385 talált cikk az üzemeltetés kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?

Kérdés: 6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület – az SZMSZ-ben szabályozott módon – önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat – a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett – összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?

Kérdés: Iskolánk tulajdonában van egy olyan típusú gépjármű, ami a vezetővel együtt 9 személy szállítására alkalmas. Amennyiben az intézmény kölcsönadja a gépjárművet (ezt gépjármű-szabályzatában rögzíti) a fenntartó és a fenntartó egyéb intézményei részére, a megtett út (útvonaltervező alapján), a NAV-üzemanyagár és a fenntartási költség (15 Ft/km) az iskola házipénztárába bevételi pénztárbizonylaton, egyéb bevételként elszámolható? Jó megoldás ez, a NAV-üzemanyagár helyes az elszámolásnál? Ha hétvégén, pl. vasárnap történne a kölcsönadás, és az iskola munkavállalója, sofőrje vezetné a gépjárművet, aki vállalja, hogy saját szabadidejében dolgozik, és nem a munkáltató által elrendelt túlmunkát végez, megteheti?

Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.

Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a próbaüzem feladata az üzembe helyezésre kerülő beruházás összes gépének, berendezésének és az ezek használatát biztosító építményeknek együttes és meghatározott ideig történő üzemszerű működtetése, amelynek célja annak megállapítása, hogy a rendeltetésszerű, rendszeres és folyamatos üzemeltetés biztosított-e, és a beruházás alkalmas-e a beruházás céljaként meghatározott feladatok ellátására? Van-e a próbaüzemeltetésnek időbeli korlátja? A környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulása nélkül megkezdhető-e a próbaüzem? A próbaüzemeltetés mely költségei azok, amelyeket beruházásként kell elszámolni? Ha a próbaüzem időtartama elhúzódik, a használt gépek amortizációja elszámolható? Ha nem, akkor az előállított termékek önköltségénél a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának hiánya torzulást okozhat.

Kérdés: A 375. lapszámukban megjelent, a 7455. sz. kérdésre adott válaszukat szeretném teljes egészében megkapni, szükség szerint kiegészítve. Az adott önkormányzat kérdése: "Van egy Ingatlanbefektetési Alap-adózónk. Építmény- és telekadót fizet, viszont az iparűzési adó vonatkozásában azt mondja, nem alanya az iparűzési adónak. A Befektetési Alapnak egy szálláshely-üzemeltetéssel foglalkozó épülete van, amit nem ő üzemeltet, hanem egy kft. (normál esetben ez egy bérbeadási tevékenység)".
A következőt írja az Alap:
"Köszönettel vettük figyelemfelkeltését, és egyben tájékoztatjuk, hogy az Ingatlanalapok nem alanyai az iparűzési adónak. Az 1990. évi C. tv. 35. § (2) bekezdése szerint a HIPA alanya az a vállalkozó (52. § 26. pont), aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. A Befektetési Alap, a befektetési jegyek nyilvános vagy zárt körű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a Befektetési Alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Befektetési Alapkezelő, mint társaság, alanya az iparűzési adónak, működési területén, amely Budapest." Ha megnézzük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (2) bekezdését:
"(2) § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon."
A Htv. értelmező rendelkezései között az 52. § 26. pontjánál és a többi értelmező pontnál sem találtam definíciót erre a vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra, azaz arra, hogy ebbe vajon egy ingatlankezelési alap beletartozik?

Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?