Személyesen közreműködő nyugdíjas

Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaság személyesen közreműködő tagja (idetartozik anyugdíjas tag is) által az adóév során felvett, a társas vállalkozás költségeiközött elszámolt, személyes közreműködői díj nagysága nulla, vagy annak évesösszege nem éri el a társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Osztalékot terhelő eho 2010-ben

Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 16. §-ának (5) bekezdése, valamint a 25. §-ának(5) bekezdése alapján 2010-től a társas vállalkozó részére kifizetett osztalék,illetve osztalékelőleg, valamint az egyéni vállalkozó osztalékalapja terhére kikell egészíteni a társas vállalkozó személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Anyagigényes szolgáltatások számlázása

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltató zrt. a megbízók részére teljes körű szolgáltatást végez. Főbb szolgáltatásaink: talajművelés, műtrágyázás, vegyszerezés, betakarítás. A műtrágyázás és a vegyszerezés során felhasznált, kijuttatott anyagot (műtrágyát, vegyszert) a szolgáltatásról kiállított számlában külön, elkülönítetten feltüntethetjük-e, fel kell-e tüntetnünk? Az anyagként felmerülő tételeket (műtrágya, vegyszer) a szolgáltatónál anyagköltségként vagy elábéként kell kimutatni, az igénybevevőnél anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni a teljesített szolgáltatások ellenértékét avevő (a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített – áfát nemtartalmazó – összegben. Az Szt. 167. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Felújítási munkák térítés nélküli átadása

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő vagyonkezelő zrt. üzemeltetési szerződés alapján kezeli az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás célú bérleményeket. A befolyt bérleti díjak a zrt.-nél maradnak. Ebből fedezik a bérlemények üzemeltetését és felújítását, az önkormányzatnak pedig üzemeltetési díjat fizetnek. A bérleményeken végzett, ún. "címjegyzékes felújítási munkák" bekerülési értékét beruházásként (felújításként) számolják el a zrt.-nél. Mivel az ingatlan vagyon az önkormányzat könyveiben szerepel, az üzemeltetési szerződésben is úgy állapodtak meg, az elvégzett felújítási munkák térítés nélkül átadásra kerülnek az önkormányzat részére. Ezen térítés nélküli átadás könyv szerinti értékével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...hatályon kívül helyezték. Azönkormányzat részére térítés nélkül átadott beruházások, felújítások piaciértéke alapján a zrt.-t áfafizetési kötelezettség is terhelte és terheli 2010.január 1-je után is az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Készlakásokkal kapcsolatos költségek az átalakulás után

Kérdés: A tárgyévben kft.-ből átalakulással létrejött építőipari zrt. a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját kivitelezésben épített, saját termelésű készletként kimutatott készlakásokat végleges vagyonmérlegében vásárolt készletként, áruként mutatta ki. A zrt. az iparűzésiadó-bevallásában év végén levonhatja-e – mint elábét – a jogelődtől átvett és azóta értékesített készlakások vagyonmérleg szerinti bekerülési értékét? Hogyan kell elszámolni azon költségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha ugyanezen lakások vevői átalakítást (pl. ajtóbeépítést, közfaláthelyezést) kérnek, és ezeket a zrt. saját kivitelezésben elvégzi? Helyes-e, ha a még el nem kelt lakások őrzésével, a liftkarbantartás költségátalányával stb. kapcsolatos kiadások a tárgyévi eredmény terhére kerülnek elszámolásra, nem növelik a bekerülési értéket?
Részlet a válaszából: […] ...készlet (az átalakulást megelőzően nem létező társaság nemvégezhetett termelőtevékenységet). Ebből következően helyesen jártak el azrt.-nél akkor, amikor a jogelődtől átvett, a jogelődnél saját termelésűkészletként kimutatott készlakásokat a vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Göngyöleg elszámolása

