Ingatlan bérbeadása magánvállalkozónál

Kérdés: Egy magánvállalkozónak könyvelünk, akinek a vállalkozási tevékenységében nem szerepel a bérbeadás. Mint magánszemély, bérbe adja a tulajdonában lévő helyiséget egy másik vállalkozónak. A vállalkozó a bérleti díjat csak számla ellenében hajlandó kifizetni és még a 20% szja-t sem hajlandó levonni és befizetni. A következő eljárást alkalmaztuk: mint vállalkozó kiállította az áfás számlát (mivel a magánvállalkozása áfaköteles), könyveljük mint bevételt, utána áfamentesen kiadásba helyezzük, mint bérleti díj kifizetést, valamint havonta befizetjük a 20% szja-t. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A leírt eljárás nem helyes, ilyen esetben az egyéni vállalkozónak fel kell vennie vállalkozási tevékenységébe a bérbeadást. Az egyéni vállalkozó bérbeadók a bérleti díjakat vállalkozói bevételként számolják el és költségeiket is érvényesíthetik az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag 970 ezer forint névértékű üzletrészét a kft. visszavásárolhatja 6 millió forintért, ha teljesülnek az Szt. 39. §-ának (5) bekezdésében előírt feltételek. A saját üzletrész visszavásárlásának – a Gt. 143. §-ában előírtakon túlmenően – az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Önkéntes pénztárba történő befizetés

Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárhoz külön-külön a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér összegéig, a befizetések összege a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékáig járulék- és eho-kötelezettség nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol, alkalmazhatja-e a kisvállalkozói kedvezményt, ha az érvényesítést követő négy évig megfizeti a cégautóadót. A vállalkozó tevékenységi köre: pl. közúti árufuvarozó, nem telephelyhez kötött kereskedelmi tevékenység, állattenyésztési szolgáltató.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói kedvezményt a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban használatba nem vett, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz adóévi beruházási költsége alapján veheti igénybe.Az Szja-tv. szerint a személygépkocsi nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésre viszonylag egyszerű a válasz.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvaló, hogy az állványozáshoz szükséges elemek (oszlopok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A bt. nevében kérdező olyan kérdéseket tett fel, amelyekre elsődlegesen neki kellene választ adni. A kérdezői válasz hiányában számos feltételezéssel kell élnünk, és azokra alapozva adjuk meg a választ.A kérdés alapján a szolgálati lakás kialakítását úgy értelmezzük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Ingatlanrész bérbeadás

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 77. számában az 1598. kérdéshez.
Részlet a válaszából: […] A 77. szám 1598. kérdésére adott válaszunkat a következőkkel egészítjük ki:Az eljárás és az elszámolás alapesetben helyes. Vizsgálni kell azonban két körülményt. Egyrészt, hogy a számlázott bérleti díj és a rezsiköltség a vállalkozási tevékenységgel összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Névhasználati jog apportálása

Kérdés: Társaságunk névhasználati jogot alapított és apportált egy társaságba. Hogyan kell azt elszámolni a tulajdonosnál, illetve az alapított társaságnál? Kell-e az apportáláskor áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] A névhasználati jog apportálásának nincs akadálya akkor, ha annak értékét a könyvvizsgáló elfogadta, a társasági szerződésben rögzített és így nem pénzbeli hozzájárulással teljesített jegyzett tőkét a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte.A tulajdonos társaságnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja szerint a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott, az Áfa-tv.-ben meghatározott kis értékű ajándék.Az Szja-tv. a kis értékű ajándék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Fejlesztési tartalék személygépkocsi-vásárlásra

Kérdés: Társaságunk 2002-ben fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék feloldásaként szerettük volna figyelembe venni a 10 millió forint bekerülési értékű személygépkocsi beszerzését, amelyet társaságunk könyvvizsgálója elutasított. Véleménye szerint a Tao-tv. 1. számú mellékletének 12. pontja szerint a feloldott fejlesztési tartalékot értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Mivel azonban a Tao-tv. 3. számú melléklete 1. pontja szerint a 6 millió forint feletti résznek megfelelő értékcsökkenési leírás nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek tekintendő, a fejlesztési tartalék feloldásaként csak a 6 millió forintnak megfelelő részt lehet elfogadni. Helyes ez az érvelés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a könyvvizsgáló álláspontja csak látszólag helytálló, valójában megalapozatlan.A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése egyértelműen fogalmaz: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben (a 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.
1
73
74
75
90