Személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: 2002-ben alakult bt. helyesen jár-e el, ha az ügyvezető személygépkocsiját veszi bérbe addig, amíg saját cégautót nem szerez be? Melyek a bérlés feltételei, milyen társasági- és személyijövedelemadó-vonzata van? Mi a helyes költségelszámolás?
Részlet a válaszából: […] Személygépkocsi-bérlet – más dologbérlettel azonosan – a Ptk. 423-433. §-a alapján köthető. Az adózást érintően a következőket kell figyelembe venni.A bérleti díj a magánszemély önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelme [Szja-tv. 16. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Kölcsön leányvállalatnak

Kérdés: Gazdasági társaságok a leányvállalataik részére milyen összeghatárig és milyen feltételekkel (idő, kamat stb.) nyújthatnak kölcsönt? Késedelmes fizetés esetén milyen mértékű késedelmi kamat számítható fel?
Részlet a válaszából: […] ...kötött szerződés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik, illetőleg a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja,b) a pénzügyi, üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Kapcsolt vállalkozás mértéke (eva)

Kérdés: Mennyi a kapcsolt vállalkozásnál a meghatározó tulajdonosi hányad mértéke? (Amikor már duplán számít a bevétel!)
Részlet a válaszából: […] ...viszonyt eredményez) az is, ha az adózó jogosult az érintett belföldi, vagy külföldi személy vezető tisztségviselői (például ügyvezetők, igazgatósági tagok), vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének a kinevezésére vagy leváltására. A Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: "A" kft. tulajdonosa és ügyvezetője X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. "B" kft. tulajdonosa és ügyvezetője ugyancsak X úr 100 százalékban. Ügyvezető még X-né is. Mit kell bejelenteni az APEH felé kapcsolt vállalkozásként? Az Szt. szerint milyen kapcsolatban áll egymással az "A" és "B" kft.?
Részlet a válaszából: […] Az APEH felé "A" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása X úr, "B" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása X úr, "A" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása "B" kft., "B" kft. bejelenti, hogy kapcsolt vállalkozása "A" kft., X úrnak nem kell jelentenie, hogy kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

A társaságba bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékesítése

Kérdés: Eladhatja-e a kft. a cégbejegyzést követően az apportlistán szereplő értékpapírt névértéken a társaság tagjának, ügyvezetőjének? Köteles-e a kft. az apport értékesítése miatt a társasági szerződést módosítani, vagy csak bejelentési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A Gt. előírása szerint a társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli betétből, illetve a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli betétből áll. A Gt. 141. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Kapcsolt vállalkozás – ügyvezető

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft. és a kft. ügyvezetőjének egyéni vállalkozása, ha az egyéni vállalkozás szállítási munkákat végez a társaságnak, illetve a kft. és az ügyvezető, ha az ügyvezetőnek részesedése és szavazati joga nincs a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. előírásainak alkalmazása szempontjából a kft. és az ügyvezető, a kft. és az ügyvezető egyéni vállalkozása között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontjában foglaltak szerint ugyanis a kapcsolt vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Pénztárbizonylatok használata

Kérdés: Kötelező-e a vállalkozásnál a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatok használata?
Részlet a válaszából: […] ...a pénztárbizonylatok.Amennyiben a házipénztár kezelésével külön pénztárost nem bíztak meg, a pénzkezelési feladatokat például az ügyvezető végzi el, akkor a pénzbe- és kifizetéseket a pénztárkönyvben közvetlenül az alapbizonylatok alapján is lehet rögzíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...is kötődnek bizonyos cégvezetési, adminisztratív funkciók. Ebben az értelemben nem kifogásolható az a gyakorlat sem, ha az (egyik) ügyvezető után elszámolt személyi jellegű ráfordítás egy részét a székhely szerinti településen mutatják ki, akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Magántulajdonban lévő, kisvállalkozásnak minősülő, sertéstenyésztéssel foglalkozó cég vagyunk. Beszerzéseinket (takarmánykiegészítők, tenyészkocák) szinte napi rendszerességgel az ügyvezető a saját tulajdonú gépkocsijával szállította a közeli városból... E feladatok megoldására vásárolni tervezünk egy tehergépkocsit. A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét érvényesíthetjük-e ezen beruházás után?
Részlet a válaszából: […] Feltételezve, hogy a kérdésben a magántulajdon magánszemélyt (vagy MRP-szervezetet) jelent, a kedvezmény igénybe vehető, ha a tehergépkocsi a cég nyilvántartásában a műszaki gépek, berendezések, járművek között szerepel/fog szerepelni; új, azaz korábban más nem vette még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
40
41
42