#1 Egyenlegközlőben szereplő követelések-kötelezettségek dátuma
Kérdés: Társaságunk 2022. 12. 31-re vonatkozó egyenlegközlő leveleket kíván kiküldeni a partnereinknek a fordulónapi vevőkövetelés/szállítói tartozás összegéről. A számviteli törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatok milyen dátumra vonatkoznak. A rendszerünkben szerepel egy könyvelési dátum, ami arra szolgál, hogy a bevételt, szállítói oldalon a költséget melyik időszakra számoljuk el. Továbbá szerepel még a bizonylati dátum és az áfa teljesítési dátuma. Az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatokat ezek közül melyik dátumra vonatkozóan készítsük el? Jelenleg a könyvelési dátumra vonatkozóan készítjük el a listát.
Részlet a válaszból: […] helyességét, leltárba kerülését egyeztetéssel visszaigazolja, hogy az adott követelés, illetve az adott kötelezettség a partner könyveiben is – a megfelelő mérlegoldalon – az egyenlegközlőben rögzített, december 31-i mérlegfordulónapon fennálló összeg.Az egyenlegközlőben olyan adatokat kell követelésenként, illetve kötelezettségként megadni, amit a partner is ismer, aminek a partner könyveiben is szerepelnie kell, amely adatok egyezőségét kérik visszaigazolni. (A partnernek semmi köze nincs ahhoz, hogy az egyenlegközlőt kiállító mikor könyvel, vagy rendezte-e az áfát vagy sem stb.)Az egyenlegközlő indokolt, hogy tartalmazza követelésenként, kötelezettségenként:– a partner nevét és egyéb adatait;– a mérlegfordulónapi egyenleget, a számlázott, az elfogadott összegben;– a fizetési határidőt (utalást arra, hogy már lejárt);– az egyenleget igazoló számla adatait (az esetleg megfizetett részleteket);– a visszaigazolás javasolt[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. február 9.
#2 Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?
Kérdés:
A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?
Részlet a válaszból: […] sérelemdíjak összegét. Ezzel nem kell növelni az adóalapot. Az adóalapot ugyanis a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés e) pontja szerint a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összegével kell, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik. Három követelménynek kell tehát megfelelni, mégpedig, hogy: – határozatban állapítsák meg, – a határozat jogerős legyen, – bírságként vessék ki. Bírság kiszabására[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. február 23.
#3 Készletekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése
Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?
Részlet a válaszból: […] nyilvántartásba kell venni. A készletnyilvántartás mindaddig létezik, amíg a készlet megvan, amíg nem selejtezték ki. A számviteli előírások következetes alkalmazása esetén a 10 éve meglévő készletnél már értékvesztést is el kellett számolni, amelyet a készlet egyedi nyilvántartó lapjára is rá kellett vezetni. Az egyedi nyilvántartó lapok esetében a megőrzési idő csak a készlet selejtezésével kezdődhet.Törvényi előírás, hogy a mérleg alátámasztására leltárt kell készíteni minden üzleti év mérlegfordulónapjához kapcsolódóan. A leltárnak tételesen kell tartalmaznia az eszközöket-forrásokat. Így a készleteket is, azaz amíg a készlet selejtezésre nem kerül, addig minden évben a leltárba is bekerül.[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. március 9.
#4 Decemberi teljesítésű januári áramdíjszámla
Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszból: […] Kérdés lehet az, hogy az időszakosan elszámolásra kerülő szolgáltatásnyújtásnál mi a teljesítés időpontja.Az áramszolgáltatóval kötött szerződésben mindenképpen rögzíteni kell, hogy az időszakonként (például havonta) elszámolásra kerülő áramdíj esetében milyen időpontot tekintenek az adott hónapi szolgáltatásnyújtás kezdő-, illetve befejező napjának. Ez az elszámolási időszak (a kezdő- és befejező napja) bizonyára feltüntetésre került a kérdés szerinti januári számlán is. (Ha nincs feltüntetve, akkor az áramszolgáltató megsértette a számviteli törvény előírásait.)A januári áramdíjrészszámlán az elszámolási időszak – feltételezhetően – kezdő időpontja december, befejező időpontja január. (Ha mindkét időpont januári, akkor az a számla többszörösen szabálytalan.)Tekintettel arra, hogy alapvető követelmény, a szolgáltatásnyújtást is a teljesítés időszakára kell elszámolni. A vállalati számlarendben kell rögzíteni, hogy a szolgáltatásnyújtás igénybevétele esetén a számla szerinti ellenértéket a szolgáltatásnyújtás kezdőnapjával vagy befejező napjával könyvelik teljes összegében (az áfát is, függetlenül attól, hogy[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. március 9.
