Helyi adó számításánál alkalmazható módszer

Kérdés:

Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?

Részlet a válaszából: […] ...esetben a „B” településen kell kimutatni az adóalap-megosztás végrehajtása keretében.A Htv. 1.1. pontja szerint a településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Saját termelésű termény értékvesztése

Kérdés: A 2023. évben hozamolt és a 2023. év végén készleten maradó saját termelésű termény értékvesztésének elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Ha a mérlegkészítés időpontjáig nem áll rendelkezésre a terményre vonatkozó adásvételi szerződés, szükséges vizsgálni az értékvesztés elszámolását? A mérlegkészítéskor ismert piaci árra (KSH stb.) lehet alapozni? Utóbbi ár az eladás napjára változhat, a tartós követelmény teljesülése kétséges.
Részlet a válaszából: […] ...van, amellyel összehasonlítható a termény közvetlen önköltsége. Ha kevesebb a közvetlen önköltség, akkor a készletértéken nem kell változtatni. Ha több a közvetlen önköltség, azaz a bekerülési érték, akkor – az összemérés számviteli alapelv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Iparűzésiadó-alap, változó kivaalap 120%-a

Kérdés: Kivás cégnél az iparűzésiadó-alap a kivaalap 120%-a. A kivaalapon értem a növelő és csökkentő tételekkel változtatott adóalapot, például a kivaalapba beszámít a jóváhagyott osztalék is. A kérdés az, hogy a növelő és csökkentő tételekkel számolt kivaalap az ipaalap 1,2-szerese?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/B. §-ának (1) bekezdése szerint a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az (iparűzési) adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja (egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítás lehetősége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Vásárolt megmunkálóközpont lízingbe vétele

Kérdés:

Társaságunk 2024. 03. 26-án vásárolt egy megmunkálóközpontot (160.000 euró). Eredetileg úgy volt, hogy saját finanszírozású beruházás lesz, emiatt a 161. Befejezetlen beruházásra lett könyvelve. Később sikerült egy lízingcéggel megállapodni, és utófinanszírozásban lízingszerződést kötni. 2024. 05. 16-án szállították le cégünkhöz a megmunkálóközpontot, és ezen a napon ki is kellett számláznunk a megmunkálóközpontot a lízingcégnek változatlan áron. A gép a lízingcég tulajdonába került, mi havonta lízingdíjat (bérleti díjat) fogunk fizetni a lízingcégnek. Hogyan könyveljem az értékesítést? Mert ez nem egy aktivált tárgyi eszköz, hanem befejezetlen beruházás volt. Azon a napon, amikor megérkezett a gép cégünkhöz, ki is kellett állítani a számlát az értékesítésről.

Részlet a válaszából: […] A megkeresésben leírtak nem minden esetben jogszerűek a megfogalmazás szerint. A megmunkálóközpontot nem akkor kell könyvelni, amikor megvásárolták, hanem akkor, amikor azt birtokba vették. Feltételezhetően a cég általi tényleges átvétel időpontja nem 2024. 03. 26-a volt, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Nyílt végű pénzügyi lízing maradványértékének áfája

Kérdés: A kérdés az, hogy jól járunk-e el, ha a maradványérték le nem vonható áfarészét nem számítjuk bele a bekerülési értékbe, hanem ezt csak a futamidő végén – ha tényleges vásárlás történik – aktiváljuk rá az eszközre?
Részlet a válaszából: […] ...lízingbe vevő megfizeti a maradványértéket, akkor csak annak összegét mint törlesztőrészletet kell könyvelni, a bekerülési érték nem változik, és áfaprobléma sincs, mivel a törlesztőrészlet áfája levonható.A számviteli előírásokkal egyébként összeegyeztethetetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Nem jelentős összegű hiba a bevallásban

Kérdés: Az Szt. szerint nem jelentős összegű hibát – miután a társaságiadó-alapja növekszik – az adóbevallás önellenőrzésével korrigálja a társaság (a hiba a 2022. évet érinti, feltárása 2023-ban történik). A tao-bevallásban az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni vagy módosított új adattal, vagy ha nem változott, akkor az eredeti bevallásban szereplővel. Ez mit jelent a gyakorlatban? A 07-01-02-es lapokon az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat kell feltüntetni, az A-01-es lapon a mérleghez kapcsolódókat a BESZÁMOLÓ adatai alapján. Nem jelentős hibánál az önellenőrzéssel érintett év beszámolója nem változik, a hiba a feltárás évében kerül könyvelésre, és a beszámolóban elszámolásra. A feltárás évének (2023) beszámolója és a tao-bevallás említett lapjai így megegyeznek, az adóalap-korrekció a növelő/csökkenő tételekben megjelenik. Az önellenőrzéssel érintett év (2022) tao-bevallásában az eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorokat kell módosítani, hogy az adóalap változzon? A mérlegsorokat – tao-bevallás A-01 lap – is változtatni kell? Pl. 2022-ben nem könyvelt bevétel kapcsán ez érinti az árbevételt, a vevőkövetelést, iparűzési- és társaságiadó-kötelezettséget is. De akkor nem fog egyezni a 2022-es beszámoló adataival, hiszen az nem változott, változik. Az iparűzésiadó-bevallást is önellenőrizni kell, illetve lehet?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. önellenőrzését a 2229 bevallás ismételt benyújtásával kell beadni – a felsorolt kivétekkel –, minden adatot ki kell tölteni, változtatva azt, amit az önellenőrzés érint [2229 bevallás előlap 2. pont]. Ez mindenképpen érinti a 2229-01-01 lapon az eredményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása

Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...esetében természetesen külön-külön kell az eszközönkénti kamatot megállapítani és felosztani akkor is, ha a kamat mértéke nem változik közben, illetve a beruházás keretében csak egyetlenegy eszköz kerül beszerzésre, és függetlenül attól, hogy a kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Előző évi teljesítés jóváíró számlájának könyvelése

Kérdés: A kft. 2023-ban számolt el a könyveiben egy 2022. évi árubeszerzéshez kapcsolódóan kapott külföldi szállítói jóváíró számlát (árengedmény). A hiba nem jelentős. 2023-ban elszámolta: T 4542 – K 8142 tétellel a 2022-es beszerzési számla árfolyamán. Helyes-e a kontír és az árfolyam? A követelés beszámításra került egy 2023. évi beszerzéshez kapcsolódó kötelezettséggel szemben. 2022. év végén a követelések között szerepelt volna a mérlegben, és év végén átértékelésre került volna – devizás tétel, ezzel kell a 2023-as évben foglalkozni, összevont átértékelési különbözetként nem, csak egyedileg lehet átértékelni? Az iparűzési adója is növekedett: T 86 – K 49. Nem jelentős hiba kapcsán a 2023-as évközi eredményben megjelenik, de az iparűzési adót és a társasági adót önellenőrizni kell? A 2022. évi bevallás melyik sorába kell beírni az ellenőrzés során feltárt hibák hatását? A 2023. évi társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...jó a kérdés szerinti kontírozás és árfolyam használata.Nyilvánvaló, hogy az önellenőrzés keretében történő könyvelés miatt változik a társasági adó és a helyi iparűzési adó alapja is.Az önellenőrzés keretében történő könyvelés miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Elhatárolt veszteség tulajdonosváltás esetén

Kérdés:

"A" Kft.-nek 2009–2014 között, illetve 2019-ben elhatárolt vesztesége keletkezett a társasági adóban. 2022-ben tulajdonosváltás történt, 5 magánszemély tulajdonos eladta "A" Kft.-ben lévő üzletrészét a szintén a tulajdonukban álló "B" Kft.-nek. 2019–2021. évben "A" Kft. árbevétele 91%-ban a fő tevékenységéből, 9%-ban egyéb tevékenységből származott. "A" Kft.-nek új tevékenysége nem lett, korábbi tevékenységét folytatta. 2022-ben és 2023-ban a teljes árbevétele a fő tevékenységéből származott. Úgy értelmezzük, hogy a Tao-tv 17. § (9) b) bekezdés szerint a korábban elhatárolt veszteséglevonás folytatható. Jól értelmezem, hogy a 2009-2014. évben keletkezett veszteségre nem kell alkalmazni a (9.a) szerinti arányosítást (Tao-kitöltési útmutató 2329-03-01 01. sor magyarázata szerint), ugyanakkor a 2019. évben keletkezett veszteségelhatárolás felhasználásakor alkalmazni kell, csak 91%-ban lehet érvényesíteni?

Részlet a válaszából: […] ...17. § (9) bekezdése szerint folytatható a veszteség leírása a 2022-ben történt többségi befolyást szerző adózó személyének változását követően, ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Kiválással létrejövő kft. beszámolói

Kérdés: Átalakulás (kiválás) során "A" kft.-ből (ami kivaalany) kiválik "B" kft. A kiválás bejegyzésének kelte a hónap vége, 30-a, "A" kft. kisvállalati adóalanyisága – NAV-határozat alapján – a kiválás napját megelőző napon, a hónap 29. napjával megszűnt. "A" kft. 30-án a társasági adó hatálya alá került. A végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően a kiválást követő 90 napon belül az Szt. szerinti beszámolót letétbe kell helyezni. Az "A" kft. esetében így két beszámolót kell letétbe helyezni? A hónap 29. napjáig, mint kisvállalati adóalany, és 30-ára, egy napra, mint a társasági adó alanya?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 141. §-ának (3a) bekezdésének előírásából következően.]A Cégbíróságon nemcsak a kiválás időpontját kell bejegyeztetni (változásbejegyzés), de az új társaságra (a kiválással létrejött társaságra) vonatkozó adatokat is. Így azt is, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
1
7
8
9
234