlási lehetőséget ad-e, a szerződés futamideje alatt aszerződő személyében bekövetkezhet-e változás stb.),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kötelezettségekkel csökkentett árontörténik a vásárlás, azt jelentik, hogy a cég átvállalja az ingatlanhozkapcsolódó vagy az ügyvezető más kötelezettségét.Ha ez a feltételezés helytálló, akkor helytelenül határoztákmeg az ingatlanok vételárát. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Tulajdonos mint személyes közreműködő

Kérdés: Egy teherfuvarozással foglalkozó kft.-nek két tagja van, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. Mindkét tag ügyvezetője a társaságnak. A társasági szerződés személyes közreműködést nem köt ki. A feladatait munkaviszonyban álló alkalmazottakkal látja el. Az a tény, hogy ügyvezető, személyes közreműködésnek számít-e a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, vagy a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha ők is mint tehergépkocsi-vezetők dolgoznának?
Részlet a válaszából: […]

Önmagában az a tény, hogy a kft. tagja az ügyvezetői teendőket ellátja, nem minősül személyes közreműködésnek a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha a két tag is mint tehergépkocsi-vezető dolgozna.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
1
26
27
28
42