Evás egyéni vállalkozó tevékenysége

Kérdés: Evás egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységet vállalkozói szerződéssel (számlásan) és megbízási jogviszonyban is folytatja. Ebben az esetben a megbízási jogviszonyban kapott díjazása evás bevételnek minősül-e, vagy önálló tevékenységként (90% jövedelem?) adózhat? Egyáltalán végezhető-e különféle jogviszonyokban ugyanaz a vállalkozói igazolványban is megjelölt tevékenység? Ha a válasz nemleges, kérem, részletezzék a jogkövetkezményeket is.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. szerint bevétel a számvitelről szóló törvényhatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységévelösszefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formábanmástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása

Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz röviden az, hogy igen. Ennek az igennek azonban feltételei vannak.A lakásokat építő és értékesítő cég – a kérdésben leírtak szerint is – helyesen adásvételi szerződést köt a jövendőbeli lakástulajdonosokkal. A Ptk. előírásai szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Iparűzési adó: könyvkiadás

Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Importált, bérelt szoftver elszámolása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó ügyfelünk külföldi tulajdonosától különböző szoftvereket kap, amelyeket bérbe ad hazai felhasználóknak. A számlázott bérleti díj meghatározott százalékát számlázza a külföldi tulajdonos ügyfelünknek. Hova könyveljük a beérkező számlát? Kell-e a beérkező szoftvert vámkezeltetni, kell-e vámot, illetve áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi tulajdonos által számlázott összeget mint igénybe vett szolgáltatások költségét kell az 522. számlán elszámolni úgy, hogy az összemérés számviteli alapelv érvényesüljön. (A hazai felhasználóknak számlázott összeg árbevételkénti elszámolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Iparűzési adó: az adó alapja bérmunkánál

Kérdés: Könnyűipari tevékenységet folytató kft. az egyes munkafázisokat, vagy a teljes munkát bérmunkában végezteti el. Lehet-e a nettó árbevételt csökkenteni az igénybe vett bérmunka ellenértékével az iparűzésiadó-alap számítása során?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2001. január 1-jétől hatályos 39. §-ának (1) bekezdése értelmében a nettó árbevételt – többek között – csökkenti a közvetített szolgáltatások értéke is. A közvetített szolgáltatások értékének fogalmát a Htv. 52. §-ának 40. pontja értelmezi, s az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Bérkönyvelő kártérítése

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélnél Az új Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: egyéb ráfordításként kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
1
2
3