Megszüntetett egyesülettől kapott összeg elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünk tagja volt a Tojástermelők Egyesületének. Az egyesület közgyűlése megszüntette az egyesületet, és úgy döntött, hogy az egyesület tőkéje a tagok által befizetett tagdíj és kockázati alap befizetése arányában visszaosztandó. A visszaosztott összeget hova kell könyvelni? Van-e szó ez esetben áfáról?
Részlet a válaszából: […] Az egyesülethez befizetett összeget (tagdíj, kockázati alap) a befizetéskor az eredmény terhére (költségként) kellett elszámolni, amellyel általában nem kellett növelni a társasági adó alapját. Ebből következően, a visszakapott összeget az eredmény javára kell elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával

Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A társaság által az MRP részére átadott pénzeszköz végleges pénzeszközátadásnak minősül, és ennek megfelelően az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének nb) alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:      

Állami alapjuttatás törlesztése

Kérdés: Rendkívüli tételként könyveltük a 2001. évet megelőzően az állami alapjuttatás járadékát és tőketörlesztését. Hová könyveljük 2001-től az előző évekkel összefüggő állami alapjuttatás törlesztését és járadékait?
Részlet a válaszából: […] Való igaz, hogy az új Szt. nem foglalkozik az állami alapjuttatás tőketörlesztésével és járulékai elszámolásával. (A jogszabály előkészítői úgy gondolták, ilyen jellegű tételek már nincsenek.)A kérdésből az következik, hogy mégis vannak ilyen gazdasági események....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Saját tőke hiányának pótlása támogatásból

Kérdés: A kft. működéséhez egy alapítványtól vissza nem térítendő támogatást kapott, részben berendezések beszerzésére, részben a működtetést biztosító forgóeszközök fedezetére. A kft. 2000-ben alakult, 2000-ben be is jegyezték, a veszteség miatt a sajáttőke kevesebb mint 3 millió forint. Felhasználható-e ennek pótlására a kapott támogatás azon része, amely a forgóeszköz-szükséglet fedezetére szolgál?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványtól kapott támogatásnak a kft.-nél történő elszámolása alapvetően attól függ, hogy az alapítvánnyal kötött megállapodás mit tartalmaz. A megállapodásban kell rögzíteni, hogy a támogatást: végleges jelleggel, visszafizetési kötelezettséggel, meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Építőipari vállalkozás telephelye

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?
Részlet a válaszából: […] A Htv. értelmében építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenység végzésének, illetőleg természeti erőforrás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatásmegrendelés ellenértéke, áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik ahhoz a kapott támogatáshoz, amely támogatás konkrét megrendelés ellenértéke? Társaságunk reklámmegállapodás alapján sportegyesületet támogat. Hol számolható el a támogatás összege, és van-e valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a támogatás konkrét megrendelés ellenértéke, az áfatörvény normatív szabályai az irányadók. A támogatás akkor minősül konkrét megrendelésnek, ha a felek között szerződés jön létre (alaki kellék), és a szerződés a támogatás címzettjével szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
Kapcsolódó címkék:      

Devizában teljesített pótbefizetés értékelése

Kérdés: A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján a veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést írhatnak elő, amit a lekötött tartalékba kell helyezni. A külföldi tulajdonos által devizában befizetett pótbefizetés értékelését is el kell-e végezni a mérleg fordulónapján, s az árfolyam-különbözetet el kell-e számolni, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? A pótbefizetés visszafizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek eredményében kell-e kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 132. §-a rendelkezik a korlátolt felelősségű társaságoknál arról, hogy a taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára (meghatározva annak legmagasabb összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
10
11