Működési támogatás utáni áfa

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. az önkormányzat tulajdonában álló uszodát üzemelteti. A működési támogatási szerződés szerint: a létesítmény üzemeltetése folyamatos és állandó pénzügyi hátteret igényel, ezért az önkormányzat működési támogatást nyújt a kft. részére. A működési támogatás kizárólag a létesítmény üzemeltetésére használható fel. A működési támogatást negyedévente utalják. A kft.-nek el kell számolnia a felhasznált részről, a fel nem használt összeget pedig vissza kell utalnia. áfás-e a tevékenység? Kell-e bármilyen arányosítást végezni? A kapott támogatást hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...uszodának van-e díjbevétele, ésha igen, akkor azt az önkormányzat állapította-e meg, másrészt a működésitámogatás konkrétan milyen üzemeltetési költségekre használható fel, milyenüzemeltetési költségek tartoznak az önkormányzattal való elszámolás körébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
Részlet a válaszából: […] ...annak aziparűzési adó alapjánál történő számításba vételét.A társaság az autópálya meghatározottszakaszának üzemeltetője. Az üzemeltetési szerződésből következően feladata azautópálya eszközeiben bekövetkezett károk helyreállítása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Apartman bérleti díjának áfája

Kérdés: Ha egy cég apartmanbérleti díjként munkásszállásköltséget számláz ki havonta, szerződés alapján, 25 vagy 18 százalékos áfakulcsot kell alkalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...tartós használatra, jellegzetesen havivagy éves időtartamra. Ez utóbbi apartmanok a saját tulajdonú, bérelt ingatlanbérbeadása, üzemeltetése szakágazatba tartozik.A hivatkozott TEÁOR 2008 besorolás szerint a kérdésbenszereplő apartman tartós (legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Jelentős tűzkár

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!
Részlet a válaszából: […] ...illetvehaszonanyagértéke mennyi lesz. Jelenleg konkrétan még egyik sem ismert. Ezértműszaki ismeretekkel rendelkező, a terményszárító üzemeltetését végzőszakemberrel kell felbecsülni. (Valószínű, hogy a biztosító által fizetendőkártérítést lehet viszonylag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Szolárium üzemeltetésével kapcsolatos költségek

Kérdés: A kft. szoláriumot üzemeltet (alanyi mentesen). Egyéni vállalkozásként indokolt, de az egyéni vállalkozó mégis kft.-t alapított. A szolárium üzemeltetéséhez az áramszolgáltatónál teljesítménynövelést kellett kérni. A tag nevére kiállított fejlesztési hozzájárulás hogyan számolható el a kft.-nél? Kértük az átírást, de az eddig még nem történt meg. A közel 700 ezer forintnyi összegű hozzájárulást a magánszemély eladhatja? A tevékenység bérelt ingatlanban folyik. A fejlesztések miatt villanyszerelési munkák is adódtak, közel 100 ezer forint összegben. Ez karbantartás, vagy idegen ingatlanon végzett felújítás? A gépek használtak, amelyekhez új csöveket, izzókat kellett venni. Ez karbantartás vagy beruházás? Gépekre nem tudom elosztani a 600 ezer forintos számlát, amelyben sok-sok cső, gyújtópatron van felsorolva.
Részlet a válaszából: […] ...az kapacitásbővítés érdekébentörténik. Ha csak a vezetékek cseréjét jelenti, akkor karbantartáskéntszámolandó el.A használt gépek üzemeltetése különböző eszközök beszerzésétigényli, a régieket cserélni kell. Ez igaz a szolárium tárgyi eszközei esetébenis....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Saját előállítású termékek felhasználása, értékesítése

