1121 talált cikk az üzleti év kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk növényvédelmi szaktanácsadással foglalkozik, a vállalkozási szerződés április 1-től határozatlan időre szól. A szaktanácsadási díjat évi egyszer – április hónapban – a szerződést követően 15 napon belül állítjuk ki, a fizetési határidő a kiállítási dátumot követő 20. nap. Helyes-e a könyvelés, ha a számviteli teljesítés december 31.? Az áfateljesítés a számla kiállításával megegyező?

Kérdés: Társaságunk egyik, 51%-os tulajdonosa, külföldi tagja – a 2015. üzleti év vonatkozásában – jelezte, hogy 45 M Ft összegű holdingdíjra tart igényt. A másik tag az összeget vitatta, emiatt 2015-ben 45 M Ft összegre céltartalékot képeztünk, amely összeg meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-át. Végül a két tag 2016. év végére megállapodott, és a külföldi tulajdonos lemondott az igényéről. A céltartalékot 2016-ban megszüntettük. A fentiek alapján jelentős összegű hibának minősül-e a 2015. évi céltartalékképzés, szükséges-e háromoszlopos beszámolót készíteni a 2016. évre vonatkozóan?

Kérdés: Oktatással foglalkozó vállalkozás a tanfolyamokat és a vizsgáztatásokat modulrendszerben végzi. A résztvevők csekken fizetik be a felmerülő költségeket, de van, aki csak az éppen elvégzett modulra jutó költséget, van, aki az összes költséget. Az így befolyt tandíjakat, vizsgadíjakat előlegként vagy árbevételként kell kezelni? Az oktatás akár a következő naptári évre is átnyúlhat.

Kérdés: A kft. már a cégbejegyzés (adószámkiadás) előtt felújítást végzett bérelt ingatlanán. Ezen számlákról adószám kiadását megelőzően levonható az áfa? Számvitelileg elszámolhatók? (Valójában bejegyezték a céget, de az ügyvezetője eltiltása miatt másik cégjegyzékszámon, más ügyvezetőkkel időben később jegyezték be a véglegesen működő céget.)

Kérdés: Egy társaság átalakulását 2016. év közben jegyezte be a cégbíróság, bt.-ből kft. lett. Az átalakuló bt. nettó árbevétele a 2015. évben már meghaladta a 300 millió forintot. A bt. nettó árbevétele a 2016. évi évközi átalakulás bejegyzését megelőzően időarányosan szintén meghaladta a könyvvizsgálati értékhatárt. A 2016. év közbeni átalakulás bejegyzését követően a kft. mikor kerül a könyvvizsgálati kötelezettség alá? A 2016. évi átalakulás bejegyzésétől a 2016. év végéig? Vagy a 2016. évközi bejegyzést követően a 2016. év végéig szükséges, hogy a kft. is elérje a nettó árbevételével az időarányos 300 millió Ft-os értékhatárt, és csak 2017-ben kerül a könyvvizsgálati kötelezettség alá?

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?

Kérdés: Társaságunkból 2016. szeptember 3. napján kivált egy új cég, amelynek átszámított 2016. évi árbevétele 25 millió forint, létszáma 1 fő. Könyvvizsgálatra kötelezett-e, mivel a szétváló cég könyvvizsgálatra kötelezett?

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy cég a mérlegkészítés időpontjában megállapítja, hogy az új határértékek szerint már nem kötelezett könyvvizsgálatra, de az öt évre megválasztott könyvvizsgáló mandátuma még nem járt le? Ebben az esetben kötelező kivárni az öt évet? Mikor, meddig kell a cégbírósági változást ezzel kapcsolatban beadni? A 2016. évi könyvvizsgálatától el lehet-e tekinteni szabályosan, a könyvvizsgáló hozzájárulásával?

Kérdés: A 2014-ben előírt, eddig még ki nem fizetett osztalékot hogyan kell a könyveinkben szerepeltetni 2016-ban? Ha 2018. évben szeretnénk azt felvenni, hogyan tehetjük meg? A 2015. évben az adózott eredmény terhére jóváhagyott, de 2016. évben még ki nem fizetett osztalékot vissza kell rendezni. Ezt könyvelni is kell? A Tao-tv. szerinti bevallással is egyeznie kell az eredménytartaléknak?

Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?