903 talált cikk a vállalkozási tevékenység kifejezésre

Kérdés: Milyen jogszabályi előírások vonatkoznak arra, hogy az önkormányzat vállalkozási tevékenységét milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől? Mi a kritériuma, feltétele annak, hogy az adott tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősüljön? Alapvetően milyen tevékenységek sorolhatók ebbe a körbe?

Kérdés: Milyen jogszabályi előírás teszi lehetővé, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye után ne kelljen társasági adót (esetleg különadót) fizetni, amennyiben alaptevékenységre történik a felhasználás? Milyen módon lehet a felhasználás elkülönítését dokumentálni?

Kérdés: Mely értékesítések áfakötelesek az önkormányzatoknál? Milyen feltételek mellett vonható le a beérkező számlák előzetesen felszámított áfája?

Kérdés: Nonprofit szervezet (egyesület, alapítvány) irodalmi díjat alapítana, s ezzel együtt – adott összeget – juttatna magánszemélyeknek. Milyen dokumentumok szükségesek a díj alapításához, valamint annak adómentes juttatásként való kezeléséhez? Ha ösztöndíjat is szeretne nyújtani a szervezet, mit kell tartalmaznia az erről szóló megállapodásnak, különös tekintettel az adómentességi feltételekre?

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2005. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő a bérleményen biztosítja az állagmegóvást, elvégzi a szükséges belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2008 januárjában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. Az 58/2002. számviteli kérdésre adott válasznak megfelelően a könyv szerinti érték kivezetését elszámolhatjuk-e terven felüli értékcsökkenésként?

Kérdés: A bt. tanulmányi szerződést köt a beltag gyermekével (aki nem működik közre a cég tevékenységében) az egyetem nappali tagozaton való elvégzésére (a bt. gyógyszertárat üzemeltet, a gyermek gyógyszerész szakon tanul), melyben megállapodnak, hogy a tanuló az egyetem elvégzése után meghatározott ideig személyesen közreműködik a vállalkozásban, ennek fejében a bt. a tanulmányi idő alatt állandó havi ösztöndíjat fizet részére. Ezt a fizetett "ösztöndíjat" a cég elszámolhatja-e mint egyéb személyi jellegű ráfordítást, mert ebben az esetben a kifizetés és az utána kifizetett 11%-os egészségügyi hozzájárulás elismert költség lenne a társasági adóról szóló törvény 3. sz. melléklete B.)3. pontja alapján?

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?

Kérdés: Reklám-, marketingtevékenységet végzünk néhány cégnek. A hirdetésekhez, a reklámokhoz vállalkozókat veszünk igénybe. Az így felmerülő hirdetési és reklámköltségek minősíthetők-e közvetített szolgáltatásnak? A tulajdonos ragaszkodik hozzá, hogy a felmerült költségeket közvetített szolgáltatásként, illetve alvállalkozói teljesítményként számoljuk el.

Kérdés: Megvalósult egy 200 millió Ft összegű beruházás, 2008. évben fejeződött be és került aktiválásra. A beruházás több külső vállalkozó igénybevételével valósult meg. Mintegy 20 millió Ft értékben az anyagot a társaság vásárolta meg, amelyet nem számlázott ki a hitelezőnek. A felhasznált, beépítésre átadott anyagot mint saját teljesítményt számolta el a társaság a számviteli előírások szerint. Kérdés, hogy ez valóban saját rezsis beruházás az Áfa-tv. szerint? És az épület aktivált értéke képezi a fizetendő áfa alapját? A létesítményben egy szinten uszoda, szauna és konditerem is van, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja. Mikor és milyen formában kell az áfa megosztását elvégezni, mikor kell megfizetni az uszodai szintre jutó visszaigényelt áfa összegét? Az uszodai szint épületrészhez bevételszerző tevékenység nem kapcsolódik, az a tulajdonosok és az alkalmazottak pihenését, kikapcsolódását szolgálja majd.

Kérdés: Társaságunk a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ában részletezettek szerint a menetrend késedelmes beadása vagy be nem adása, illetve a beadott menetrend ténylegesen mért adatoktól való eltérése miatt szabályozási pótdíjat fizet, amelyet a rendszerirányító számláz az áfa felszámításával. A szabályozási pótdíjat költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Szerintünk a pótdíj nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, nem tevékenység ellenértéke, és így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A szabályozási pótdíj növeli a társaságiadó-alapot?