391 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?

Kérdés: Az 5388. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy ha a rendeltetésszerű használatbavétel perdöntő, akkor mi tekintendő annak? Mi van akkor, ha olyan változásokat hajtunk végre a már meglévő használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlanon, ami nem engedélyköteles? A használatbavételt követően felmerült költségeket el kell határolni, és a bérleti időszak alatt arányosan kell felszabadítani?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?

Kérdés: Cégünknél egy veszélyeshulladék-stabilizáló üzem beruházása valósult meg. Elkezdődött a próbaüzem. A próbaüzem előtt vagy után kell a beruházást aktiválni? Ha a ténylegesen átvett, számlázott hulladékból stabilizálunk a próbaüzem időtartama alatt, az ebből származó bevétel módosítja-e a bekerülési értéket? Ha igen, milyen formában?

Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?

Kérdés: Az ingatlannal rendelkező kft. egyik 50%-os tulajdonosától visszavásárolja az üzletrészét. A másik 50%-os tulajdonos terve az, hogy a visszavásárolt üzletrészt majd bevonja. A két gazdasági esemény során kell-e illetékfizetéssel számolni?

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú személygépkocsijaihoz éves autópálya- és parkolóbérletet vett. Vásárolt még rendszám nélküli parkolóbérletet, valamint arckép és név nélküli helyi utazási bérletet is a várható vendégek részére, illetve egyéb, a céggel kapcsolatos utazás céljából. Az utóbbiak járulékkötelesek?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonban lévő víziközműveket üzemeltet. A víziközművek az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat köteles gondoskodni a települések ivóvízellátásáról. Ebbe a körbe tartozik az előbbi feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, koncesszióba adása. A társaság minden évben elszámol az önkormányzattal, a felújításokat számlázza, az önkormányzat pedig kibocsátja a neki járó koncessziós díjról a számlát. A két számla rendezése kompenzációval történik. Felmerült egyes önkormányzatoknál, hogy a kompenzációval történő rendezés nem megfelelő, és ragaszkodnak a számlák átutalással történő kiegyenlítéséhez. Valóban nem helyes a számlák kompenzálása az önkormányzati könyvelés keretében?

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, vállalkozói adózási módot választottam. Kell-e cégautóadót fizetni abban az esetben, ha a saját tulajdonú (nem céges) személygépkocsi üzleti célú használata esetén a költségeket a hivatali km-re szorozva, az APEH-norma és -ár alkalmazásával és a 9 Ft/km átalány fenntartási költséggel számolom el? A gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban semmilyen más költséget nem számolok el.