Személygépjárművek javítási számláinak áfája

Kérdés: Egy kft. a céges személygépjárművei után megfizeti a cégautóadót. A személygépjárművek használata során magánhasználat és üzleti célú használat egyaránt megvalósul, azonban ennek arányát nem tudja meghatározni, tekintettel arra, hogy útnyilvántartást, egyéb más nyilvántartást nem vezet. Levonásba helyezheti-e a társaság a személygépjárművek javítási számláiban felszámított áfa 50 százalékát?
Részlet a válaszából: […] százalékának levonására.A levonási jog gyakorlásához az Áfa-tv. 120. §-a alapján elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, úgy a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági és magánhasználatának arányát nem kell vizsgálni, a levonási jog - 50 százalékos mértékben - fennáll.Annak igazolására, hogy a gépjárművet adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez (is) használják, továbbra is az útnyilvántartás a legjobb és legpontosabb módszer, ugyanakkor ilyen elvárást a törvény már nem támaszt. Elegendő bármilyen más olyan üzleti megoldás, ami a részbeni üzleti célú használatot alátámasztja. A kérdés szerint a kft. semmilyen egyéb nyilvántartást nem vezet. Ha egyáltalán nem támasztható alá, hogy a személygépkocsit a cég adóköteles tevékenysége céljára is használnák, akkor a javítással, szervizeléssel összefüggő áfa nem helyezhető levonásba. Célszerű ezért valamilyen módszert kidolgozni, ami - ha az üzleti és a magánhasználat pontos arányát nem is, de - legalább az adóköteles célra történő részbeni használatot alátámasztja.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] értékcsökkenési leírás, igénybe vett szolgáltatások költsége). Ebből pedig az következik, hogy az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét nem képező tételeket nem lehet költségként elszámolni. Ezért az Áfa-tv. szerint az arányosan megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányadát az egyéb ráfordítások között (8671. számlán) kell kimutatni.Így egyéb ráfordításként kell elszámolni:-a telefonszolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 30 százalékát;-a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást, a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított áfa összegének 50 százalékát.A kérdésben említésre kerültek a jóléti eszközök is. Ezek azonban olyanok, amelyek a munkavállalók érdekében is és a vállalkozási tevékenység érdekében is működtethetők. Vegyes használat esetén van arányos megosztás. Ha a jóléti eszközöket kizárólag a munkavállalók[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Gyűjtőkartonok újrahasznosítása

Kérdés: Társaságunk áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Az árukat külföldről szerezzük be, amelyek papíranyagú, ún. gyűjtőkartonokba vannak csomagolva. A gyűjtőkartonok egy részét fel tudjuk használni (abban adjuk tovább az árut partnereinknek), de a gyűjtőkartonok nagyobb része társaságunknál marad, és csak halmozódik, nem tudjuk mire használni. Ebben az évben szerződést kötöttünk a helyi hulladékgazdálkodó céggel, amelynek értelmében kihelyeznek hozzánk egy konténert, és abban gyűjtjük a fel nem használt kartonpapírokat. A konténert a hulladékgazdálkodó időszakonként elszállítja, leméri a tartalmát, és 12 Ft/kg árat fizet a lemért súlyú papírért, amit nekünk kell számláznunk a hulladékgazdálkodó felé fordított áfával. A konténerkihelyezésért és -elszállításért nem kell fizetnünk. Társaságunk a készletekről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A készletprogramunk össze van kötve a számlázóprogramukkal, azaz csak olyat tudunk számlázni, ami árucikként rögzítve van a készletprogramban, és van belőle (vagy nem áruként, hanem szolgáltatásként van rögzítve, pl. fuvarköltség). Hogyan kell kezelni a fenti gyűjtőkartonokat a készletprogramban (és a számvitelben) ahhoz, hogy szabályos legyen a nyilvántartás, és ki tudjuk számlázni a hulladékgazdálkodó felé? Eddig a gyűjtőkartonokat nem vettük készletre. Szeretnénk a legkisebb adminisztrációval járó, de szabályos megoldást alkalmazni.
Részlet a válaszából: […] a gyűjtőkartonok árát is. Így a kérdező társaság azokért fizet (bár ez nem minden esetben egyértelmű). A kérdés szerint ezen gyűjtőkartonoknak csak a kisebbik része kerül újrahasznosításra (abban adják tovább az árut a partnereiknek), de ezért a partnerek felé díjat külön nem számítanak fel.Az lenne a célszerű, ha a külföldről történő árubeszerzéskor a gyűjtőkartonokat - kalkulált, átlagosított - beszerzési áron az áruk beszerzési ára csökkentésével készletre vennék (belső bizonylat), ideiglenes raktárban (tárolóhelyen) való elhelyezés mellett, a gyűjtőkartonokból történt kipakolás után. Ha a gyűjtőkartont újra tudják hasznosítani, akkor annak legyen díja, amelyet számlázni kell a vevő felé, az eladott gyűjtőkarton bekerülési értékét pedig az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el.Ha az ideiglenes tárolóhely például maga a hulladékgazdálkodó konténere, akkor az időközben készletre vett és az eladott gyűjtőkartonok különbözete van a konténerben, a készletnyilvántartás szerinti mennyiségben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kötelező-e a megosztási módszer alkalmazása? (Htv.)

