106 talált cikk a vásárolt anyagok kifejezésre

Kérdés: A társaság 2015-től egyéb termék ügynöki nagykereskedelmével is foglalkozik. Különféle termékekből beszerez 1-1 darabot (tisztítószer, vitamin, tészta stb.) normál méretben, kiszerelésben, amelyeket feloszt kisebb csomagokra, és bemutatókon árumintaként bemutatja/kóstoltatja, értékesítésre nem kerül. Jelenléti ívet vezet a bemutatókon részt vevőkről, és kimutatást küld arról, hogy mennyi árut osztott szét. Amikor valaki terméket vesz a termékgyártó cégtől, akkor a társaság a termékgyártó cégnek számlát állít ki a jutalékról. A bejövő számlákat készletre vesszük, az áfát nem helyezzük levonásba. A készlet – a kimutatás alapján – elábéként kerül kivezetésre. Tudomásunk szerint termékminta vásárlása (és annak szétosztása) esetén nem kell magánszemélynek adott juttatásként kezelni. Tekinthetők-e a normál kiszerelésből a társaság által kiporciózott mennyiségi kiszerelések termékmintáknak, és könyvelhetők-e a fent leírtak alapján?

Kérdés: Cégünk személygépkocsi-márkakereskedés és szakszerviz. A karosszériajavítás során az elemek fújása fényezőkamrában történik. A fényezőkamra üzemeltetéséhez szükséges gázolajat – az eddigiektől eltérően – benzinkútnál vásárolnánk. Nyilvántartott személygépkocsijaink benzinnel működnek. Ritkán előfordul, hogy a tesztautó, illetve a kisteherautónk gázolajjal üzemel. Jelent-e bármilyen problémát a fényezőkamrába vásárolt gázolaj költségkénti elszámolhatósága, az áfa levonhatósága? Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni? A fényezőkamra üzemeltetéséhez vásárolt gázolaj mennyisége a külső hőmérséklettől és a munka mennyiségétől függ.

Kérdés: A saját termelésű készletek előállítása során felmerült költségek összegével az iparűzésiadó-alap csökkenthető-e valamilyen jogcímen?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó kft. saját tulajdonban lévő épületét, a bérbe adott irodákat felújítja. Parkettát, csempét, csapokat, néhány nyílászárót cserél. A megvásárolt építőanyagokat anyagköltségként vagy karbantartási költségként kell elszámolni?

Kérdés: "A" társaság az önkormányzat területén szennyvíztisztító telep kivitelezését végzi alvállalkozók bevonásával. "B" alvállalkozóval két különálló szerződést kötött. Az egyik szerződés szállítási szerződés, amely alapján "B" társaság szállítja a szennyvíztelep kivitelezéséhez szükséges gépészeti anyagokat, villamos vezérlőket, kábeleket, szivattyúkat, csővezetékeket. A másik szerződés vállalkozási szerződés, amelyben "B" társaság vállalja a szennyvíztelep építési, kivitelezési, gépészeti szakirányú munkáit. A szennyvíztelep létrehozása építésiengedély-köteles, az önkormányzat "A" társaságtól csak fordított adózással kiállított számlát fogad el. "B" vállalkozónak hogyan kell helyesen kiállítania a számlát a vállalkozási szerződés alapján számlázott teljesítésére vonatkozóan, illetve a szállítási szerződés alapján számlázott gépekre, anyagokra vonatkozóan?

Kérdés: 2014-ben generálkivitelezőként megbízást kaptunk egy 4 lakásos társasház építésére. Az építéshez folyamatosan igénybe veszünk külső vállalkozókat, akik az elvégzett munkákról benyújtják a számlát, melyeket közvetített szolgáltatásként könyvelünk. Vásárolunk alapanyagot is, amelyet készletként mutatunk ki. A megrendelő kérte, hogy a műszaki szakértői jelentés alapján elkészült munkákról részszámlát állítsunk ki, amit a megrendelő hitelből kifizetett. A beruházás év végén 80%-os készültségi fokon állt. Ez lett számlázva. Hogyan kell elszámolni a befolyt bevételt? A beruházás teljes befejezéséig elhatárolható? Amennyiben árbevételként kell elszámolni, a befogadott közvetített szolgáltatások ráfordításként elszámolhatók? A beépített anyagköltséget is elszámolhatjuk megosztva?

Kérdés: Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez K+F tevékenységet. A társaság a K+F költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adóról szóló 1990. évi C. tv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja az Szt. 78. §-ának (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapját csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a Htv. 52. § 25. pontja a Tao-tv. 4. §-ának 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. A fentiek alapján a K+F-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer mint anyagköltség, másodszor mint a K+F közvetlen költségének része?

Kérdés: Felnőttképzéssel foglalkozó kft. kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan adómentes oktatásról állít ki számlákat, az első számlát a tanfolyam indulása előtt, a másodikat a tanfolyam befejezésekor. A támogatási összeg tartalmazza a nyelvtanfolyam, a záróvizsga, a tananyag fedezetét. A támogatást folyósító szerv csak adómentes oktatásként fogadja be, amelyen nem szerepelhet a könyv. A nyelvtanfolyamon részt vevőknek átadott könyvekről átvételi elismervény készül. A támogatott oktatáshoz kapcsolódóan átadott könyvek áfája visszaigényelhető? Az átadott könyveket áruként kell nyilvántartani?

Kérdés: Az 5681. kérdésre adott válaszukban hibát vélek felfedezni a felszolgált italok tekintetében. Az étterem nem kereskedik, hanem szolgáltat. Az italt nem változatlan formában értékesíti, hanem felszolgálva. Ezért úgy gondolom, a költségelszámolás helyes módja, ha az ital bekerülési értéke is anyagköltség és nem elábé.

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?