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel és irodagépek kellékanyagainak (toner, patron) gyártásával is foglalkozik. A gyártáshoz használt alapanyagokat beszerzéskor elábéra könyveljük, mivel alapanyagot értékesítünk és a gyártás során is felhasználunk. Év végén az egész évi gyártásban felhasznált alapanyagot – kimutatás alapján – átkönyveljük (T 511 – K 8141). A 12. 31-én készleten lévő STK-t készletre könyveljük (T 251 – K 581). Az STK-ból a cég is használ tonert és patront, továbbá irodagép-üzemeltetési szerződésben vállaltuk az irodagépek javítását és kellékanyagokkal való ellátását havi fix díjért. Az STK-ból így patront és tonert az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint is felhasználunk. Az így év közben saját felhasználású tonereket és patronokat hogyan könyveljük? (T 251 – K 581, majd T 5114 – K 251 önköltségi áron?)
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor kell könyvelni, hakorábban készletre vétel volt (T 581 – K 251).Hasonlóan kell eljárni – a kérdésben körülírt -irodagép-üzemeltetési szerződések esetében is. Ha a havi fix díj fedezetetnyújt az irodagép-javításon túlmenően az irodagéphez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Hajóvásárlás adóterhei

Kérdés: Gazdasági társaságnál magánszemélytől a Balatonra hajót vásárolna, amelyet tréningek megtartására, ügyfelek fogadására és természetesen munkatársainak az üdülésére is használna. Milyen adókötelezettséget keletkeztetne a fenti tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges, hogy egyrészt a hajóvalkapcsolatos költségeket (értékcsökkenési leírás, javítási, karbantartásiköltségek), a hajó üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (a személyzet, aberendezések költségei), az étkeztetés költségeit, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Beolvadásnál az áfa

Kérdés: "A" cég mint beolvadó cég 100 százalékban tulajdonosa a "B" cégnek. A "B" cég a beolvasztó (az átvevő) cég. "B" cég 2009-ben kiállított "A" cég felé egy számlát 30 millió forint + áfa összegről, a vitorlakikötő üzemeltetési joga átadása kapcsán. "B" cég az áfát 2009-ben rendezte. "A" cég a számlát nem egyenlítette ki, így a pénzügyi rendezetlenség miatt az áfát nem igényelte vissza. A beolvadás napjáig, 2010. október 1-jéig a pénzügyi rendezés nem történt meg, a beolvadás miatt nem is fog kifizetésre kerülni. A kérdés az, ki fogja visszaigényelni az áfát? "A" cég a megszűnésre hivatkozva, vagy "B" cég mint jogutód?
Részlet a válaszából: […] ...amely jogutód, a "B" cég azt a rá vonatkozó rendelkezésekszerint gyakorolja. A szóban forgó esetben – feltételezve, hogy a vitorlakikötőüzemeltetési jogát az "A" cég adóköteles tevékenysége érdekében szerezte be -az "A" cég könyveiben a számlázott ellenérték áfája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Közhasznú sportegyesület tevékenysége

Kérdés: Sportegyesületünk közhasznú társadalmi szervezet. Bevétele tagdíjból, 1% szja felajánlásából, önkormányzati és magánszemélyek támogatásából van. Farsangi bál szervezése esetén a terembérleti díj, a zeneszolgáltatás díja cél szerinti tevékenység költségeként elszámolható-e? A bál ideje alatt tombolát szerveznénk. A tombolatárgy milyen költség? Van-e adó- és járulékfizetés utána? A ki nem osztott tárgyakat hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...TEÁOR szerint a táncterem, diszkó üzemeltetése – ennekmegfelelően a farsangi bál is – egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységnekminősül. A közhasznú sportegyesületnél cél szerinti tevékenységnek a közhasznútevékenységet lehet tekinteni a Tao-tv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Hamis bankjegy elfogadása

Kérdés: A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A válaszban a pénztárhiány számviteli elszámolására adunkválaszt, nem foglalkozunk azzal, hogy a hamis bankjegy elfogadását kizárófeltételeket miként szabályozták, szabályozták-e a pénzkezelési szabályzatban,továbbá milyen feladatai vannak a társaságnak a hamis bankjegy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
1
18
19
20
38