#5 Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok
Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszból: […] forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;– 200 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;– a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.2. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért annak alapelvi rendelkezései, pl. valódiság elve nem irányadó rá. Ugyanakkor az Szja-tv. és Art. alapelvi rendelkezéseire figyelemmel kell lennie, amely lényegében megfelel a számviteli törvény valódiságelvének. Így például az Szja-tv. 1. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni". Az Art. 1. § és 2. § tartalmaz általánosságban a valódiság elvére vonatkozó követelményt.3. Az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget nem számolhat el, ugyanakkor lehetősége van a selejtezésre tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és a 200 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet esetében. Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. március 23.
#6 Egyéni vállalkozó leltárának dokumentálása
Kérdés:
Fehérnemű-kereskedéssel foglalkozó áfakörös egyéni vállalkozó a készletét leltáríveken kézzel vezeti, melyeken csak darabszámot, általános megnevezést (pl. bokszer, pizsama stb.) megjelölést tüntet fel, és árréssel növelt bruttó árat. A leltáríven a beszerzési bizonylat száma nem szerepel. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja szerinti év végi leltárt szerinte ezzel a felvett leltárívekkel teljesítette, mivel abból az árrést és az áfát levonva megkapja a nettó értékét. 1. A hatályos jogszabályi előírások alapján kiváltható-e leltárívvel az év végi leltár? 2. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés – ha igen, hol szabályozva –, hogy a leltárba felvett készletet későbbi beazonosítása végett a beszerzési bizonylat (számla) megjelölésével kell nyilvántartani?
Részlet a válaszból: […] adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. (3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet." A leltár szerepe az esetleges hiányok vagy többletek feltárása, ehhez azonban szükséges, hogy a leltáríven szerepeljen a bizonylat száma. Ennek hiányában az ellenőrizhetőség nehézségekbe ütközik. Mindezek alapján az év végi leltár egy olyan tételes, jegyzékszerű kimutatás, amely valamely vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan a valóságnak megfelelően, mennyiségben vagy értékben részletesen felsorolja, továbbá az esetleges hiányok vagy többletek feltárásához tartalmaz minden olyan bizonylati számot, amely az ellenőrizhetőséget segíti. Az Szja-tv. 5. számú melléklet II. részének 13. pontja felsorolja, hogy a leltárban hogyan kell csoportosítani meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket, valamint azokat milyen áron kell szerepeltetni. Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban – a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. április 13.
#7 Osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója
Kérdés:
Egy kft. két belföldi magánszemély tagja részére 2022 novemberében bruttó 6-6 millió Ft osztalékelőleget fizetett ki a 2022-es év várható eredményének terhére. A kft. 2022 novemberében levonta a 15% szja-előleget, illetve (mivel kivás a cég) 2022. IV. negyedévében kivaalapot növelt a kifizetett osztalékelőleggel. Ugyanakkor szochót nem fizettünk az osztalékelőleg után. 2023 márciusában elfogadta a taggyűlés a 2022. évi beszámolót, melyben tehát 12 millió forint osztalék véglegessé vált. A tagoknak (havi bruttó 330 E Ft a bérük) kifizetett osztalékelőleg után a 2023/03. havi járulékbevallásban a kft.-nek kell-e szochót bevallania, megfizetnie?
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft – 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.
Részlet a válaszból: […] végrehajtani a 2022. IV. negyedévre. A 2023 márciusában elfogadott, a 2022. évi beszámoló alapján véglegessé vált 12 millió Ft osztalékot kell a 2023. évi I. negyedévi kiva-adóelőlegalap meghatározásánál növelő tételként figyelembe venni. A Szocho. tv. 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmek után – ideértve a fizetett osztalékot is – a szociális hozzájárulási adót jövedelemhatárhoz (felső adófizetési határ) kötötten a természetes személynek kell fizetnie. A Szocho. tv. 29. § (1) bekezdés szerint: "Az 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmek után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt." Mivel a szociális hozzájárulási adó a magánszemélyt terheli, ezért a fizetendő osztalékból kell a kft.-nek levonni a szociális hozzájárulási adót, és ezt kell a kft.-nek[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. április 27.
