Fizetési sorrend

Kérdés: Végelszámolást végző cég a tagi jövedelem egy részét és a tagi kölcsönt nem tudja kifizetni. A még befolyó bevételekből melyik élvez elsőbbséget, melyiket kell előbb kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás célja a társaság jogutód nélküli megszűnése,a hitelezői igények kielégítése után, a megszűnés időpontjában meglévő vagyonátadása a tulajdonosoknak. A tagi kölcsönt nyújtóval szemben is kötelezettségevan a társaságnak, így azt is ki kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Járulékfizetés a tevékenység szüneteltetése alatt

Kérdés: Egy belföldi székhelyű kft. többségi tulajdonosa nigériai származású, de magyar állampolgár, aki munkaviszonyban látja el ügyvezetői teendőit, és személyesen is közreműködik (ő végzi a tényleges munkát). Ezen tagnak nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 71 500 Ft után minden járulékot megfizet. A kft. másik tagja egy szintén magyar állampolgár, akinek van máshol 40 órás munkaviszonya. Itt a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, de dolgozik, könyvvel. Ha a cég ügyvezetője Angliába több hónapra kiutazna, és ott vállalna munkát, a kft.-ben nem történne munkavégzés egyik tag részéről sem (sem bejövő, sem kimenő számlamozgás), lehetne-e szüneteltetni a cég működését, a járulékfizetést? Ha tagcsere történne, és a kisebb tulajdoni aránnyal rendelkező tag kiutazna Angliába, kellene-e maga után itt a kft.-ben legalább a minimálbér után járulékokat fizetnie? Lehet-e egyáltalán egy kft.-t, annak tevékenységét szüneteltetni, milyen feltételekkel, kell-e ilyenkor bevallásokat beadni, kinek kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységét. Szüneteltetés helyettjavasolt a jogutód nélküli megszűnést, például – ha a feltételek adottak -egyszerűsített végelszámolással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Tízszázalékos adókulcs

Kérdés: A kkv a Tao-tv. 19. §-a alapján a 2006. és a 2007. üzleti évben is sávosan, kedvezményes adókulccsal, 10%-kal adózott 5 millió forintig, azaz a befizetett adóját 2006-ban és 2007-ben 300 000-300 000 Ft-tal csökkentette. Az összesen 600 000 Ft-nyi "de minimis" támogatásból a mai napig nem használt fel semmit. A tulajdonosok tervezik a gazdasági társaság végelszámolását. 1. A 2006. évet érintő 300 000 Ft-ot vissza kell fizetni? (Az akkor hatályos Tao-tv. nem ír erről konkrétan!) Ha vissza kell fizetni, akkor milyen kamatokat kell felszámolni még (önellenőrzési pótlék)? Mi a visszafizetés eljárása a bevallás önellenőrzésével, vagy más módon kell visszafizetni/bevallani a 2006. évi "valós" társasági adót? 2. 2007. évet érintően a törvény 19. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján a fel nem használt támogatást egyértelműen vissza kell fizetni. Önellenőrizni kell? Vagy milyen más módon kell eleget tenni a törvényi kötelezettségeknek?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2006-2007. adóévre azonosan szabályozta a 19. §-a(3)–(6) bekezdéseiben a 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit. Mind a kétadóévben az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó részére lehetett 10%-kal azadót számítani, azaz maximálisan egy adóévben 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...számára továbbiteherrel járnak. Vegyük sorra a lehetséges megoldásokat!Az ügyvéd tájékoztatása alapján megindult a társaságkényszer-végelszámolása. A kényszer-végelszámolás oka az, hogy a Gt. szerint abt. jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert – a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; – Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; – ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
Részlet a válaszából: […] ...azt véglegesen átvett pénzeszközként, vagy hanem pénzben történik az átadás, akkor térítés nélkül átvett eszközkéntkezelheti.A végelszámolás befejezésekor a kht. vagyona jegyzetttőkéből és a jegyzett tőkét meghaladó saját tőkéből (adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Szavatossági kötelezettség, egyszeri visszatérítés

Kérdés: A 2006. évi V. törvény 110. §-ának (6) bekezdése szerint: a végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon. A jövőben felmerülő szavatossági kötelezettségre vonatkozó egyszeri visszatérítést kell-e számlázni, és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...adjuk meg.Lehetnek olyan szavatossági, jótállási és kártérítésikötelezettségek, amelyek a megállapodás megkötését követően, de a végelszámolásbefejezését megelőzően a jogosultnál felmerülnek, amelyek költségeit avégelszámoló egyszeri (esetleg egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Szövetkezetből kilépő tag járandósága

Kérdés: Szövetkezet saját tőkéjét jelentősen megemelte az ingatlanok piaci értéken történő értékelése. A taggal történő elszámolás esetén az értékelési tartalékot is szerepeltetni kell az elszámolás alapjának meghatározása során? Igazságos ez a korábban kilépett tagokkal szemben? Mi a jogszabályi hely alapja?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítottvagyont tekinti olyannak, amely alapját jelentheti a kilépő taggal valóelszámolásnak. Ezt támasztja alá a cégtörvénynek a végelszámolás befejezésérevonatkozó előírása, amely szerint a cég megszűnésekor a megmaradtvagyontárgyakat piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Tagi befizetés a végelszámolás befejezéséhez

Kérdés: A 4060. számú kérdésre adott válaszban a végelszámolás befejezéséhez szükséges, a beltag által teljesített befizetést kártérítésnek minősítették, és egyéb bevételkénti könyvelést írtak. A Cégtörvény 108. §-ának (1) bekezdése szerint a végelszámoló a hitelezők követeléseinek a rendezéséhez hiányzó összeg befizetésére nem csak a bt. beltagját, hanem a tagokat (a részvényeseket) is köteles felszólítani. Tehát a mögöttes felelősséggel nem rendelkező kft.-tagokat, a bt. kültagját, az rt. részvényeseit is fel kell szólítani a hiányzó összeg 30 napon belül történő befizetésére. Ha a mögöttes felelősséggel nem rendelkező tagok eleget tesznek a felszólításnak, akkor az így befizetett összeget is kártérítésként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként elszámolni. A 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) 108. §-ának (1)bekezdése szerint, ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérlegalapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinekfedezetére nem elegendő, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Cégnyilvántartásból törölt cég számláinak kifizetése

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a cégbíróság a céget törölte a cégnyilvántartásból már akkor,amikor a cég megszüntetésére vonatkozó felszámolási, végelszámolási eljárás mégnem fejeződött be. A kérdés szerint az ügyfél a törölt cég számláit kifizette.Tudni kellene, hogy ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...annyit, hogy a kht. végelszámolása során isalapvetően a cégtörvény végelszámolásra vonatkozó előírásai, továbbá aszámviteli törvény és a végelszámolás sajátosságait szabályozó 72/2006. Korm.rendelet előírásai, valamint a Ptk. vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
15
16
17
22