Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: Magánvállalkozók starthitellel vásároltak meg egy üzemet. A hitelt – a tőkerészt és a kamatot – 2 évig törlesztették, majd azt a taggyűlés és a bank hozzájárulásával az üzemet működtető kft. átvállalta. Az átvállalt hitelt azonban a tulajdonosok 12 év alatt megtérítik a kft.-nek. A kft.-nek meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját az átvállalt kamattal, illetve fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony, ha a tagok részesedése: 31,28%, 30,78%, közeli hozzátartozóként: 0,15%, 0,06%, 37,73%?
Részlet a válaszából: […] A tartozást a kft. nem ellenérték nélkül vállalja át, ezért a törlesztőrészlet a kft.-nél nem növeli az adózás előtti eredményt, és a magánszemélyeknek nem keletkezik adóköteles jövedelmük. A kérdésből nem egyértelmű, hogy a kamatot is megtérítik-e a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] A rendezvény révén a részt vevő magánszemélyek természetbeni juttatásban részesülnek, amely a magánszemély jövedelme, de utána a társadalmi szervezetnek kell 44 százalék személyi jövedelemadót és (nem biztosítottak esetében) 11 egészségügyi hozzájárulást fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Leltárhiány, -többlet számvitele, adózása

Kérdés: A kft.-nél az APEH leltárellenőrzést végzett. Bizonyos készletféleségeknél hiányt, másoknál többletet állapított meg. Hogyan kell kezelni a készletek leltárhiányát, illetve többletét a számvitelben és a társaságiadó-kötelezettség megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] Számviteli elszámolás szempontjából mindegy, hogy ki állapítja meg a készletek leltárhiányát, illetve leltártöbbletét. A készletek leltárhiányát az új Szt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (könyvelési tétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: Hogyan történhet a nem üzleti partnernek adott ajándék elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha az ajándék nem felel meg az Szja-tv. 69. §-ában megfogalmazott üzleti ajándéknak, akkor magánszemélynek történő juttatás esetén természetbeni juttatásként kell kezelni, és 44 százalék személyi jövedelemadót, 2002-ben 29 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye ingatlannál

Kérdés: Egy vállalkozás 1999-ben raktárépületek, irodák építését kezdte el, amelyeket 2001-ben üzembe helyezett. Az építkezés egy 1999-ben lízingelt épület köré történt, amelyhez azok a következő módon kapcsolódnak: – raktárépület 1.: közös fal, külön tartószerkezet, – iroda és bemutatóterem: külön fal, külön tartószerkezet, – raktárépület 2.: teljesen különálló épület. A közmű, a tűzivezeték-rendszer új, de a régi épületet is kiszolgálja. A kerítés új. Kérdés, hogy a 2001-ben felmerülő beruházási költség a mikro- és kisvállalkozásnál az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] A mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményt az adóévi beruházás értékével, de legfeljebb az adózás előtti eredménnyel és – 2001-ben – legfeljebb 10 millió forinttal akkor csökkentheti, ha tagjai, részvényesei az adóév egészében magánszemélyek és/vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdése szerint: "Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Háziorvos garázsépítésének elszámolása

Kérdés: Vidéki körzeti orvos, akinek egészségügyi bt.-je van, saját udvarában garázst szeretne építeni gépkocsijának. A gépkocsi után a cégautóadót megfizeti. A garázs költségeit milyen formában számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] A bt. a garázs építésével kapcsolatos költség elszámolására akkor lehet jogosult, ha a garázst az eszközei között mutatja ki (vagyis ha azt a bt. és nem a magánszemély orvos építteti). A garázs – tekintettel arra, hogy egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 85. §-a szerint árfolyamveszteségként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteség jellegű – különbözetet az értékesítéskor, a beváltáskor, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó: telephely fuvarozásnál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó kft. esetében telephelynek számít-e az iparűzési adónál a termék le- és felrakodásának helye, ha az rendszeresen történik, illetve az a bérelt ingatlan, ahol a tehergépjárműveket tárolják, őrzik? Fuvarozás esetében lehet-e szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli a vállalkozót, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.
1
84
85
86
89