Tárgynyeremény-sorsolás eszközeinek könyvelése

Kérdés: Vásárlóink között tárgynyeremény-sorsolást rendezünk. A kisorsolandó tárgyat már megvásároltuk és készletre vettük. Hogyan kell könyvelni az átadást, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A tárgynyeremény-sorsolás keretében átadásra kerülő eszközöket a beszerzéskor készletre kell venni, és mindaddig készleten kell tartani, amíg a sorsolás meg nem történt, amíg a tárgynyereményt a nyertesnek át nem adták. (Könyvelése: T 261, 466 – K 454.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Mikrovállalkozásnak minősülő könyvszakértő iroda – iroda céljára – épülő társasházban lakást vásárol. Igénybe veheti-e a beruházás után az adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] Nem. A mikro- vagy kisvállalkozás ugyanis – többek között – a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlanberuházás értékével csökkentheti (adózás előtti eredménye, de legfeljebb 10 millió forint értékéig) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: egyéni vállalkozó

Kérdés: A Htv. 1.1 pontja szerint a több önkormányzat területén működő egyéni vállalkozó a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztási módszer szerint saját maga után 500 ezer Ft személyi jellegű ráfordítást vehet igénybe. Hogyan kell ezt értelmezni egy budapesti székhelyű (lakóhelyű), de egy másik önkormányzat területén telephellyel rendelkező egyedül (alkalmazott és segítő családtag nélkül) működő egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó székhelyén (mely jellemzően a lakóhelyet jelenti) kívüli településen rendelkezik telephellyel, akkor a saját személye után figyelembe vehető 500 ezer forintot a székhelyen, illetve a telephelyen folytatott tevékenység arányában kell megosztania....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: befektetési alap

Kérdés: Lehet-e az iparűzési adó alanya a jogi személynek minősülő befektetési alap (az ingatlanalap)?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (2) bekezdése értelmében az iparűzési adó alanya a vállalkozó. A Htv. 52. §-ának 26. pontja értelmében pedig vállalkozó – többek között – az a jogi személy is, aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Lakásbérlet iroda és lakhely céljára

Kérdés: A társaság által bérelt lakás a társaság székhelye is és a külföldi illetőségű személy lakhelye is. Meg lehet-e osztani a bérleti díjat a terület használata alapján?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás székhelyeként használt területtel arányos bérleti díj a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, tekintettel a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezet 4. pontjában foglaltakra.A leírtakból az is következik, a természetbeni juttatás utáni adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Kapcsolt vállalkozás telephely esetén

Kérdés: A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja a külföldi vállalkozó telephelyével kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőket definiálja. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető, mivel a Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja a külföldi vállalkozót a telephellyel határozza meg. Hogyan oldható fel ez az értelmezési probléma, ellentmondás? A külföldi vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozást hogyan kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontjában megfogalmazott rendelkezés a következőket tartalmazza: "kapcsolt vállalkozás a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Saját rezsis beruházás áfájának megosztása

Kérdés: Mikor és hogyan kell az áfát megosztani a saját rezsis beruházásban készülő épületnél, ha az részben lakás-, részben pedig vállalkozási célokat is szolgál?
Részlet a válaszából: […] A saját vállalkozásban végzett (saját rezsis) beruházás során felmerült költségeket az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján elsődlegesen az 5. számlaosztályban, költségnemenként kell elszámolni. Az így elszámolt költségek közül azokat, amelyek az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Kártérítés irodabérlet felmondásakor

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 15. számában a 297. kérdésre adott válaszhoz.
Részlet a válaszából: […] Az alapítványi iroda bérletének felmondása és ennek ellenében kártérítés fizetése – tartalma szerint – az iroda értékesítésének bevétele. A Tao-tv. 6. számú melléklete szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapítványnál (és más hasonló jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

Ügyvédi iroda tagja javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi irodában lehet-e munkaviszonyban az ügyvéd? Ha nem, a határozott időre kötött élet- és baleset-biztosítás díját elszámolhatja-e költségként?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény előírása alapján – véleményünk szerint – az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja az irodával nem állhat munkaviszonyban. A határozott időre szóló élet- és baleset-biztosítás díjának az iroda által viselt összegét azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
84
85
86
87