Vállalati kölcsön lakásvásárlásra

Kérdés: Cégünk alkalmazotti viszonyban álló ügyvezetője és többségi tulajdonosa vehet-e fel vállalati kölcsönt lakásvásárlási céllal, amit 15-20 év alatt fizetne vissza, havi részletekben, a mindenkori jegybanki alapkamat megfizetése mellett? Van valamilyen értékhatára az ilyen címen nyújtandó vállalati kölcsönnek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz az, hogy a cég alkalmazotti viszonyban álló ügyvezetője és többségi tulajdonosa (és bármelyik alkalmazottja) lakásvásárlásra kaphat kölcsönt a vállalkozástól, akár 15-20 év alatti visszafizetési kötelezettséggel. Az ilyen címen adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...Helyesen járt el tehát a társaság, ha a tiszteletdíjból csak személyi jövedelemadót vont le. Az ügyvezető tevékenysége szorosan kapcsolódik a társaság gazdasági tevékenységéhez, így a tiszteletdíj a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Ügyfél-azonosítás

Kérdés: Ha a könyvelőiroda több éve folyamatosan könyvel a társaságnak, a pénzmosáshoz kapcsolódó jogszabályok szerinti azonosításhoz kell-e cégkivonatot kérnie ügyfelétől, vagy ez csak új ügyfél esetén kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...és a Pm-tv. 5. §-ában szereplő adatokban nem történt változás.A könyvelőiroda üzleti kapcsolatba az adott társaságot képviselő ügyvezetővel (természetes személlyel) kerül. Az ő adatait személyazonosító igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Osztalékfizetés év közben

Kérdés: A kft. tagjai az előző években képződött eredményből a 20%-os szja-val felvehető összeget szeretnének osztalékként felvenni. Megtehetik-e ezt év közben, vagy csak a 2002. évi beszámoló elfogadásakor?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt.-ben előírt feltételek is teljesülnek.A Gt. 141. §-ának (3) bekezdése alapján: a taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető – ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] ...legyen az osztalékként kifizethető összeg. Van azonban egy (3) bekezdés is, amely alapján a taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető javaslatára az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Az adózott eredményből való osztalékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető igazgató külföldi partneréhez megy, valószínűsíthető, hogy a vállalkozás érdekében utazik. Ilyen esetben a felmerült költségek elszámolásához mindenképpen szükséges egy belső bizonylat is. Ez a belső bizonylat a kiküldetési rendelvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Báli rendezvények belépődíjai

Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése határozza meg, és ezt a fogalmat veszi át minden, közterhet meghatározó törvény (az áfa kivételével), míg a társasági adóban eddig alkalmazott fogalom hatályon kívül került.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően, az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. A taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető – ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. ismeri a tartozásátvállalás intézményét. A Ptk. 332. §-ának (1) bekezdése alapján: ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme osztaléknak minősül, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék az Szja-tv. 66. §-a alapján.2004. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.
1
39
40
41
43