Hozzájárulás transzformátorállomás építéséhez

Kérdés: Társaságunk transzformátorállomást épít az áramszolgáltatóval közösen, amelynek költségeit 60 százalékban a kft. viseli. A transzformátorállomás az áramszolgáltató tulajdonába kerül, a karbantartás is az rt. feladata. A számla még nem készült el, csak egy "Megállapodás a pénzeszköz átadás-átvételéről", amelyen az SZJ-re a hivatkozás: nem besoroláson alapuló szolgáltatás. A transzformátorállomás-építést a tárgyi eszközök vagy az immateriális javak közé kell-e besorolni? El lehet-e számolni értékcsökkenést? Hogyan állapítjuk meg, hogy hány évig szolgálja a vállalkozási tevékenységet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert gyakran előforduló esetről van szó, amikor jellemzően nem a vonatkozó előírások szerint járnak el, nem utolsósorban azért, mert magának a szerződésnek, a megállapodásnak a szövegezése nem egyértelmű, esetenként félrevezető.A VET-tv.,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 22.

Végleges pénzeszközátadások minősítése

Kérdés: Cégünk számos önkormányzati tulajdonú víz- és csatornahálózatot üzemeltet bérleti díj ellenében. Az önkormányzatok az üzemeltetésre átadott víz- és csatornaműveik felújításához, bővítéséhez végleges pénzátadást teljesítenek. Áfafizetési kötelezettség terheli-e ezen pénzeszközátadásokat? Ezen beruházásokhoz az önkormányzatok támogatást kapnak, amelyet szintén átadnak. Ez esetben a támogatás átadása áfaköteles-e, ha az önkormányzatok által elnyert támogatást nem terheli áfa?
Részlet az állásfoglalásából: […] A pénzátadás ellenértékké, és így áfakötelessé minősítése a felek közötti szerződéstől, megállapodástól függ. Ellenérték, és így áfaköteles az átadott pénzösszeg akkor, ha mögötte konkrét megrendelés húzódik, azért a pénzösszeget adó fél a pénzösszeget...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Csatornamű-fejlesztési hozzájárulás módosítása

Kérdés: Társaságunk 1999-ben szennyvízhálózat-használatbavételi hozzájárulást fizetett, amelyet az eredménytartalék terhére számolt el. 2001-ben a Csatornázási Műveknek a 2000. évi vízfogyasztás alapján további összeget kellett fizetnünk csatornamű-fejlesztési hozzájárulás címén. 2001-től az új Szt. szerint ezt az összeget ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak kell tekinteni. Ezzel társaságunk nem egy új jogot kapott, hanem a korábban megszerzett, elszámolt hozzájárulást módosították. Mi a helyes elszámolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban annyit, hogy 1999-ben a szennyvízhálózat-használatbavételi hozzájárulást helytelenül számolták el, azt nem az eredménytartalék terhére kellett volna elszámolni, hanem a rendkívüli ráfordítások között, az eredmény terhére. Emiatt önellenőrzést kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Közműfejlesztési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: A 2001-ben kifizetett közműfejlesztési hozzájárulást vagyoni értékű jogként kell aktiválni. Ha a hozzájárulás korábban üzembe helyezett ingatlanhoz kapcsolódik, akkor is vagyoni értékű jogként aktiválandó, vagy végleges pénzátadásként rendkívüli ráfordítás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Pontosítani kell a kérdés felvezető mondatát.Az új Szt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint: "Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen ... az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. február 28.

Az adomány elszámolása, társasági adója

Kérdés: Az adományt rendkívüli költségként számoljuk el. Ez a Tao-tv. szerint növeli az adóalapot. Így kétszeres költségelszámolás jelentkezik az adó szempontjából. Igaz ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés – sajnos – arra utal, hogy a kérdező nem ismeri az új Szt., illetve a Tao-tv. idevonatkozó előírásait.Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások (és nem költségek) között kell elszámolni az adomány címén átadott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címke:

Megszüntetett egyesülettől kapott összeg elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünk tagja volt a Tojástermelők Egyesületének. Az egyesület közgyűlése megszüntette az egyesületet, és úgy döntött, hogy az egyesület tőkéje a tagok által befizetett tagdíj és kockázati alap befizetése arányában visszaosztandó. A visszaosztott összeget hova kell könyvelni? Van-e szó ez esetben áfáról?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyesülethez befizetett összeget (tagdíj, kockázati alap) a befizetéskor az eredmény terhére (költségként) kellett elszámolni, amellyel általában nem kellett növelni a társasági adó alapját. Ebből következően, a visszakapott összeget az eredmény javára kell elszámolni,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

E-hitel törlesztése pénzeszközök átadásával

Kérdés: A kft. az MRP által felvett E-hitel törlesztésére pénzt ad át az MRP-nek. Hogyan kell az így átadott pénzeszközt a társaságnál elszámolni és a társasági adó alapjánál figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A társaság által az MRP részére átadott pénzeszköz végleges pénzeszközátadásnak minősül, és ennek megfelelően az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének nb) alpontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:      

Állami alapjuttatás törlesztése

Kérdés: Rendkívüli tételként könyveltük a 2001. évet megelőzően az állami alapjuttatás járadékát és tőketörlesztését. Hová könyveljük 2001-től az előző évekkel összefüggő állami alapjuttatás törlesztését és járadékait?
Részlet az állásfoglalásából: […] Való igaz, hogy az új Szt. nem foglalkozik az állami alapjuttatás tőketörlesztésével és járulékai elszámolásával. (A jogszabály előkészítői úgy gondolták, ilyen jellegű tételek már nincsenek.)A kérdésből az következik, hogy mégis vannak ilyen gazdasági események....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Saját tőke hiányának pótlása támogatásból

Kérdés: A kft. működéséhez egy alapítványtól vissza nem térítendő támogatást kapott, részben berendezések beszerzésére, részben a működtetést biztosító forgóeszközök fedezetére. A kft. 2000-ben alakult, 2000-ben be is jegyezték, a veszteség miatt a sajáttőke kevesebb mint 3 millió forint. Felhasználható-e ennek pótlására a kapott támogatás azon része, amely a forgóeszköz-szükséglet fedezetére szolgál?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alapítványtól kapott támogatásnak a kft.-nél történő elszámolása alapvetően attól függ, hogy az alapítvánnyal kötött megállapodás mit tartalmaz. A megállapodásban kell rögzíteni, hogy a támogatást: végleges jelleggel, visszafizetési kötelezettséggel, meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Építőipari vállalkozás telephelye

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. értelmében építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenység végzésének, illetőleg természeti erőforrás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
10
11
12