Találati lista:
121. cikk / 203 Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után
Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
122. cikk / 203 Kedvezményezett átalakulás a tulajdonosnál
Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?
123. cikk / 203 Vagyonmérleget érintő hiba korrigálása
Kérdés: Az "A" továbbműködő társaságból kivált a "B" társaság. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. Az átalakulás napjára elkészített vagyonmérlegeket a cégbíróságnál letétbe helyezték. Az "A" és "B" társaság néhány hónap elteltével feltárta, hogy az elkészült, a közzétett végleges vagyonmérlegek jelentősnek minősülő számviteli hibát tartalmaznak, amely abból adódik, hogy annak az időszaknak a nyitó adatai voltak hibásak, amelyre vonatkozóan a végleges vagyonmérlegek elkészültek. Hogyan kell a hibás vagyonmérlegeket kijavítani az "A", illetve a "B" társaság esetében? Milyen könyvelési tételekkel? Milyen hatóságokat és milyen formában kell tájékoztatni a feltárt jelentős hibáról? Milyen egyéb teendője van még a társaságnak?
124. cikk / 203 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
125. cikk / 203 Átalakuláskor pótbefizetés
Kérdés: A beolvadással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék a felhalmozott és a bejegyzésig kalkulált veszteség, illetve a különbözetek rendezése miatt negatív előjelű. A társaság vezetése pótbefizetéssel szeretné a tőkehiányt pótolni azzal, hogy a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba vezetné át a rendező tételek között. Megfelel ez a számviteli törvény előírásainak?
126. cikk / 203 Fejlesztési tartalék a jogutódnál
Kérdés: Egy kft.-ből kiválik 3 kft. Az anyacég fejlesztési tartalékkal rendelkezett. Kérdés, hogy melyik társaságba vihető át a fejlesztési tartalék? A taggyűlés esetleg eldöntheti, hogy melyik társaságba kerül a fejlesztési tartalék?
127. cikk / 203 Tőkeegyesítő társaságok
Kérdés: A 2007. évi CXL. törvény szabályozza a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A törvényhez kapcsolódóan számviteli és adózási jogszabály-változásokat nem találtam. Kérdésem, hogy a különböző országokban székhellyel rendelkező társaságok egyesülésére milyen számviteli előírásokat kell alkalmazni, ha az egyesüléssel létrejövő társaság székhelye Magyarország, illetve valamely külföldi ország?
128. cikk / 203 Átalakuláshoz kapcsolódó bevallások
Kérdés: A bt. átalakul kft.-vé. A kft.-vé átalakulás bejegyzése október 1-jével megtörtént. Kérem tájékoztassanak a bt.-t lezáró számviteli beszámoló határidejéhez kapcsolódó bevallásokról, munkaügyi teendőkről! Mely bevallásokat milyen határidővel kell leadni?
129. cikk / 203 Szövetkezet átalakulása – kiválással
Kérdés: A szövetkezetből közgyűlési határozat alapján kiválás történik. A kiválást megelőzően felértékelik a vagyont, amelyet könyvvizsgáló ellenjegyez. Az átértékelt ingatlanok könyvelése: T 127 – K 417. A kiválás során a tagok a közösségi alapot és annak fedezetét képező felértékelt ingatlanokat kívánják a szövetkezetből kivinni egy másik szövetkezetbe, amelyhez a közgyűlés hozzájárul: T 882 – K 127, T 417 – K 982 és T 414 – K 412. Helyesek a könyvelési tételek?
130. cikk / 203 Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás
Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
