Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Jelentős összegű, forgalommal arányos engedmény

Kérdés: Cégünk negyedévenként – a szerződésben rögzítettek szerint – utólag kap forgalommal arányosan nem számlázott engedményt. Az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik. Az így kapott összeg időbelileg elhatárolható-e? Mi a helyzet akkor, ha az összeg nagysága az Szt. alapján jelentősnek, esetleg lényegesnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást bizonytalanná teszi a pontatlanul feltett kérdés. Jelen esetben is így van, ugyanis nehéz értelmezni a forgalommal arányosan utólag kapott engedmény törvényi tartalma mellett azt, hogy az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik.Az Szt. 77. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Jóváíró számla elszámolása

Kérdés: A szállító által kibocsátott, jóváíró áfás számla, ami utólag adott engedményt tartalmaz, termékenkénti felsorolással, egyéb bevétel vagy elábét csökkentő tétel?
Részlet a válaszából: […] Sem az Áfa-tv., sem az Szt. nem ismeri a jóváíró számlát. A kérdésben leírtak alapján a szállító helyesbítő számlát állított ki (legfeljebb helytelenül) az utólag adott engedményről.A helyesbítő számlán – többek között – szerepeltetni kell:- az eredeti számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a rövid válasz: az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményt is csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (azaz a következő évben) lehet az egyéb ráfordítások között elszámolni.Az Szt. 41. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint: "a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan pénzügyileg is rendezett engedmény elszámolására kérnek választ, amikor annak a terméknek a forgalmazása meg sem történt, amelyhez kapcsolódóan az engedményt adják. Az a furcsa és nehezen megmagyarázható helyzet állt elő, hogy a szállító a megrendelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Utólag adott árengedmény számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 1. számában a 9. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik a kérdés: egyoldalúan felkínált, forgalommal arányosan utólag adott árengedmény esetén lehet-e számlahelyesbítéssel élni, és ennek összege csökkenti-e az áfaalapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő információk nem elég részletesek a biztos és egyértelmű – testreszabott – válaszhoz. Ezért általánosságban a következő szögezhető le:A szokásos gyakorlat szerint a szállító a partnerével kötött keretmegállapodás alapján az év folyamán több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 16., 17., 18. pontjai tartalmazzák a számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal szembeni követelményeket, de nem találunk a sztornószámlára vonatkozó előírást. A számlaadási kötelezettségről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Lehet-e számlázni a bonust?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A forgalommal arányosan utólag adott-kapott engedménnyel (bonusszal) már a Számviteli Levelekben több kérdésre adott válaszban (az 1. számban a 8., a 3. számban a 41. kérdésnél) foglalkoztunk. Rögzítettük, amennyiben az utólag adott engedményről (bonusról) a vevő állítja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] A 2000. december 31-ig hatályos számviteli törvény [a többször módosított 1991. évi XVIII. törvény] 1997. január 1-jétől tartalmazza a következő rendelkezéseket:45. § (14) bekezdése: "Az egyéb bevételek között kell kimutatni a ... (pénzügyileg rendezett) ... az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
…
3
4
5