#8 Leltár alátámasztása – egyéni vállalkozó
Kérdés:
Áfakörös egyéni vállalkozó álláspontja szerint a leltárívek tételeihez a bizonylatok számát nem kell hozzárendelni, mivel a beszerzések számláinak a hozzárendelése a leltárban szereplő egyes kereskedelmi árukhoz – a költség-haszon elv figyelembevételével – olyan munka- és időigényes, ami kivitelezhetetlen, és valós, pontos eredményt nem eredményez. A készletek bekerülési értékét, és ezáltal annak év végi leltárértékét jelentősen "torzítják" a készletek beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tételek, pl.: szállítási költség, kezelési díj stb., amelyek készletekhez való rendelése az egyszeres könyvvitelben nem megoldott. Valóban helytálló ez az álláspont, ha igen, hogyan ellenőrizhető a leltár tényleges tartalma, az Szja-tv. (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel?
Részlet a válaszból: […] használatba nem vett, 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie; – 200 ezer forintnál nem magasabb értékű használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie; – a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. április 27.
#9 Áfa a digitális korban I.
Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet a válaszból: […] formátumban kiállított bizonylatot lehet tekinteni, és megszűnik az az előírás is, hogy a számla befogadójának bele kell egyeznie az elektronikus számlázásba. A tervek szerint 2028. január 1-től már az elektronikus számla válna főszabállyá. A tagállamoknak a közösségi ügyletek mellett lehetősége lesz a belföldi ügyletek tekintetében is előírni az adatszolgáltatási kötelezettséget, de ennek bevezetése tagállami hatáskörben marad. Ha azonban a tagállam él ezzel a lehetőséggel, akkor az adatszolgáltatás tekintetében el kell fogadnia az uniós standardon alapuló strukturált formátumú számlákat. Ezzel párhuzamosan, 2028. január 1-től felállításra kerülne a központi VIES-rendszer, ahová az adóhatóságoknak a számlaszintű digitális adatszolgáltatás keretében kapott adatokat egy napon belül továbbítaniuk kell. 2. Platformgazdaság: A különböző online felületek (platformok) lehetőséget teremtenek arra, hogy kisvállalkozások vagy akár magánszemélyek olyan piacokat érjenek el, amelyekkel közepes vagy nagyvállalatok versenytársaivá válhatnak. Ugyanakkor ez a kisvállalati szegmens nem minden esetben kötelezett áfafizetésre (például alanyi adómentességet tud választani), ami versenyelőnyt jelent számukra. Ilyen szektor különösen a szálláshely-szolgáltatás és a személyszállítási tevékenység. A javaslat a versenytorzító hatás kiküszöbölése érdekében előírná, hogy a platform vélelmezett szolgáltatásnyújtónak minősül, amennyiben olyan rövid távú szálláshely-szolgáltatás vagy személyszállítás nyújtását segíti elő, amelyet olyan adóalany vagy nem adóalany személy nyújt, aki (amely) áfa fizetésére egyébként nem kötelezett. Egy fikciót felállítva, a platform vélelmezett szolgáltatásnyújtását úgy kell tekinteni, mintha a szálláshely- vagy személyszállítás-szolgáltató a platformnak, a platform pedig a végső fogyasztónak nyújtaná a szolgáltatást. A módosítás tervezett hatálybalépése 2025. január 1. 3. Egyetlen áfaregisztráció: A javaslat több pontosítást tartalmaz a 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelmi áfacsomaggal kapcsolatban. A módosítás többek között kiterjesztené az egyablakos rendszer[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. május 25.
#10 Áfa a digitális korban II.
Az elektronikus számlázás változása
Az elektronikus számlázás változása
Kérdés: Azt hallottam, hogy 2024-től jelentősen változnak az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok, és már nem lehet pdf-formátumú számlát kiállítani. Igaz ez? Hogyan fog változni jövőre a szabályozás?
