Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme

Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert a vállalkozásból kivontjövedelem meghatározását, elszámolását, illetve kiadását sajátos módon közelítimeg, ami azt eredményezi, hogy kivont jövedelemként a társaság a kiadotteszköznek az értékét tekinti. Természetesen, ez nincs így!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Törzstőke befizetésének kontírozása

Kérdés: A kft. megalakult 3 millió forint törzstőkével. A tagok ebből 1,5 millió forintot a megalakulást követően a választott pénzintézethez befizettek. A cégbejegyzés megtörtént. Az 1 500 000 forintot (a törzstőke fennmaradó részét) 1 év múlva fizetik be. Hogyan kontírozzuk helyesen az előbbi gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő gazdasági események kontírozása:– a kft. alapításakor – az alapításnak a cégjegyzékbetörténő bejegyzése előtt – a tagok által befizetett pénzbeli vagyonihozzájárulás könyvelése az elszámolási betétszámlán történő jóváíráskor (T 384–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték

Kérdés: A kft. tulajdonosai 2001-ben jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan arányos tőketartalék-növelésről is döntöttek, illetve befizették az összeget. A tulajdonosok 2006-ban a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék arányos csökkentéséről döntöttek. A magánszemély tulajdonosoknak történő visszafizetés esetén mi a bekerülési érték? A magánszemély a még meglévő üzletrészét értékesíti. Ez esetben mi a bekerülési érték?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben szereplőesetekben a bekerülési (pontosabban: az értékpapír megszerzésére fordított)érték meghatározása nem tér el egymástól.Az Szja-tv. 68. §-ának (2) bekezdése alapján a társaságjegyzett tőkéjének tőkekivonás útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Kiváló társaság eszközei

Kérdés: Átalakulás esetén 2007. évben kiváló társaságnak rendelkeznie kell annyi szabad, forgalomképes eszközzel (a saját tőke/mérlegfőösszeg arányában számítva), amennyi jegyzett tőkét az átalakulás során kiváló (létrejövő) társaság mérlegében szerepeltetünk?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulás szabályait a Gt. és az Szt. is tartalmazza. Akérdésben leírt esetre azonban a Gt. szabályait kell figyelembe venni.Induljunk ki a kiválás fogalmából. Kiválás esetén az a gazdasági társaság, amelyből a kiválástörténik, a társasági szerződése módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Fejlesztési tartalék a jogutódnál

Kérdés: Betéti társaságunk 2006. 02. 28-án átalakult (kedvezményes átalakulással) kft.-vé. A jogelőd bt. 2004-ben 500 000 forint fejlesztési tartalékot képezett. Az átalakulás napjáig a fejlesztési tartalék nem került felhasználásra. A jogutód 2006-ban személygépkocsit vásárolt 5 millió forint értékben. Felhasználható-e ez a lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék a jogutódnál, illetve személygépkocsi-vásárlásnál?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó előírásokszerint a lekötött tartalék megszüntetésének akkor lesz következménye az adókésedelmi pótlékkal történő megfizetése, ha – anélkül történik meg a lekötött tartalék feloldása, hogyberuházást valósítana...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől

Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
Részlet a válaszából: […] A Gt.-nek a kérdéshez kapcsolódó előírásaiból általában azkövetkezik, ha a kft.-nél a tag, a tulajdonos részére a saját tőke terhéretörténik kifizetés (osztalékként, vagy a kilépéskor, vagy a társaságmegszűnésekor), akkor azt a tagok között törzsbetéteik arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Vagyoni betét leszállítása

Kérdés: Szaklapban olvastuk, a kft.-nek lehetősége van a törzstőke leszállítására a házipénztár egyenlegének csökkentése céljából. Kérdezzük – ehhez kapcsolódóan –, a betéti társaságnak van-e lehetősége a tagi vagyoni betét leszállítására, ha a leszállítás feltételei megvannak?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy sem a régi Gt., sem az újGt. nem foglalkozik a bt.-nél a vagyoni hozzájárulás (a vagyoni betét)leszállításának kérdésével. Az új Gt. is részletesen szabályozza a tagságijogviszony megszűnésének eseteit, de a tagsági jogviszonynak a vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Törzstőkén felüli vagyon alapításkor

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi IV. törvény (új Gt.) 13. §-a alapján a tagok(részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok(részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbelihozzájárulásból áll. Mivel a törvény a kft.-nél nem határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Be nem fizetett jegyzett tőkére jutó osztalék

Kérdés: A 2004-ben alakult kft. a jegyzett tőke második felét 2005. február 2-án fizette be. A2004-ben képződött nyereségét kiveheti-e a 2005. március 31-ével készült mérlege alapján? Ha nem, akkor ezt a nyereséget 20 százalékos szja-val kiveheti-e 2006-ban az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, hogy nem lehet a nyereséget kivenni, legfeljebbaz adózott eredményt. A Gt. 141. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra a tag amár teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult. A kérdés szerint atag vagyoni hozzájárulását a mérlegfordulónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Tulajdoni hányad változása

Kérdés: A bt. 2003. decemberében úgy módosította társasági szerződését, hogy az eddigi 50-50 százalékos beltag-kültag arányt a kültag vagyoni betétje emelésével megváltoztatták 10-90 százalékra. A 2003. évi mérlegben az eredménytartalék 8 millió Ft, az előírt, de még ki nem fizetett osztalék 3 millió Ft. Ha 2004-ben osztalékot akarnak felvenni a tulajdonosok, melyik arány alapján kell azt megállapítani, a 20%-kal adózó résznél milyen saját tőkével kell számolni? Ha a beltag kilép, milyen arányban kell vele elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Gt.-nek a betéti társaságokra vonatkozó előírásaiból kella válasznál kiindulni. A Gt. 89. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a tagok gyűlése(a taggyűlés) határoz a társaság – üzletvezetés körébe nem tartozó – mindazonügyében, amelyet törvény vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
15
16
17
18