Kérdés: Társaságunk a helyiadó-törvény által, az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak lehetővé tett adóalap-megosztási módszertan alapján határozta meg iparűzési adóját a 2021-es üzleti évre (Htv. melléklet 2.3. pontja szerinti megosztás). Vállalkozási szintű adóalapunk meghaladta a 100 millió forintot. A vállalkozási adóalap azon 50%-a esetében, ahol a törvény szerint "az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani", kötelező-e alkalmaznunk a 100 millió forint feletti adóalap miatt a 2.1 pont szerinti komplex megosztási módszertant, vagy ebben az esetben ez csak egy módszertani választási lehetőség, és alkalmazhatjuk a személyi jellegű ráfordításarányos megosztást? Véleményünk szerint a 2.3. pont első mondatának azon része, mely szerint "...döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően" valójában lehetőséget ad arra, hogy az adóalap nagyságától függetlenül, a vállalkozás sajátosságainak leginkább megfelelően, vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy a komplex módszertan alapján osszuk meg az adóalap 50%-át.
Kötelező-e tehát véleményük szerint a komplex megosztás módszer a vázolt esetben, és ha nem, milyen szakmai érveléssel lehet ezt alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] felett volt, csak a Htv. 2.1. szerinti (komplex) módszertant lehet alkalmazni. Ezért, ha az építőipari tevékenységet végző vállalkozás [Htv. 52. § 62. pont] a Htv. melléklete 2.3. pont szerinti módszert alkalmazza, akkor az adóalapja 50%-át aszékhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephelye(i) szerinti települések között a személyi jellegű ráfordításokkal arányos módszerrel [Htv. melléklet 1.1. pont] vagy a komplex adóalap-megosztási móddal [Htv. melléklet 2.1. pont] kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] tartalmaznia kell:-a szolgáltatásnyújtás munkabérét és szociális hozzájárulási adóját;-az üzemanyag-felhasználás bekerülési értékét;-a háromhavi fix összegű díjat;-azok együttes összegét;-az együttes összegre felszámított fizetendő áfát.A munkabért elsődlegesen bérköltségként, a szociális hozzájárulási adót bérjárulékként, az üzemanyagot anyagköltségként, a havi fix összegű díjat - a mögöttes eszköznek megfelelően - anyagköltségként, illetve terv szerinti értékcsökkenési leírásként kell könyvelni (az általános előírásnak megfelelően), az együttes összeget - mint befejezett saját szolgáltatást - készletre kell venni (T 251 - K 581). Tekintettel azonban arra, hogy térítés nélküli szolgáltatásról van szó, melyet az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, az együttes összeget át kell minősíteni a saját előállítású eszközök aktivált értékeként (T 581 - K 251 és T 261 - K 582), majd ezt kell egyéb ráfordításként kimutatni (T 8648 - K 261), mint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás pénzben kifejezett értékét, és erre kell az áfát felszámítani[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kkv-besorolás kiugró árbevétel mellett

