Árva gyermek bankszámlájára átutalt összeg

Kérdés: Cégünk egyik partnere halálos közúti balesetet szenvedett, árván maradt gyermekének szeretne a cég vezetősége 1 000 000 Ft-ot a gyermek nevére szóló bankszámlán elhelyezni. Kérdésünk, hogy milyen tételként számolhatjuk el ezt a kiadást, és milyen adó-, esetleg illetékfizetési kötelezettséggel kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő esetben a cég az egyik partnere árvánmaradt gyermekét ajándékban részesíti (a juttatás nem tekinthető segélynek). Abankszámlára helyezett összeg társasági adó szempontjából nem vállalkozásitevékenység érdekében felmerült költségnek minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Tagdíjak elszámolása

Kérdés: A különböző érdek-képviseleti szervek, terméktanácsok, társulások részére fizetett tagdíjak összegét igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A fizetett (fizetendő) tagdíjat – általában – az igénybevett szolgáltatások költségei között kell elszámolni. (Előfordulhat, hogytagdíjnak neveznek különböző költség-hozzájárulásokat, amelyek esetében az ezenhozzájárulásokról rendelkező jogszabály ettől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Részesedés vétel-eladás

Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a szokásos piaci ár meghatározására atranszferárakról szóló irodalomban alkalmazott módszereket fogalmazza meg a 3.§ 9. pontjában. Részvényeknél a módszerek közül a következő jöhet számításba:a) az összehasonlító árak módszere (Szja-tv. 3. § 9/a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozási tevékenység az előtársasági időszak alatt

Kérdés: Az Szt. 135. §-a kiegészült a (6) bekezdéssel, amely kapcsolódik a bírósági cégeljárás azon változásához, mely szerint a jövőben egyre rövidebb időt vesz igénybe a cégbejegyzés. A módosítás lehetővé teszi az előtársasági beszámoló mint önálló beszámoló elhagyását akkor, ha a vállalkozó az előtársasági időszak alatt nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét. Mit jelent ez utóbbi kitétel? Kimenő számlája nyilvánvalóan nem lehet. Bejövő számlája sem? Szerződést sem köthet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valójában arra irányul, hogy mi minősülvállalkozási tevékenységnek. Alapvetően az a tevékenység, amire a társaságotlétrehozták. Így nem tekinthető vállalkozási tevékenységnek a társaságalapításához szorosan kapcsolódó tevékenység, mint a létesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti közösségi alap felhasználása

Kérdés: Ez évtől indul be a mezőgazdasági szövetkezetekben a lekötött tartalékba helyezett közösségi alap felhasználása. Szükség lenne egy átfogó tájékoztatásra az alap eredménytartalékból való feltöltésére, az alapból való felhasználás éves mértékére (arányára), a különböző jogcímeken történő kifizetések adóvonzataira, a könyvelés, elszámolás módjára, az alap teljes kezelésére vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (atovábbiakban: Szöv-tv.) 58. §-a és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint atárgyév mérlegfordulónapjára vonatkozó pozitív adózott eredmény közgyűlés általmeghatározott összege közösségi alapba kerül. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Kísérleti vetés Törökországban

Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!
Részlet a válaszából: […] A kísérleti vetés teljesítési helye az Áfa-tv. 36. §-aalapján az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett,esetünkben tehát Törökország. A felszámított áfát a magyar vállalkozás így nemtudja visszaigényelni, erre csak akkor lenne lehetősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Tehergépkocsi javítási költségeinek elszámolása

Kérdés: Tehergépkocsis árufuvarozó javítást csak számla alapján számolhat el? Állítja a vállalkozó, hogy lehet számla nélkül javítani, átalányt elszámolni! Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az árufuvarozást végző egyénivállalkozó vagy társaság.Egyéni vállalkozó esetében az Szja-tv. 11. számú mellékleterendelkezik a vállalkozói költségek elszámolásáról. Ennek az I. rész 23. pontjaaz igazolás nélkül elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:  

Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell tisztázni, hogy a biztonságiszolgálat végzése és a biztonságtechnikai eszközök beépítése között van-ekapcsolat? A biztonsági szolgálat ellátása lehetséges-e ezen biztonságtechnikaieszközök hiányában? Ha lehetséges, akkor a biztonságtechnikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Hardverfejlesztés költségeinek kimutatása

Kérdés: A kft. 2007. évben kifejlesztett két hardvereszközt, amelynek költségeit elkülönítetten nyilvántartja. Az eszközökre 2008. és 2009. évekre összesen 15 megrendeléssel rendelkezik a kft. a 2007. évi beszámoló elkészítésekor. A 2 db eszköznek a költségeit 2007. évben hogyan számoljuk el? Az ezekhez kapcsolódó bevételek csak 2008-2009-ben jelennek meg.
Részlet a válaszából: […] Ha a kérdés szerinti hardvereszközöket már kifejlesztették,azok készen vannak, akkor azokat közvetlen önköltségen állományba kell venni:beruházásként kell elszámolni, és aktiválni, ha azokat a társaság sajátvállalkozási tevékenysége során fogja rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.
Kapcsolódó címke:

Tag részére nyújtott kölcsön kamata

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nek az egyszemélyes tulajdonosa részére nyújtottkölcsönt – a kölcsönszerződés alapján – a tartósan adott kölcsönök között, az1. számlaosztályban kell kimutatnia az adott kölcsön összegében (24 millió Ft).Az összemérés számviteli alapelv követelménye alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:    
1
61
62
63
91