Részesedés bekerülési értéke tőkeemeléskor

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás eredménytartalék terhére jegyzett tőkét emelt. A tulajdonos vállalat a részesedések között az alapításkori ténylegesen befizetett összeget tartja nyilván. Van-e teendője a tulajdonos vállalatnak a részesedéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-a (1) és (4) bekezdésének előírása szerint agazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülésiértéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában ajegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a végelszámolásjogi szabályait a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VIII. fejezetetartalmazza, a számviteli elszámolására vonatkozó előírásokat pedig a 72/2006.(IV. 3.) Korm. rendelet részletezi, de az Art. számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] Az örökösökkel való elszámoláshoz először meg kellállapítani, hogy mennyi az örökség.A Gt. 103. §-a alapján, ha a meghalt tag örököse atársaságba tagként nem lép be, az örökössel a 102. § szerint el kell számolni. A 102. § előírásai alapján pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két részre kell bontani, egyrészta zrt. elszámolására, másrészt a magánszemélyeket terhelő vagy nem terhelőadófizetésre. A Gt. 223. §-ának (2) bekezdése szerint az rt. tulajdonábanálló saját részvények névértékének együttes összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A beolvadó és a beolvasztó társaság közötti – ugyanazonügyletből származó – követelést-kötelezettséget a beolvadás során valóban összekell vezetni, és csak az esetleg mutatkozó különbözet módosítja a saját tőkeösszegét. A problémát azonban nem ez jelenti, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Személygépkocsi apportja

Kérdés: Kft. alapításakor a törzstőkebefizetést a magánszemély tagok a személygépjármű apportjaként kívánják teljesíteni. Mivel az apport piaci értéke magasabb, mint a törzstőke értéke, a különbözetet törzstőkén felüli vagyonként (tőketartalékként) kívánják nyilvántartani. Mivel a magánszemélyek nem áfaalanyok, úgy gondoljuk, az apport egyik fél szempontjából sem jár áfafizetési kötelezettséggel, 2008-tól sem. Később készpénzzel kiváltják az apportot, és a gépjárművet értékesítik. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását elszámolni? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a magánszemélyek még tervezik a kft.alapítását. Ezért a kérdésben felvetettekre a 2008. évben hatályos előírásokfigyelembevételével válaszolunk.A Gt. 114. §-a alapján a társaság törzstőkéje az egyes tagoktörzsbetéteinek összességéből áll. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból (szja)

Kérdés: Társaságunk 2006. évben az eredménytartalékból megemelte a jegyzett tőkét. A kft. tulajdonosai belföldi magánszemélyek. A tőkeemeléskor a magánszemélyek semmilyen adót nem fizettek. 2008. évben az egyik tulajdonostól a társaság visszavásárolja névértéken a rá eső üzletrészét. A magánszemély hogyan adózik? Melyik évben hatályos jogszabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdést pontosítani kell. Mit ért a kérdező avisszavásárláskori névértéken? Feltételezzük, hogy az eredménytartalékból valótőkeemelés utáni üzletrész névértékét, annak az üzletrésznek a névértékét, amia most kilépő tulajdonostól visszavásárlásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Üzletrész értékesítése külföldi cégnek

Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a 2008. január 1-jétől hatályoselőírások alapján adjuk meg. Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapjánárfolyamnyereségből származó jövedelem az üzletrész átruházása (eladása)ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme

Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert a vállalkozásból kivontjövedelem meghatározását, elszámolását, illetve kiadását sajátos módon közelítimeg, ami azt eredményezi, hogy kivont jövedelemként a társaság a kiadotteszköznek az értékét tekinti. Természetesen, ez nincs így!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Törzstőke befizetésének kontírozása

Kérdés: A kft. megalakult 3 millió forint törzstőkével. A tagok ebből 1,5 millió forintot a megalakulást követően a választott pénzintézethez befizettek. A cégbejegyzés megtörtént. Az 1 500 000 forintot (a törzstőke fennmaradó részét) 1 év múlva fizetik be. Hogyan kontírozzuk helyesen az előbbi gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő gazdasági események kontírozása:– a kft. alapításakor – az alapításnak a cégjegyzékbetörténő bejegyzése előtt – a tagok által befizetett pénzbeli vagyonihozzájárulás könyvelése az elszámolási betétszámlán történő jóváíráskor (T 384–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
1
14
15
16
18