Kérdés: Adott kft. kkv-nak minősül. Árbevétele a 2019-es beszámoló alapján 1,8 milliárd Ft volt, 2018-ban 2,9 milliárd Ft, az ezt megelőző években ennél alacsonyabb. 2020-ban egy kiugróan jelentős megrendelésnek köszönhetően a cég árbevétele 7 milliárd Ft-ra növekedett. A 2020. évi beszámoló elfogadásának időpontja 2021. 05. 26. 2021-ben visszacsökkent az árbevétel a szokásosnak mondható 2,2 milliárd Ft-os szintre. Kérdésünk az iparűzési adó kedvezményes, 1%-os mértékéhez kapcsolódik. Igénybe veheti-e a társaság a kedvezményes adókulcsot? Amennyiben igen, akkor csak 2021-re (2021. 01. 01-én csak a 2019-es beszámoló állt rendelkezésre), vagy mindkét évre, esetleg csak 2022-re? A kkv-besorolást a kiugró 2020-as év véleményünk szerint nem érinti, mert a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése alapján a besorolását csak a határértékek két egymást követő évben történő túllépésével veszítheti el a kft. Ez a kétéves szabály érvényes a 4 milliárd Ft-os, kedvezményes iparűzésiadó-mérték igénybevételére jogosító árbevételplafon esetében is? A mérlegfőösszeg egyik évben sem lépte át a 4 milliárd Ft-ot, annál mindig jóval alacsonyabb volt.
Részlet a válaszából: […] minősítés feltételeinek, hogy esetében a Kkv-tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint, a helyi iparűzési adó mértéke - az 51/N. §-ra figyelemmel - 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyiiparűzésiadó-mérték több mint 1 százalék;-az előző rendelkezés - ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak - alkalmazható a 2022. évben végződő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Katás egyéni vállalkozó - tulajdonos felesége

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó pénzügyi tevékenységet végez egy kft. számára. A kft. 100%-os tulajdonosa egy zrt., mely 40%-os tulajdonosának a felesége a katás egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az egyéni vállalkozó? 2021-től fennáll-e a katásnál a 40%-os kata kapcsolt vállalkozási viszony miatt?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint meghatározó befolyással sem, akkor nem tekinthető többségi befolyással rendelkezőnek sem a zrt.-ben, sem a kft.-ben, így az egyéni vállalkozó és a kft. nem minősül kapcsolt vállalkozásnak. A 40%-os adó a kifizetőnek minősülő kapcsolt vállalkozást terheli a Katv. 8. § (6a) bekezdés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Egy szoftver három szoftverkénti aktiválása

Kérdés: Társaságunk egy informatikai céggel közösen fejleszt szoftvert. Ezt a szoftvert 3 szervezeti egység, költségviselő is használja. A jelenlegi tárgyieszköz-könyvelés során a havi értékcsökkenést csak egy költségviselőre tudjuk könyvelni. A kontrollingosztály javaslata az, hogy a szoftvert ne 1, hanem 3 szoftverként aktiváljuk, és így oldjuk meg azt, hogy 3 költségviselőre (szervezeti egységre) legyen az értékcsökkenés elszámolva. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Ebből egyértelműen következik, hogy egyetlen eszközt (szoftvert) nem lehet 3 eszköznek (3 szoftvernek) tekinteni, és 3 szoftverként aktiválni csak azért, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírást 3 költségviselőre (szervezeti egységre) el lehessen számolni. A jelenleg alkalmazott elszámolási technikát kell a társaságnál megváltoztatni, épp a szoftverfejlesztés keretében, hogy egy-egy eszköz (legyen az tárgyi eszköz vagy szellemi termék) terv szerinti értékcsökkenési leírását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Nagyvállalati státusz megszűnése

Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] viszonya 2022. január 19-ével szűnt meg. Ebből következően a bevallási nyomtatványban az adóév (2021) első napjára és az adóévet követő év (2022) első napjára vonatkozóan 2. jelölést kell alkalmaznia.Az Szt. 155. § (3) bekezdése alapján - figyelemmel arra is, hogy 2022-től nem vesz részt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címke:

Közös költség biztosítási díjjal

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a kettős könyvvitelt alkalmazó kft. tulajdonában lévő lakások után fizetendő közös költséget, ami tartalmazza a biztosítást is?
Részlet a válaszából: […] könyvelni az igénybe vett szolgáltatások költségei között. Abiztosítási díjat a kft. csak akkor könyvelheti az egyéb szolgáltatások költségei között, ha a kft. közvetlenül kötött biztosítási szerződést,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
Kapcsolódó címke:
1
2