Részlet a válaszból: […] elektronikus számlának csak a strukturált elektronikus formátumban kiállított számlát lehet tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a strukturált adatokat nem tartalmazó, pdf-formátumú számlák önmagukban nem felelnek majd meg az elektronikus számla követelményeinek. A számlakép a továbbiakban is megjelenhet ugyan pdf-formátumban, de mögötte (például a dokumentumba ágyazva) ott kell lennie a strukturált, elektronikusan feldolgozható adatállománynak is. Az elektronikus számla alkalmazását a tagállamok – előzetes közösségi derogáció nélkül – kötelezővé is tehetik, de ebben az esetben el kell fogadniuk a 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti európai standardnak megfelelően kibocsátott elektronikus számlát. Az új szabályozási javaslat értelmében a számla befogadójának már nem kell beleegyeznie az elektronikus számlázásba, vagyis az elektronikus számla kibocsátása kizárólag a számlakibocsátó döntésén múlik. Emiatt a számlabefogadóknak fel kell készülniük az elektronikus bizonylatok fogadására és őrzésére. Mivel ezek a szabályok a javaslat szerint 2024. január 1-től lépnek hatályba, a vállalkozásoknak már most érdemes elgondolkodniuk a megvalósítás módján. A javaslatcsomag a megőrzésre, archiválásra vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. E vonatkozásban Magyarországon jelenleg a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet irányadó. A szabályozás következő nagy lépcsőfoka 2028. január 1-től várható. A tervezett módosítás szerint ettől az időponttól az elektronikus számla kiállítása válna főszabállyá az adóalanyok közti ügyletekben. Ennek bevezetésével a tagállamoknak el kell fogadniuk a 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti európai standardnak megfelelő elektronikus számlát. A tagállamok az elektronikus számla kiállítása alól állapíthatnak meg kivételeket, ugyanakkor a közösségi digitális adatszolgáltatással érintett ügyleteket illetően ilyen kivételre nem lesz lehetőség. A számlák kötelező adattartalma is kibővül majd a fizetési határidővel, a bankszámlaszámmal, valamint módosító számlák esetében a módosított számlák sorszámával. Az elektronikus számlázás ösztönzése egyben azt a célt is szolgálja, hogy az adóhatóságok közel valós időben jussanak információhoz az egyes ügyletekről, illetve az azokhoz kapcsolódó áfakötelezettségekről. Emiatt a javaslat szerint 2028-tól, a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatban jelenleg benyújtandó közösségi[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 15.
#11 Számviteli bizonylat nélküli könyvelés
Kérdés:
Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?
Részlet a válaszból: […] alapján lehet adatokat bejegyezni. A számviteli törvény 167. § (1) bekezdése tartalmazza a számviteli bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékeit. Ezen belül az e) pont fogalmazza meg a számviteli bizonylat tartalmára vonatkozó követelményt, miszerint a számviteli bizonylat tartalmi kelléke a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyisége, minősége és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai. A hivatkozott jogszabályi előírások alapján a kérdésben leírtak szerinti bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések bizonylatai a gazdasági esemény elszámolása szempontjából nem felelnek meg a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylatnak. Ezek a pénztári, illetve banki bizonylatok az igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék ellenértékének a pénzügyi teljesítését alátámasztó számviteli bizonylatok. Tekintettel arra, hogy a pénztári, illetve a banki bizonylatokból nem derül ki a mögöttes gazdasági esemény tartalma, így azok az igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék elszámolása szempontjából nem megfelelő, nem elégséges bizonylatok, mivel nem támasztják alá a gazdasági esemény tartalmát. Ahhoz, hogy egy konkrét gazdasági eseményről megbízható és valós képet kaphassunk, a következőket kell mérlegelni: – létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között, – bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése, – bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. június 15.
#12 SIM-kártya minősítése
Kérdés: Mobiltelefonhoz tartozó SIM-kártya a szolgáltató számlája alapján 0 Ft értéken került felénk számlázásra. Köteles vagyok nyilvántartani az 1-es számlaosztályban a SIM-kártyát? Ha igen, akkor hol és milyen értéken?
