Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Beszámoló, adófizetési kötelezettség: egyéni vállalkozó, alapítvány, oktatási intézmény

Kérdés: Milyen beszámolót kell készíteni, és milyen adójogszabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozóra, az alapítványra és az általuk alapított és fenntartott oktatási intézményre?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó nem tartozik az Szt. hatálya alá, így beszámolót nem kell készítenie. Az alapítvány az új Szt. hatálya alá tartozó egyéb szervezet. Beszámolási kötelezettségéről az Szt., illetve a felhatalmazása alapján kiadott, a számviteli törvény szerinti egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Kiemelten közhasznú besorolású közalapítvány

Kérdés: Alapítványunk közalapítvány, kiemelten közhasznú szervezet. Bevételeink egy része közhasznú bevétel, más része vállalkozási tevékenységből származik. Könyvelésünket mérlegképes könyvelő végzi. A két bevétel együttesen 2000-ben meghaladta az 50 millió forintot, várhatóan eléri 2001-ben is. Kötelező-e a könyvvizsgálat?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §-a határozza meg, hogy a kiemelten közhasznú közalapítványnak milyen beszámolót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Mikro-, kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményeként számításba vehető beruházások értelmezésénél van-e változás?
Részlet a válaszából: […] A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményénél számításba vehető eszközökkel részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 5. számában a 78. kérdésre adott válaszban. Időközben megjelent a 98/2001. számú APEH-iránymutatás az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2001/10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Nullára leírt tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásában vannak olyan eszközök, amelyek a vásárláskor (30 ezer Ft felett volt az egyedi beszerzési áruk) tárgyi eszköznek minősültek, de 2001-ben már nulla értékűek. Ezeket az eszközöket továbbra is a tárgyi eszközök között kell szerepeltetni, vagy ki kell vezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (4)–(5) bekezdésében, továbbá 26. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, amíg azok besorolását nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Használaton kívüli tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: A használaton kívüli tárgyi eszközt készletre vesszük. Eladáskor készletet adunk el vagy tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül – az eszközök használatának, rendeltetésének megváltozása miatt – átsoroltak. Az új Szt. 53. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Könyvelési díj számlázása

Kérdés: Vállalkozásunk olyan alapítvány részére végez számviteli szolgáltatást, amelyik vállalkozási tevékenységet is folytat. Felmerült az alapítvány részéről az az igény, hogy a könyvelési díj számláját bontsuk meg alapítványi és vállalkozási teljesítésre. Eddig közvetett költségként kezeltük a könyvelést, és az áfát nem igényeltük vissza. Megtehetjük-e, hogy például a rögzítési szám alapján megbontva a könyvelési díjat, a felmerült igény alapján minden hónapban két számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 51. §-ának (1), illetve (2) bekezdése részletezi, hogy milyen költségek tartozhatnak az eszközök előállítási költségei, illetve az elvégzett, a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékébe. Ezt az előírást az alapítvány költségeinek elszámolásánál is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Tárgyi eszközök év végi értékelése

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 63. §-ának (3) bekezdése szerint a rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközt a 47-51. § szerinti bekerülési értéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tárgynyeremény-sorsolás eszközeinek könyvelése

Kérdés: Vásárlóink között tárgynyeremény-sorsolást rendezünk. A kisorsolandó tárgyat már megvásároltuk és készletre vettük. Hogyan kell könyvelni az átadást, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A tárgynyeremény-sorsolás keretében átadásra kerülő eszközöket a beszerzéskor készletre kell venni, és mindaddig készleten kell tartani, amíg a sorsolás meg nem történt, amíg a tárgynyereményt a nyertesnek át nem adták. (Könyvelése: T 261, 466 – K 454.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
…
85
86
87
…
89