Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
Kapcsolódó címke:

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része, míg az éves keretösszeget meghaladó része az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
Kapcsolódó címke:

Nyomdaipari termékek helyi adója

Kérdés: Cégünk különféle, a társaság gyártói és adminisztratívfeladat-ellátásához szükséges nyomdaipari termékeket (csomagolóanyag, elszámolási nyomtatványok, boríték, számlalevél, reklámanyag stb.) vásárol, melyhez az alapanyagot a nyomda biztosítja. A termékek egyediesítettek, melyeket a nyomda cégünk igényeinek megfelelően, a cégünk által kért méretben, kivitelben készít el, például a csomagolóanyagon, nyomtatványon feltünteti cégünk logóját és egyéb termék- vagy céginformációkat. Ennek megfelelően a termékeket nem továbbértékesítési céllal szerezzük be, hanem azért, mert a saját tevékenységhez ezek a nyomtatványok szükségesek (ezek más számára értékkel nem bírnak). Tekinthetjük-e a nyomda teljesítményét anyagköltségnek a helyi iparűzési adó számítása során?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke tekintendő anyagköltségnek, azzal, hogy csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.
Kapcsolódó címkék:  

Használt személygépkocsi beszerzése bontási céllal

Kérdés: Az általunk vizsgált társaság használt személygépkocsikat szerez be bontási célzattal. A beszerzést rögtön elábéra könyvelik, majd a bontott alkatrészek értékesítését árbevételként mutatják ki. Nem találkoztunk viszont a hulladékok, illetve a selejtezett alkatrészek elszámolásával. Hogyan kell könyvelni a bontási tevékenységet, illetve a bontott alkatrészek nyilvántartását?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvek követelményeit a bontási céllal beszerzett személygépkocsik nyilvántartásba vétele, ráfordításkénti elszámolása során is számításba kell venni, azoknak ez esetben is teljesülniük kell. Általánosságban megjegyezendő, hogy a kérdésben leírtak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Tárolóállványok összeállításának a költségei

Kérdés: Vállalkozásunk tárolóállványokat, asztalokat, egyéb, a termelést kiszolgáló eszközöket állít össze csövekből, kötőelemekből saját felhasználásra. Ezeket karbantartó csoportunk állítja össze, saját igényeink alapján. Az aktuális igények alapján ezen eszközöket szét- és összeszerelik, anyagveszteség nélkül. Az összeszereléshez kapcsolódó bérköltség kötelezően ráaktiválandó-e az eszközre, vagy eldönthetjük saját hatáskörben a számviteli politika keretében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdés szerinti eszközök nyilvántartásba vételéről kell szót ejteni.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a szóban forgó eszközöket is rendeltetésük és használatuk alapján kell a befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Telek eladása építési telekként

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem tesznek eleget!Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése alapján az építési telek (földterület) és a rajta lév ő épület, építmény egyidej ű beszerzése esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolóáron tartott készlet átárazása

Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz néhány pontosítás szükséges.Először is a számviteli politikában rögzítendő, hogy a vásárolt anyagok készletértékét az év végén a FIFO-módszer alkalmazásával határozzák meg: az utolsó beszerzési árat veszik számításba elszámolóárként (amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] Először a maradék anyagok kérdését kell rendezni.A többméteres tekercsben készletre vett anyagokból az a rész, ami értékesítésre került, annak a bekerülési értékét az értékesítéskor az eladott áruk bekerülési értékeként (elábéként) kellett elszámolni. Amit nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címke:

Új termékek kikísérletezése

Kérdés: A termelőegység a beszerzett alapanyagokból újabb termékek előállításával kísérletezik. Ezek nem mindig sikerülnek. Ha sikerül is, akkor sem értékesítik. A felhasznált alapanyag maradhat anyagköltség, vagy egyéb ráfordításnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A válasz alapvetően attól függ, hogy a kérdésben megjelölt tevékenység kísérleti fejlesztésnek tekinthető-e vagy sem.A 2014. évi LXXVI. törvény (innovációs törvény) szerint kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címke:

Bejövő fuvardíj elszámolása anyagköltségként?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. Az anyagok (alapanyagok) beszerzésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.
1
3
4
5
11