Részlet a válaszból: […] nélkül kapta. A mobiltelefon része a SIM-kártya, azt külön nem kell nyilvántartani, akkor sem, ha azt a szolgáltató külön[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. július 13.
#13 Áfa a digitális korban III.
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai
Kérdés: Magánszálláshely-szolgáltatóként érdeklődöm, hogy milyen változások várhatók a szálláshely-szolgáltatás áfaszabályozásában, figyelemmel az Európai Bizottság e téren tett ajánlásaira?
Részlet a válaszból: […] szemben, hiszen gyakran alanyi adómentességet választanak, ezáltal áfafizetés nélkül tudják nyújtani a szolgáltatásukat. A versenytorzító hatás kiküszöbölése érdekében a javaslat előírná, hogy a platformokat vélelmezett szolgáltatásnyújtónak kell tekinteni, amennyiben olyan rövid távú (azaz egybefüggő 45 napot meg nem haladó) szálláshely-szolgáltatás vagy személyszállítás nyújtását segíti elő, amelyet olyan adóalany vagy nem adóalany személy nyújt, aki (amely) áfa fizetésére egyébként nem kötelezett. A vélelem azt jelenti, hogy a platform segítségével nyújtott szolgáltatást úgy kell tekinteni, mintha valójában két ügylet valósulna meg: a szolgáltatást ténylegesen teljesítő fél a platformnak, a platform pedig az igénybe vevőnek nyújtaná ezt a szolgáltatást. Ebben a fikciós láncolatban a platform lenne az áfafizetésre kötelezett, míg a tényleges szolgáltató által a platform részére nyújtott szolgáltatás levonási jog nélkül adómentességet élvezne. A javaslat a versenytorzító hatás elkerülése érdekében azt is kimondja, hogy amennyiben a platform vélelmezett értékesítői minőségében jár el, úgy arra nem alkalmazható az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályozás (árrésadózás). Mivel a platformoknak abban az esetben keletkezne áfafizetési kötelezettségük, ha a rajtuk keresztül szolgáltatást nyújtó fél nem adóalany vagy adófizetésre nem kötelezett adóalany, ezért az adminisztrációegyszerűsítés érdekében a javaslat azt is kimondja, hogy a platform nem adóalanynak tekinthet minden olyan személyt, aki (amely) nem adott meg a részére adószámot. Az alanyi adómentességet választó adóalanyok regisztrációs kötelezettsége eltérő az egyes tagállamokban: van, ahol kapnak adószámot, máshol azonban nem. Emiatt[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. augusztus 10.
#14 Áfa a digitális korban IV.
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai
Kérdés: Magánszálláshely-szolgáltatóként érdeklődöm, hogy milyen változások várhatók a szálláshely-szolgáltatás áfaszabályozásában, figyelemmel az Európai Bizottság e téren tett ajánlásaira?
Részlet a válaszból: […] szemben, hiszen gyakran alanyi adómentességet választanak, ezáltal áfafizetés nélkül tudják nyújtani a szolgáltatásukat. A versenytorzító hatás kiküszöbölése érdekében a javaslat előírná, hogy a platformokat vélelmezett szolgáltatásnyújtónak kell tekinteni, amennyiben olyan rövid távú (azaz egybefüggő 45 napot meg nem haladó) szálláshely-szolgáltatás vagy személyszállítás nyújtását segíti elő, amelyet olyan adóalany vagy nem adóalany személy nyújt, aki (amely) áfa fizetésére egyébként nem kötelezett. A vélelem azt jelenti, hogy a platform segítségével nyújtott szolgáltatást úgy kell tekinteni, mintha valójában két ügylet valósulna meg: a szolgáltatást ténylegesen teljesítő fél a platformnak, a platform pedig az igénybe vevőnek nyújtaná ezt a szolgáltatást. Ebben a fikciós láncolatban a platform lenne az áfafizetésre kötelezett, míg a tényleges szolgáltató által a platform részére nyújtott szolgáltatás levonási jog nélkül adómentességet élvezne. A javaslat a versenytorzító hatás elkerülése érdekében azt is kimondja, hogy amennyiben a platform vélelmezett értékesítői minőségében jár el, úgy arra nem alkalmazható az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályozás (árrésadózás). Mivel a platformoknak abban az esetben keletkezne áfafizetési kötelezettsége, ha a rajtuk keresztül szolgáltatást nyújtó fél nem adóalany vagy adófizetésre nem kötelezett adóalany, ezért az adminisztrációegyszerűsítés érdekében a javaslat azt is kimondja, hogy a platform nem adóalanynak tekinthet minden olyan személyt, aki (amely) nem adott meg a részére adószámot. Az alanyi adómentességet választó adóalanyok regisztrációs kötelezettsége eltérő az egyes tagállamokban: van, ahol kapnak adószámot, máshol azonban nem. Emiatt[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. augusztus 31.
