Üzletrészt terhelő illeték

Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vagyonszerzés illetéke.Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe tartozó tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Üzletrész értékesítése a jövőbeni események függvényében

Kérdés: A kft. tagjai – a Ptk. előírásaira is tekintettel – értékesítik üzletrészeiket a hitelt folyósító hitelintézet részére oly módon, hogy az értékesítés ellenértékét az értékesítést követő jövőbeni események alakulása függvényében határozzák meg. Helyes ez így? Mikor kell az értékesítést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az adásvételi szerződésnek – többek között – elengedhetetlen feltétele az adásvétel tárgyának a meghatározásán túlmenően az adásvétel ellenértékének (a vételárnak) a megállapítása is. Ez történhet olyan módon, hogy a felek konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] 1. A svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos a kérdésben leírtak alapján feltehetően Magyarországon minősül belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek, Magyarországon ad be adóbevallást, és itt adózik az összes jövedelme. Így nem kell figyelemmel lenni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Jogutód nélküli megszűnés számvitele a tulajdonosnál

Kérdés:

Kérdés: A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos, a tulajdonost érintő tételeket 2015. év végéig a rendkívüli tételek között kellett kimutatni. Január 1-jétől nincs sem rendkívüli bevétel, sem rendkívüli ráfordítás, továbbá az ún. bruttó elszámolás helyett az ún. nettó elszámolás érvényesül. Az új előírások szerint hogyan kell könyvelni? Ha lehet, akkor a könyvelést számszerű adatokkal kérem bemutatni.

Részlet a válaszából: […] Kezdjük a következő esettel: A tulajdonos kft. a leányvállalatában (kft.) lévő részesedés bekerülési értéke 5000 E Ft, az elszámolt értékvesztés összege 500 E Ft, amelyet a befektetett pénzügyi eszközök között mutatott ki. A kft. végelszámolással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, egyéb társasági részesedésekért fizetett ellenérték (vételár). Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Üzletrészek értékesítése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban. A jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 800 E Ft. A tulajdonosok eladják üzletrészeiket "A" és "B" kft.-nek névértéken 1500-1500 E Ft értéken, mivel a társaság piaci értéke ezt támasztja alá. Hogyan kell könyvelni a kft.-nél és a vevőknél?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nél a gazdasági eseményt (az üzletrész-értékesítést) nem kell könyvelni. Az adásvételi szerződések alapján a tulajdonosok nyilvántartásán kell keresztülvezetni a tulajdonosváltozást, és gondoskodni kell arról is, hogy a tulajdonosváltozás a cégjegyzékben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. kérdésben hivatkozott előírása a Ptk. hatálybalépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik, mivel a Ptk. hatálybalépését megelőzően hatályos Gt. 135. §-ának (5) bekezdése szó szerint azonos rendelkezést tartalmazott.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 324. számában a 6651. számú kérdés lényeges része az volt, hogy ha a korábbi üzletrész-tulajdonos által befizetett tagi pótbefizetés az új magánszemély tulajdonos részére kerül kifizetésre, akkor a pótbefizetést visszakapó magánszemély hogyan adózik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Értékesített üzletrész szerzési értéke

Kérdés: A 20 M Ft jegyzett tőkéjű kft. – ahol a tulajdonviszonyok: két magánszemély 2,5-2,5 M Ft, egy társaság 15 M Ft tulajdoni résszel rendelkezett – átalakul 5,5 M Ft alaptőkéjű zrt.-vé, oly módon, hogy a korábbi 14,5 M Ft jegyzett tőke az átalakuláskor az eredménytartalékba került. Az átalakulás következtében új tulajdoni részesedések keletkeztek: a két magánszemély 2,7-2,7 M Ft, a társaság 0,1 M Ft összegben. Ezt követően a magánszemélyek megvásárolták a társaság 100 E Ft névértékű tulajdonrészét 700-700 E Ft-ért. Az Szja-tv. 77/A. §-a alapján ekkor nem keletkezett jövedelmük. Az egyik magánszemély most meg szeretné vásárolni a másik magánszemély üzletrészét 19 M Ft-ért. Mekkora összeget lehet ebből levonni mint üzletrészszerzési értéket az üzletrészt eladó magánszemély jövedelmének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt két megjegyzés. Az átalakulás során a jegyzett tőke csökkenését nem lehet az eredménytartalék javára elszámolni, ezt tiltja az Szt. 140. §-ának (7) bekezdése, így a jegyzett tőke csökkenésének összegével a tőketartalékot kell növelni. A másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Elszámolás a kft.-ből kilépő taggal

Kérdés: Az egyszemélyes kft.-ből kilépne a tulajdonos, és helyette belép a másik, aki szintén magánszemély. Hogyan kell a kilépett taggal a kft.-nek elszámolnia? A jegyzett tőke 500 ezer forint, az eredménytartalék a 2013. évi mérleg szerinti eredménnyel 15 570 ezer Ft. A kft. rövid lejáratú kötelezettsége 36 207 E Ft, hosszú lejáratú kötelezettsége 37 989 E Ft. Mindezt tárgyi eszközök vásárlásához vette fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy a tulajdonos kilépéssel vagy az üzletrész átruházásával szünteti meg tagsági jogviszonyát.Ha a tulajdonos kilépéssel szünteti meg a tagsági jogviszonyát, akkor az üzletrészét be kell vonni. Az üzletrész bevonása esetén – az új Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
1
2
3
6