Átalakulás eredményhatása a tulajdonosnál

Kérdés: Az átalakult társaság nem természetes személy tulajdonosánál, ha az elszámolás eredményeként (a megszűnt részesedés kivezetése és az átalakulással létrejött társaságban szerzett részesedés állományba vétele) nyereség keletkezik, le kell-e adózni, vagy van adóalap-csökkentési lehetőség? Az átalakulás nem kedvezményezett.
Részlet a válaszából: […] Ha az átalakulás során a gazdasági társaság megszűnik, újtársaság jön létre, a számviteli előírás szerint az átalakult gazdaságitársaság – az Szt. hatálya alá tartozó – tulajdonosának (tagjának,részvényesének) az átalakulás napjával– átalakultgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvényben (a Gt.-ben) kell keresnünk.A Gt. 121. §-a alapján a társaság bejegyzését követően atagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrésztestesíti meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől

Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
Részlet a válaszából: […] A Gt.-nek a kérdéshez kapcsolódó előírásaiból általában azkövetkezik, ha a kft.-nél a tag, a tulajdonos részére a saját tőke terhéretörténik kifizetés (osztalékként, vagy a kilépéskor, vagy a társaságmegszűnésekor), akkor azt a tagok között törzsbetéteik arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Vagyoni betét leszállítása

Kérdés: Szaklapban olvastuk, a kft.-nek lehetősége van a törzstőke leszállítására a házipénztár egyenlegének csökkentése céljából. Kérdezzük – ehhez kapcsolódóan –, a betéti társaságnak van-e lehetősége a tagi vagyoni betét leszállítására, ha a leszállítás feltételei megvannak?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy sem a régi Gt., sem az újGt. nem foglalkozik a bt.-nél a vagyoni hozzájárulás (a vagyoni betét)leszállításának kérdésével. Az új Gt. is részletesen szabályozza a tagságijogviszony megszűnésének eseteit, de a tagsági jogviszonynak a vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Elengedett tagi kölcsön

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a 2006. szeptember 1-jétől hatályos átmenetirendelkezése alapján, az osztalék adózására vonatkozó rendelkezésektőleltérően, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedéseesetén a magánszemély (a tag) a számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A hosszadalmasan idézett kérdésre a válasz sem leszegyszerű. Alapvetően azért, mert a kérdés is ellentmondásos, mindkét tagkilépett vagy üzletrészüket értékesítették (bár a betéti társaságnál nincsüzletrész, csak vagyoni betét, így nincs törzstőke sem, csak az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Osztalékadó-kedvezmény (eva)

Kérdés: Alkalmazhatja-e az Eva-tv. és a számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás a 2006. évi LXI. tv. (17) bekezdése szerinti kedvezményes 10 százalék adót arra az osztalékra, amelyet az evás időszak előtt keletkezett eredménytartaléka terhére fizet ki a tulajdonosoknak?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társasvállalkozás alkalmazhatja az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2006. évi LXI. tv. 223. § (17) bekezdése szerinti kedvezményesadómértéket, mivel nincs erre tiltó rendelkezés a törvényben. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Tulajdonosi kivét terhei

Kérdés: 1993-ban alakult kft. (2 főtulajdonos, 3 E Ft törzstőke) 19 800 E Ft eredménytartalékot halmozott fel. Tulajdonosi kivét esetén milyen adók és közterhek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonosok az eredménytartalékot a 2006. évi eredménymegállapításalkalmával, ha a 2006. évi adózott eredményt is osztalékfizetésre fordítják,osztalékként vehetik fel. Az osztalék után az adót a következők szerint kellmegállapítani:– az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, csak akkor vehető ki a házipénztár 10 százalékos adókulccsal, ha a 2006. évi adózott eredményt is kivesszük. Én ezt nem olvasom ki a törvényből, csak azt, hogy a 2006. év osztalékát külön kell kezelni. Elég-e az adózott eredmény egy részének osztalékként való felvételéről rendelkezni? A 10 százalékos osztalékrészre eho-t nem kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés bevezetőjéből az következik, hogy a kérdezőpontatlanul fogalmazott. Nem a házipénztár vehető ki 10 százalékos adókulccsal.A törvényi előírásból az következik, ha az átlagos napi készpénz záró egyenlegeaz átlagos napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt néhány jogszabályi előírásrautalni kell.A 2005-ben hatályos Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint atársaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjábanfennálló állapot szerint kell elszámolni. Ehhez viszont meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
1
7
8
9
12