2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
–a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
–az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
–a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
–az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
–az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő – jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló – elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!

Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Részmunkaidős megváltozott munkaképességű dolgozó havi bruttó bére 30.000 Ft. 2020. 09. 01-től meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót a minimum-járulékalap (48.300 Ft) után?

Kérdés: Társaságunknál a már meglévő és üzemelő szárítóüzemet pakuráról gázüzemelésűre alakítanák át, illetve új szárítóüzemet terveznek, amelyhez kapcsolódóan hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulást egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni? Ez utóbbi esetben hogyan történik a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása?

Kérdés: A számviteli törvény alapján a teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki. A megjelent szakirodalmak a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszereként sorolják fel:
a) az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült költségéhez viszonyított aránya;
b) az elvégzett munka felmérése;
c) a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.
A fenti módszerek közül választottat milyen dokumentumokkal, naplókkal, egyéb iratokkal kell alátámasztani, hogy az árbevétel-elszámolás megfelelő mértékű legyen? Ha a társaság a 2019-es évben induló ügyletben nem alkalmazta még a projektelszámolás új szabályait a 2019. 12. 31-i beszámolójánál, akkor választhatja most 2020-ban, hogy a fordulónapon alkalmazza a számviteli törvény megváltozott előírásait (2019-2022 közötti projekt esetén)?
A teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított arányát fejezi ki. A számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 12. pontjának az előírása alapján a teljesítési fok meghatározásának módszerét a vállalkozónak a számviteli politikájában kell rögzítenie.

Kérdés: A 498/2020. (XI. 13.) számú Korm. rendelet 5%-os áfát határoz meg az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 3. sora szerinti étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital forgalma esetében. A cukrászdai termelőben készített, saját üzleteiben forgalmazott valamennyi termékre (pl.: egész torta, csomagolt habcsók, különféle bejglik, kézi gyártású bonbon, péksütemények) vonatkozik a Korm. rendelet 1. §-a szerinti, 5%-os áfakulcs?

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.