#15 EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése
Kérdés:
Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?
Részlet a válaszból: […] –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká. A körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A Korm. rendelet szerinti kivételeket eltekintve saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől is. A Korm. rendelet 21. §-ának az előírása szerint a gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.” A gyártó a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében és a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség 13. § szerinti átvállalása esetén a gyártó a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli. A körforgásos termék vevője által igényelt esetben a számlán, vagy számla hiányában a forgalmazást bizonyító okiraton a számla vagy okirat kiállítója feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre kerül. A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.” Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások az alábbiak szerint alakulhatnak. Saját gyártású díjköteles termék gyártása esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni (átvállalás esetén az átvállalónak az értékesítéshez kapcsolódóan kell szintén megfizetnie). A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolásakor a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésében szereplő előírást kell alkalmazni, így a koncessziós társaság által kiállított számla alapján fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. A Korm. rendelet hivatkozott előírása alapján, ha a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás miatt kell a díjat megfizetni, akkor azt szintén[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 14.
#16 Webáruházak számlázása
Kérdés: Az olyan webáruházak üzemeltetői által kibocsátott számlákat, ahol az üzemeltető rendelkezik magyar adószámmal és forintban értékesít, de magyarországi telephelye nincs (a számlákat külföldi székhelyről, illetve telephelyről állítja ki), a belföldi vagy a külföldi szállítóra kell-e könyvelni? Ilyen számlákat állít ki pl. az Alza.cz a.s. (prágai címről, de magyar adószámmal készül a számla), vagy bizonyos esetekben az Adobe Systems Software Ireland Limited (írországi székhelyéről, de magyar adószámmal számláz). Amennyiben az ilyen számlákat átutalással egyenlítjük ki, az átutalás is magyar pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla javára történik (bankkártyás fizetésnél értelemszerűen nem értelmezhető a kérdés, ki a szállítói oldal pénzforgalmi szolgáltatója, bárki lehet, akár bel-, akár külföldi is).
Részlet a válaszból: […] hiányában állandó telephelye, illetve lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye külföldön van. (Külföld: Magyarország államhatárán kívüli terület.)A kérdésben leírt esetekben a számlák kibocsátására a külföldi cégek jogosultak, még akkor is, amikor helyettük az üzemeltető állítja ki a számlákat. [Az Áfa-tv. 160. §-ának (1) bekezdése alapján: a számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. De a számlakibocsátási kötelezettség a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját terheli.]Számviteli[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 14.
#17 Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése
Kérdés:
Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)
Részlet a válaszból: […] körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A Korm. rendelet szerinti kivételeket tekintve saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől is. A Korm. rendelet 21. §-ának az előírása szerint gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül fizeti meg a koncessziós társaság részére. A gyártó a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: "A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli." A gyártó a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésében és a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata alapján nem került megfizetésre. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség 13. § szerinti átvállalása esetén a gyártó a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a vevőt terheli. A körforgásos termék vevője által igényelt esetben a számlán, vagy számla hiányában a forgalmazást bizonyító okiraton a számla vagy okirat kiállítója feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével: "A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésre kerül." A gyártótól a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások az alábbiak szerint alakulhatnak. Saját gyártású díjköteles termék gyártása esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni (átvállalás esetén az átvállalónak az értékesítéshez kapcsolódóan kell szintén megfizetnie). A termék értékesítéséhez kapcsolódóan fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolásakor a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésében szereplő előírást kell alkalmazni, így a koncessziós társaság által kiállított számla alapján fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Mivel az értékesítéshez és nem a termék beszerzéséhez kapcsolódóan kell megfizetni a díjat, így a vásárolt készlet bekerülési értékének a díj nem lehet a része. A Korm. rendelet hivatkozott előírása alapján, ha a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználás miatt kell[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 28.
