Magánszemély javára kötött biztosítás

Kérdés: A cég életbiztosítást kötött a dolgozó javára. A biztosítási díj évente egyszer esedékes. A lejáratkor a dolgozó, halála esetén a megjelölt hozzátartozó a biztosítási szolgáltatás jogosultja. A szerződő fél a cég. Mi a teendő számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] Nagyon lényeges és a választ érdemileg módosítja az, ha a cég mint szerződő fél jogosult a szerződés olyan módosítására, mely szerint megszüntetheti a fizetést, vagy visszavásárolhatja a már befizetett összeget.A munkáltatónak a magánszemély javára kötött biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség

Kérdés: A cégautóadó megfizetése esetén a gépkocsi javítási költségeinek a magáncélra történő használat miatt le nem vont áfatartalmával növelni kell-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint növeli a társasági adó alapját az a költségként, ráfordításként elszámolt vagy az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeg, amely nincs összefüggésben az adózó vállalkozási, bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakás célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Ingatlan bérbeadása magánvállalkozónál

Kérdés: Egy magánvállalkozónak könyvelünk, akinek a vállalkozási tevékenységében nem szerepel a bérbeadás. Mint magánszemély, bérbe adja a tulajdonában lévő helyiséget egy másik vállalkozónak. A vállalkozó a bérleti díjat csak számla ellenében hajlandó kifizetni és még a 20% szja-t sem hajlandó levonni és befizetni. A következő eljárást alkalmaztuk: mint vállalkozó kiállította az áfás számlát (mivel a magánvállalkozása áfaköteles), könyveljük mint bevételt, utána áfamentesen kiadásba helyezzük, mint bérleti díj kifizetést, valamint havonta befizetjük a 20% szja-t. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A leírt eljárás nem helyes, ilyen esetben az egyéni vállalkozónak fel kell vennie vállalkozási tevékenységébe a bérbeadást. Az egyéni vállalkozó bérbeadók a bérleti díjakat vállalkozói bevételként számolják el és költségeiket is érvényesíthetik az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Önkéntes pénztárba történő befizetés

Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárhoz külön-külön a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér összegéig, a befizetések összege a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékáig járulék- és eho-kötelezettség nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol, alkalmazhatja-e a kisvállalkozói kedvezményt, ha az érvényesítést követő négy évig megfizeti a cégautóadót. A vállalkozó tevékenységi köre: pl. közúti árufuvarozó, nem telephelyhez kötött kereskedelmi tevékenység, állattenyésztési szolgáltató.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban használatba nem vett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz adóévi beruházási költsége alapján veheti igénybe.Az Szja-tv. szerint a személygépkocsi nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag egyszerű a válasz.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvaló, hogy az állványozáshoz szükséges elemek (oszlopok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A bt. nevében kérdező olyan kérdéseket tett fel, amelyekre elsődlegesen neki kellene választ adni. A kérdezői válasz hiányában számos feltételezéssel kell élnünk, és azokra alapozva adjuk meg a választ.A kérdés alapján a szolgálati lakás kialakítását úgy értelmezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Ingatlanrész bérbeadás

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 77. számában az 1598. kérdéshez.
Részlet a válaszából: […] A 77. szám 1598. kérdésére adott válaszunkat a következőkkel egészítjük ki:Az eljárás és az elszámolás alapesetben helyes. Vizsgálni kell azonban két körülményt. Egyrészt, hogy a számlázott bérleti díj és a rezsiköltség a vállalkozási tevékenységgel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
1
72
73
74
89