2416 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk kettős könyvvitelre kötelezett gazdálkodó szervezet (kft.). A hónap elején a HUF-pénztárban szereplő készpénz egy részét USD-re váltottuk egy utazási irodában. A pénzváltásra szóló bizonylaton (amelyen annak a személynek az adatai szerepeltek a fejlécben, aki ténylegesen elment a pénzváltást intézni, és aki az iratait a helyszínen bemutatta) szerepelt az eladott HUF-összeg, a megvásárolt USD-összeg, az árfolyam és egy HUF-ban meghatározott jutalék (külön soron). A bizonylat egyszerű váltási bizonylat volt, és nem számla, a rajta szereplő jutalék összegéről a pénzváltóhely külön számlát nem állított ki. Minek minősül a jutalék összege, és hogyan könyvelendő? A valuta bekerülési értékének a része? A jutalék bankköltség? A jutalék egyéb pénzügyi ráfordítás? A jutalék összege – számla hiányában is – igénybe vett szolgáltatás ellenértéke?

Kérdés: A számviteli törvény 137. §-ának (2) bekezdése szerint: "Beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, az (1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható." Ez azt jelenti, hogy beolvadásos kiválás esetén (hiszen mind a kiinduló, mind a fogadó társaságnál tiltott az átértékelés) nem lehet alkalmazni vagyonátértékelést? Vagy a köztes, valójában létre sem jövő társaság alkalmazhatja?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: Színházunk a jelenlegi megszorítások miatt hozott döntés értelmében a bemutatókra a saját műhelyünkben a megvásárolt anyagokból gyártja le a díszleteket. Korábban külső vállalkozások készítették a díszleteket. Ehhez szükséges lesz jó néhány szabályzatunkat megváltoztatni, és a számlarendünket úgy átalakítani, hogy elsődlegesen az 5-ös és másodlagosan a 6-7. számlaosztályokat kívánjuk használni. Szeretnénk kérni egy ajánlott számlatükröt, amit erre a mi speciális tevékenységünkre át tudunk alakítani, és néhány könyveléstechnikai megoldást a megvásárolt alapanyagtól a produkció aktiválásáig.

Kérdés: Ügyfelem egy kft., amely egy bank részére 6 hónapra bérbe adja a tárgyi eszközei között szereplő üzlethelyiséget. A szerződésben havi 190.000+áfa bérleti díjban egyeztek meg. Majd a szerződést módosították, a bérlő értéknövelő beruházást fog végrehajtani (áram, burkolat stb.), így a felek eltekintenek a bérleti díj megfizetésétől. Ilyen esetben a bérbeadónak nem kell számláznia a bérleti díjat? Hogyan kell könyvelni a bérbeadó részéről?

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?

Kérdés: Az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. bekezdésének értelmezésében kérnénk a segítségüket.
1. Ha egy anyavállalat két leányvállalata átalakul, akkor az átalakulás után változik-e az anyavállalat által bejelentett részesedés státusza? Tehát az anyavállalat "A" leányvállalata beolvad a "B" leányvállalatába, a továbbiakban a "B" leányvállalat működik tovább. Az anyavállalat a "B" leányának a részesedését jelentette be a szerzéskor, az "A" leányvállalat részesedését nem. Az átalakulás után a "B" leányvállalat addig bejelentett részesedése marad-e bejelentett részesedés, vagy ezen státusza megszűnik az átalakulással?
2. Egy vállalkozásban (továbbiakban "A" vállalkozás) 50-50%-ban tulajdonos két cég. A két tulajdonos legyen "B", illetve "C" vállalkozás. A "B" vállalkozás az "A" cég 50%-os részesedésének megszerzésekor bejelentette a részesedésszerzést. A "C" vállalkozás által tulajdonolt 50%-os "A" vállalkozás részesedése nem bejelentett. A "C" vállalkozásból kiválik "C2" vállalkozás, melynek vagyona az "A" vállalkozás 50%-os tulajdonrésze lesz, majd a "C2" vállalkozás beolvad a "B" vállalkozásba. (Beolvadásos kiválás.) Az átalakulás végeredményeként a "B" vállalkozásé lesz az "A" vállalkozás 100%-a.
Az átalakulással szerzett 50%-os részesedés bejelentett részesedésnek minősül-e a már meglévő bejelentett részesedés alapján? Illetve az átalakulással bejelenthető-e a további részesedésszerzés?

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?