112 talált cikk a végleges átadás kifejezésre

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?

Kérdés: X kft. Y termelővel bérnevelési szerződést köt. Ennek értelmében a kft. saját állatát kihelyezi nevelésre a termelőhöz, biztosítja az állomány számára szükséges takarmányt, majd a nevelési idő végeztével a termelőtől elszállítja a vágóállatot, és a szerződésben meghatározottak szerinti bérnevelési díjról számlát fogad be a termelőtől. Fent említett állatállományhoz kapcsolódóan a kft. állami támogatást vesz igénybe, melynek tényleges összegéről hónapokkal később küldi meg az állami szerv a határozatot és így természetesen a megállapított összeget is. A kft. és a termelő között létrejött szerződés tartalmaz egy olyan bekezdést, miszerint: "Az állami támogatást a megrendelő veszi igénybe, melynek összege a folyósítás után a termelőt illeti meg..." Kérdésem: Milyen lehetőségei vannak X kft.-nek a támogatás összegének továbbadására?

Kérdés: Cégünk a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzéssel, saját dolgozói továbbképzésével és a TISZK-nek (térségi integrált szakképző központ) átutalt fejlesztési célú támogatással teljesíti, de az év végi bevallásban még további kötelezettség maradt, amelyet az NSZFI-nek (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) utaltunk. A TISZK-nek utalt összeg előírását az 564. Szakképzési hozzájárulás számlára kell könyvelni, mint fennmaradó kötelezettséget, vagy mint átadott támogatást?

Kérdés: Amennyiben a vevő a 2011. évben számláit határidőre kifizeti, azaz az éves bruttó számlaérték legalább 95%-át a fizetési határidő napján jóváírják, akkor az eladó az éves forgalom után + 0,5% bónuszt fizet. (A vevővel skontómegállapodás is van, amely szerint 60 napos fizetési határidő és 15 napon belüli fizetés esetén 2% skontót kap.) Egy másik szerződésben az áruforgalmi bónuszok között szerepel pénzügyi bónusz, amelynek feltétele bankgarancia nyitása. Elszámolása negyedévenként utólag történik, áfa nélkül, utólag adott engedményként (bónuszként). Minek minősülnek ezek a bónuszmegállapodásban rögzített pénzügyi feltételektől függő engedmények?

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?

Kérdés: A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?

Kérdés: A kft. egyszemélyes tulajdonosa véglegesen lemond (alapítói döntés meghozatalával) a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegéről. A kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően hová könyvelje? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?

Kérdés: A társaság üzletláncoknak ad az elért forgalom alapján vagy fix összegben utólagos engedményt. Az engedményre vonatkozó szerződést nem a belföldi felek, hanem a külföldi "anyacégek" írják alá. A belföldi szerződéses partnerek ezen szerződés alapján számolnak el egymással. Kérdés: az átutalt engedményt hogyan kell könyvelni, és milyen adókövetkezményei vannak?