Kérdés: A zrt. építőipari tevékenységet folytat. A megvásárolt anyaggal és áruval együtt betétdíjas göngyöleget is számláznak. A szállítói számlán szereplő betétdíjas göngyöleg – például raklap – bevételnek minősül-e, és a visszaszállított – tehát a számlán jóváírásként megjelenő visszaszállított – göngyöleg elábé-e?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy se nem bevétel, se nem eladottáruk beszerzési értéke. A kérdésben szereplő esetben a zrt. göngyölegforgalmazónakminősül, amely betétdíjas áron veszi át (vásárolja meg, számlázzák részére) agöngyöleget a kibocsátótól vagy egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Kedvezményezett átalakulás a tulajdonosnál

Kérdés: Hogyan kell a tulajdonos ("A" cég) nyilvántartásában megjeleníteni a tartós részesedésnövekedést? Az "A" cég többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik "B" kft.-ben. A "B" kft. jelentős vagyonfelértékeléssel átalakul zrt.-vé (kedvezményezett átalakulás). Az átalakulás során a jegyzett tőkét jelentősen megemelte. Az átalakulás során a tulajdoni arányok nem változtak. Így az "A" cég részesedése jelentősen megnőtt. Hogyan kell ezt "A" cég nyilvántartásaiban megjeleníteni? A nyilvántartáson való keresztülvezetése jelentősen növeli "A" cég adózás előtti eredményét. Az adóalap csökkenthető? Ha nem csökkenthető, a rendkívüli bevétel halasztott bevételként elhatárolható? Lehetséges-e az a megoldás, hogy "A" cég az új részesedést változatlan bekerülési értéken mutatja ki, és csak a kiegészítő mellékletben utal a részesedés növekedésére?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja alapján azátalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) az átalakulássallétrejött gazdasági társaságban (a zrt.-ben) szerzett részesedés bekerülésiértékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Értékpapírok nyilvántartása, kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Befektetési szolgáltatási szerződést kötöttünk "A" értékpapír zrt.-vel. A dematerializált értékpapírokat a zrt. az ügyfélszámla részét képező értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli. Az ügylet tárgyát képező értékpapírokkal, illetve a fizetendő ellenértékkel, díjakkal az ügyfélszámlát megterheli. Negyedévente a számlakivonaton szerepel az eladott részvények mennyisége, pénzszámla névjelöléssel a különböző díjfizetések összege, átvezetési díjak, késedelmi pótlékok. A számlakivonaton szerepel, hogy az számlának minősül. Az ügyfélszámlát vagy annak pénzszámla részének forgalmát hol kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakból az következik, hogy az "A" értékpapírzrt. a kérdező cég megbízása alapján végez a dematerializált értékpapírokkalkülönböző műveleteket, az ügyfél (a cég) számára megvásárolja azokat, majdértékesíti az értékpapírokat (részvényeket),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...zrt.-nél a magánszemélynek átadott – 3 százalék mértékű -kft.-üzletrész bekerülési értékét a befektetett pénzügyi eszközök közül aszemélyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni, annak és járulékainakaz összegével a Tao-tv. 3. sz. melléklete B/3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Vagyonkezelés egyesületnél

Kérdés: Közhasznú tevékenységet folytató egyesület 2006-ban vagyonkezelői szerződést kötött állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésére, fenntartására. Ezt a szerződést csak 2009-ben ismertük meg, mivel az egyesület jelentős felújítási munkákra nyert támogatást. A vagyonkezeléssel kapcsolatos elszámolás a könyvelésben nem szerepel. Hogyan kell az egyesület könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett ingatlanokat, kell-e azokat aktiválni, illetve kell-e értékcsökkenést elszámolni? Hogyan lehet a felújítási munkák számláit az egyesület könyvelésében elszámolni? A vagyonkezelői szerződés határozatlan időtartamra szól.
Részlet a válaszából: […] ...szerint – köteles beruházásként, felújításkéntkimutatni mindaddig, amíg a vagyonkezelési szerződés módosításával azt az MNVZrt. vagyonkezelésbe nem adja (ennek a technikai elszámolási rendjeegyértelműen még nincs kidolgozva!). A vagyonkezelésbe adáskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
1
11
12
13
14