1121 talált cikk az üzleti év kifejezésre

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?

Kérdés: Amennyiben a társasház 2001. évtől saját elhatározásából áttért a kettős könyvvitelre, milyen feltételek fennállása esetén térhet vissza az egyszeres könyvvitelre?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett, kettős könyvvitelt vezető társaság a 2005. évi számviteli beszámoló elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. A fizetendő osztalék meghatározása során a teljes (az evaalanyiság előtti és az evaalanyiság alatti) eredménytartalékot számításba vette. Az így jóváhagyott osztalék a 2005. évi számviteli beszámoló mérlegében a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy 2006-ban a tagok lemondanak az evaalanyiság előtti időszak eredménytartalékából fizetett osztalékról, amelyet a társaság rendkívüli bevételként számol el az evaalanyiság időszaka alatt, és mint ilyen után megfizeti az evát, majd az így adózott eredményt – mint az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett jövedelmet – osztalékként kifizeti?

Kérdés: Az importból beszerzett készletek év végi leltározásakor alkalmazható-e az a megoldás, mely szerint a készletek FIFO módszer szerinti leltározásánál az utolsó beszerzések devizában számított beszerzési árait az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyammal számítjuk át forintra, függetlenül attól, hogy a teljesítéskori és az év végi árfolyam-különbözet jelentős-e vagy sem?

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonosától (költségvetési szervtől) pénzeszközt kapott működési feladatainak ellátására. A támogatási szerződésben nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy az átadott pénz visszakövetelhető-e. A társaság az átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel, a felhasználással elszámolni tartozik. A társaságnak milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz jóváírása után? A társaság könyvelését, adózását (áfa, társasági adó, egyéb) az ügylet milyen módon befolyásolja?

Kérdés: A kft. árbevétele 2727 millió forint, az elábé 2108 millió forint. Így a termékek 80 százalékban továbbértékesítésre kerülnek. Az 5. számlaosztályban elszámolt költségek együttesen 608,4 millió forint. Kell-e a kft.-nek a 6-7. számlaosztályban könyvelnie, illetve kötelező-e az Szt. 14. §-a (7) bekezdése alapján önköltség-számítási szabályzatot készítenie?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. a bevételi és költségszámlák lekönyvelése után nagy összegű pénztárral és eredménytartalékkal rendelkezik. Ha a pénztárt úgy csökkenti, hogy a tag osztalékként kiveszi, mit fizet utána? Az eva kiváltja a magánszemély osztalékadóját is? Ha az evából kilép, milyen összeggel nyitja a házipénztárt?

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?

Kérdés: A 2006. szeptember 1-jétől vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó? Ha megtéríti valamilyen módon a dolgozó a magánhasználatot, akkor a teljes telefonszámla áfája levonható? Milyen esetben kell az áfa 70 százalékát levonni?

Kérdés: Lehet-e magánszemély-tulajdonos esetén osztalékot felvenni a végelszámolási időszak végén? Vagy a cég megszűnésekor csak kizárólag vállalkozásból kivont jövedelem lehet? Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése üzleti évként értelmezi a végelszámolás lezárásáig terjedő időszakot, vagyis az osztalék megállapításának nincs akadálya.