Üzletrész ajándékozása

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2010. évi XC. törvény kiegészítette az illetékről szóló1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdését új p) ponttal. A kiegészítésszerint 2010. augusztus 14-től mentes az ajándékozási illeték alól azajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az első kérdésre egyértelmű a válasz, a gazdaságitársaságokról szóló hatályos 2006. évi IV. törvény (Gt.) a kft.-k részéresemmilyen lehetőséget nem biztosít, dolgozói üzletrészről nem rendelkezik. (AGt. 262. §-a a dolgozói részvény forgalomba hozatalával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kéttagú társaság taggyűlése

Kérdés: A kétszemélyes társaság "zárszámadó" taggyűlésére a kisebbségi tulajdonos nem megy el. A többségi tulajdonos a megismételt taggyűlésen dönthet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből arra következtetünk, hogy kétszemélyes kft.-rőlvan szó. (Kétszemélyes bt.-nél a Gt. 93. §-a alapján többségi tulajdonos nemlehet, mert mind a kettőnek azonos mértékű a szavazati joga.) Ma már nincs"zárszámadó" taggyűlés, legfeljebb a számviteli törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 21.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti részjegy öröklése

Kérdés: A 2009. évi LXXVII. törvény 69. § h) pontja szerint illetékköteles a szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy megszerzése (öröklése). A (4) bekezdés pontjai további rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek értelmezése számunkra nem egyértelmű. Helyesen értelmezzük, hogy a szövetkezeti részjegy, szövetkezeti befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy örököse csak akkor köteles illetéket fizetni a forgalmi érték után, ha a megörökölt részjegyek 75%-nál magasabb tulajdonrészt tesznek ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az,hogy értelmezésük nem helyes!A 2009. évi LXXVII.törvény 69. §-a az illetéktörvény (Itv.) 18. §-ának (2) és (4) bekezdésétmódosítja. Az Itv. 18. §-a a vagyonátruházási illeték tárgyát szabályozza. Ebbőlkövetkezően az Itv. 18. §-a (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 89. §-ának (2) bekezdése szerint: a tag a vagyonihozzájárulását vagy annak értékét a társaság, illetve a tagsági jogviszonyfennállása alatt nem követelheti vissza. Ebből az következik, hogy a tag általa társaságba bevitt autó nem követelhető vissza. Ez az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság saját tőkéje

Kérdés: A betéti társaság (mikrovállalkozás) vagyoni betétje 500 ezer forint. A 2009. évi mérlegben a saját tőke a jegyzett tőke alá fog csökkenni, várhatóan 2010-ben is tovább csökken. Mi a tagok kötelezettsége ez esetben? A tagoknak fel kell emelni a vagyoni betét összegét? Meddig csökkenhet a saját tőke?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. a betéti társaság vagyoni betétjének minimálisösszegét nem határozza meg. Ebből következően a társaság saját tőkéje akárnegatív előjelű is lehet, ha például a veszteség miatt az eredménytartalék ésaz adózott eredmény összevont értéke meghaladja a jegyzett tőke...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 17.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön esetén a vagyoni betét értékesítése

Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszhoz először azt kell meghatározni, hogy mennyit ér abetéti társaság? Ehhez tudni kellene, hogy mennyi a saját tőke összege, apanzión kívül még milyen eszközei vannak, azoknak mi a piaci értéke?Jövedelmezően működik-e a bt., vagy csak a panziót üzemelteti, esetleg azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 17.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai magánszemélyek, 2008-ban a jegyzett tőkét 3 millió forintról az eredménytartalék terhére 18 millió forintra megemelték. 2009-ben a 18 M Ft-os üzletrészt el szeretnék adni 3 M Ft-ért, akkor, amikor a társaság jelenleg is nyereséges. Lehetséges ez? Milyen adóvonzata van? Van-e a 15 M Ft-os különbözetnek ajándékozásiilleték-vonzata?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező nem utal arra, hogy ki lesz az üzletrész vevője?Eltérő az előírás akkor, ha a vevő gazdálkodó szervezet, illetve hamagánszemély. Ha a vevő gazdálkodó szervezet, akkor a következőket kellfigyelembe venni: Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Vagyonról való lemondás illetéke kilépéskor

Kérdés: A betéti társaságnak 1 beltagja és 2 kültagja van 20-20-20 ezer Ft vagyoni betéttel. A társaságnak 2006. 12. 31-ig 12 millió Ft eredménytartaléka képződött. 2007. januárban 2 tag kilépett, a beltag felesége belépett, és a bent maradt beltag betétje megnövekedett, így a társaság jegyzett tőkéje továbbra is 60 ezer Ft maradt. A kilépő tagok csupán a vagyoni betét visszafizetésére tartottak igényt. Az előírások alapján kilépéskor a kilépő taggal el kell számolni, de annak tiltását nem találtuk, hogy a tagok az eredménytartalékból őket tulajdoni részesedésük arányában megillető részéről nem mondhatnak le. Az APEH-állásfoglalás alapján a társaságnak keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, mégpedig 21%. Helyes-e az APEH álláspontja? Az illetékfizetési kötelezettség már 2007. évben is fennállt? Meg lehet-e azt tenni, hogy utólag a tagoknak kifizetendő eredménytartalékot 3 oszlopos mérleggel nyilvántartásba vesszük, és megállapodás alapján a tagok most mondanak le ennek kifizetéséről, tehát az ajándékozást most terjesztjük elő illetékkiszabásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az illetékekrőlszóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 102. §-ának (1) bekezdés d) pontjaszerint a követelés – ingyenes vagyonszerzés esetén – vagyoni értékű jognakminősül. Az Itv. 11. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint a vagyoni értékűjogról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:    

Kilépő és belépő tag eltérő vagyoni betétje

Kérdés: A bt. két tagja (90+10 százalékos vagyoni betéttel) közül kilép a 10%-os vagyoni betéttel bíró tag, és a belépő új tag a benn maradó tag 40%-os vagyonibetét-részét is megveszi. A kilépés napjára elkészítjük a közbenső mérleget. A benn maradó régi tag 40%-os vagyoni betétjére jutó eredménytartalékot is ki lehet fizetni, mint vállalkozásból kivont jövedelmet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem értelmezhető a kérdés, mivel vállalkozásból kivontjövedelemről akkor beszélhetünk, ha a társas vállalkozás jegyzett tőkéjetőkekivonással leszállításra kerül, illetve a társas vállalkozás megszűnik. Azadott esetben azonban nem erről van szó! A benn maradó régi tag a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 2.
1
…
6
7
8
…
12