#18 Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele
Kérdés:
A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?
Részlet a válaszból: […] 27%" elnevezésű, a megfelelő forgalmi gyűjtőbe sorolt tételsor beprogramozásával). Továbbá a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 3. számú melléklet GF/3. pontjában foglaltak alapján "az éttermi pénztárgépek által készített Pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítani kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását". A GKM rendelet 1. § (4)–(5) bekezdése értelmében a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadát kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni. A közreműködők közötti felosztás szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodnia. A felszolgálási díj címén megszerzett bevétel a magánszemély adómentes jövedelmének minősül a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet 4.21. pontja alapján. Ugyanakkor a felszolgálási díj címén megszerzett összeg a társadalombiztosítás rendszerében a foglalkoztatottak járulékalapot képező jövedelmének minősül, amely után a foglalkoztatottnak társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A felszolgálási díj alapot képez valamennyi társadalombiztosítási pénzbeli ellátás igénybevétele szempontjából, és az azt terhelő társadalombiztosítási járulékot – a munkabérhez hasonlóan – a foglalkoztatónak kell megállapítania és levonnia a felszolgálási díj összegéből. Számviteli szempontból a felszolgálási díj áfát nem tartalmazó összegét a vállalkozásnak az értékesítés nettó árbevételeként (tehát árbevételként) kell elszámolnia a kiállított számla, nyugta alapján, a felszolgálási díjból befolyt összeget[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. szeptember 28.
#19 Új értékhatár regisztrált mérlegképes könyvelő kötelező alkalmazásánál
Kérdés: Autóbontó kft. számviteli elszámolásában milyen változások vannak 2023. július 1-től? Mennyiben érintik a nyár eleji törvénymódosítások a beszámoló készítésének szabályait, időpontját egy autóbontó kft.-nél?
Részlet a válaszból: […] külön az autóbontási tevékenységet végző kft.-kre nem tartalmaz egyedi, speciális új előírást. A változásokból egyet lehet kiemelni, ami viszont – tevékenységtől függetlenül – minden vállalkozóra vonatkozik. A számviteli törvény eddig hatályos előírása alapján a vállalkozónak a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt kellett megbíznia, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. október 26.
#20 Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása
Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. – 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszból: […] – jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások – a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos – várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdés b) pontja... szerinti elszámoláskor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.A kérdés szerinti 40 millió forint – előlegként – a 4794. számlán van (T 384 – K 4794).Célszerűen, legkésőbb az év végi zárlati tételek között, a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség– elfogadott, jóváhagyott ráfordításának megfelelő összegét az előlegszámláról át kell vezetni az egyéb bevételek közé: T 4794 – K 9634;– el nem fogadott, jóvá nem hagyott ráfordításának a megfelelő összegét időbelileg el kell határolni az Szt. 33. §-ának (7) bekezdése szerint: T 3913 – K 9634 (az előleg összege állva marad);– az időbeli elhatárolást az elhatárolt összeg elfogadásakor, jóváhagyásakor kell megszüntetni (T 9634 – K 3913), mert akkor az előlegszámláról kell a jóváhagyott összeget az egyéb bevételek közé átvezetni: T 4794 – K 9634.A kieső munkaidőre járó támogatás könyvelése egyszerűbb, mert a havonta jelentett kieső bér alapján történik a folyósítás:– ha a támogatásfolyósítás véglegesnek tekinthető (mivel tényleges adatokat jelentenek), akkor a folyósított összeget a folyósításkor egyéb bevételként kell könyvelni: T 384 – K 9634, kivéve a decemberi kieső bér alapján járó támogatást, amelyet a decemberre való könyvelés érdekében időbeli elhatárolásként kell könyvelni: T 3913 – K 9634, amelyet januárban meg kell szüntetni: T 9634 – K 3913, mert a kapott támogatást kell januárban könyvelni: T 384 – K 9634;– ha a támogatásfolyósítás nem minősül véglegesnek, elfogadottnak, akkor a folyósított[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2023. november 9.
