Nettó értékű tárgyi eszközök selejtezése

Kérdés: Cégünknél olyan tárgyi eszközöket selejteztünk év közben, amelyeknek még volt számvitel szerinti könyv szerinti és társasági adó szerint számított nyilvántartási értéke. Tehát a nettó értéke nem volt nulla. Ezek az eszközök már használhatatlanok voltak, a selejtezés dokumentálva lett. Ez a számvitel szerint terven felüli értékcsökkenésnek minősül, és a könyv szerinti értékkel növelni kell az adóalapot. Lehet-e csökkenteni a társaságiadó-alapot, ha a selejtezett tárgyi eszköz nem szerepelt a nyilvántartásunkban az év utolsó napján, így a terven felüli értékcsökkenés nem csökkenti az adóalapot a Tao-tv. 1. sz. melléklet 10. pont d) alpontja szerint?
Részlet a válaszából: […] adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, tárgyieszköz-állományból bármilyen jogcímen történő kivezetésekor, ... a forgóeszközök közé való átsorolásakor ... az eszköz nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.A számviteli előírások szerint a nettó érték kivezetése valóban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Adómentes napidíj, adómentes üzemanyag-megtakarítás

Kérdés: Fuvarozó kft. munkaviszonyban lévő tehergépkocsi-vezetőinek adómentes napidíjat és adómentes (100.000 Ft) üzemanyag-megtakarítást fizet ki. A munkabérről bérjegyzék készül, és átutalásra kerül az adott hónap 10-éig. Az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a dolgozó bérjegyzékén, így a 08 bevallásba sem kerül bele. Az ok, hogy a napidíjról és az üzemanyag-megtakarításról később a hónap közepe felé kapnak információt. Helyesen jár-e el a cég, ha az adómentes külföldi, belföldi napidíj és az üzemanyag-megtakarítás nem szerepel a 08 bevallásban, és később utalják a dolgozónak, mint a munkabért? Valamint milyen számviteli bizonylatra van szükség a kifizetéséhez? A cég természetesen számolja, vezeti az adómentes külföldi napidíj kiszámításának alapját és az üzemanyag-megtakarítás alapjául szolgáló mindenfajta számítást, a jogszabályoknak megfelelően, helyesen. A könyvelés csak egy Excel-táblát kap a kifizetett fent említett juttatásokról havonta, név szerinti forintösszeggel, és erről az Excel-tábláról kerül lekönyvelésre és utalva a bankból. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] előfordulhat, hogy pont annyi a napidíj, mint a levonható költségtérítés, és így nem keletkezik jövedelem, de ekkor is szerepeltetni kell ezt a 08-as bevallás 2208M-04 lapon a 305. sorban.Az üzemanyag-megtakarítás esetében is hasonló a helyzet, ennek is szerepelnie kell a bérszámfejtésben, hiszen az a bérjövedelem része, de ha az üzemanyag-megtakarításként fizetett összeg nem haladja meg a havi 100 ezer forintot, akkor azt nem kell bevallani a 08-as bevallásban. Az Szja-tv. rendelkezése alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül többek között az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés. Az ebből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítmény alapulvételével, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint [Szja-tv. 27. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés]. A 2208-as bevallás kitöltési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek

Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
Részlet a válaszából: […] a kifizető köteles az adóelőleg megállapítása során figyelembe venni, feltéve, hogy az a kifizetést megelőzően a rendelkezésére áll.Az euróban meghatározott bérleti díjat és az adóterheit a bérleti díjat terhelő adók és járulékok megállapítása után könyvelni is kell. A könyvelés azonban kissé másként jelenik meg, ha a kérdező cég a könyvviteli nyilvántartásait euróban, illetve forintban vezeti, továbbá akkor, ha van eurója, vagy az eurót a kifizetés előtt meg kell vásárolnia.Ha a cég a könyvviteli nyilvántartásait euróban vezeti, akkor a szerződésben meghatározott bérleti díj teljes összegét euróban könyveli, mint az igénybe vett szolgáltatások értékét a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként (T 522 – K 454), de könyvelnie kell az elszámolási számlával szemben az euróban meghatározott bérleti díj euróban számított adó- és járulékterheit is (T 454 – K 4798). (Azért kell az elszámolási számlával, mert az adó- és járulékterheket forintban kell bevallani.)A válasz elején leírtak szerint a forintban megállapított adóalap figyelembevételével meghatározott, és forintban számított adókat, járulékokat azonban euróban kell könyvelni az adók, járulékok számításánál alkalmazott árfolyam használatával, könyvelni az elszámolási számlával szemben kell: T 4798 – 462, 463. Az eltérő árfolyamok használata miatt a 4798. számlán egyenleg maradhat, amelyet árfolyam-különbözetként kell kivezetni: T 4798 – K 9762, illetve T 8762 – K 4798.Ha a cég euróban vezeti a könyvviteli nyilvántartásait, és van eurója, akkor a magánszemély részére járó, adóval csökkentett bérleti díjat a cég a kötelezettség csökkentésével kifizeti: T 454 – K 386. Árfolyam-különbözet csak az adók és járulékok megfizetésénél lehet.Ha a cégnek nincs eurója, bár a könyveit euróban vezeti, akkor az eurót meg kell vásárolnia. A megvásárolt euróval az euróban, forintban fennálló kötelezettségeit az előzőekben leírtak szerint rendezheti.Ha a cég a könyvviteli nyilvántartásait forintban vezeti, akkor a szerződésben euróban meghatározott bérleti díjat a cég számviteli politikájában meghatározott árfolyamon kell az igénybe vett szolgáltatások értéke számlára könyvelni a magánszeméllyel szembeni kötelezettséggel szemben (T 522 – K 454). Az euróban meghatározott bérleti díjat terhelő adók, járulékok összegét euróban is meg kell határozni, ezzel csökken a magánszeméllyel szemben euróban fennálló kötelezettség is, de csökken a forintban fennálló kötelezettség is a számviteli politikában meghatározott árfolyamon egy elszámolási számlával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] nyilvánvaló, hogy az értékesített üzletrész könyv szerinti értékének kivezetésekor könyvelni kell az értékesítés bevételét is, függetlenül attól, hogy a vevő a vételárat mikor, milyen részletekben fizeti meg, a részletfizetéseknek vannak-e feltételei, illetve ha vannak, akkor azok teljesülnek-e vagy sem.(Zárójelben megjegyezzük, ha az ellenérték megfizetésének előreláthatóan feltételei lesznek, célszerűbb lett volna az üzletrész-értékesítést két részre bontani, az adásvételi szerződést jelenleg csak az egyik hányadára megkötni [az adott esetben az X vételár összegében], a cégjegyzékben is csak az egyik hányadnak megfelelő részt átvezettetni. A másik hányaddal csak a feltételek teljesülésekor kellene foglalkozni. Ezzel elkerülhető lett volna, hogy az üzletrész-értékesítés árfolyam-különbözete teljes összegében az eredeti értékesítés üzleti évének eredményében realizálódjon.)A kérdésben leírt megítélésük helyes, mivel az üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégjegyzékben "C"-re, az ügylet eredményét is 2022-ben kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a vételár jelentős részét a vevő csak a 2022. évet követően fizeti meg, és függetlenül attól, hogy ennek még feltételei is vannak. A vevő által meg nem fizetett összeg követelés a vevővel szemben. Könyvelés:Tulajdoni részesedést jelentő befektetés (részvény, üzletrész) értékesítésekor:– az értékesített részesedés eladási árának könyvelése: T 366 – K 9721;– az értékesített részesedés elszámolt értékvesztésének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Ázsióval történt tőkeemelés könyvelése

Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?
Részlet a válaszából: […] annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat.A kérdés szerinti esetben a tőkeemelésről szóló határozatnak nem 100 E Ft tőkeemelésről kellene rendelkeznie, hanem 175.100 E Ft-ról, azzal, hogy a jegyzett tőkét (törzstőkét) 100 E Ft-tal kell emelni, a 175 M Ft-tal pedig a tőketartalékot. Természetesen a tőkeemelésről szóló határozatot apportlistával kellett alátámasztani, és annak a végösszege 175.100 E Ft.Az apportlista akkor tekinthető elfogadottnak, a valós értéket dokumentáló bizonylatnak, ha azon adósonként (vevőnként), ezen belül tételesen tartalmazza a követeléseket, a követelések azonosításához szükséges adatokat. Az apportlista kívülálló számára is akkor elfogadható, ha abból a követelések valódisága, valós értéke egyértelműen megállapítható. (Elvileg az apportlistán nem lehet fizetési határidőn túli követelés.)Mivel az apportálással megváltozik annak a személye, aki részére az adósoknak a kötelezettségük kiegyenlítését teljesíteniük kell, szükséges, hogy az apportáló tulajdonos minden egyes adóshoz küldjön egy tájékoztató és felszólító levelet, amelyben közli követelésenként, hogy az adott követelést X. kft.-be (konkrét kft.-be) apportálta, ezért az adós az ellenértéket a fizetési határidőn belül az X. kft. számlájára utalja át. Az apportáló tulajdonos szólítsa fel az adóst, hogy igazolja vissza az előbbieket, azaz azt, hogy nem a tulajdonosnak,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó éves összege

Kérdés:

Egy szakcikkben a szerző leírja a hipa évközi és év végi könyvelési tételeit, és megállapítja, ha helyes volt a könyvelésünk, akkor a 469-es főkönyvi számla egyenlege záráskor épp azt az összeget fogja mutatni, amit következő év május 31-éig még be kell fizetnünk az önkormányzat számára, vagy ami június 1-jétől visszaigényelhető többletként keletkezik náluk. Ennek értelmezésében (így a 469-es főkönyv éves hipa-köt. felkönyvelése előtti egyenleg kiderítésében) kérnék segítséget. Mi tartozik bele a május 31-ig fizetendőbe? A 03. 16-i kötelezettség és amit az önkormányzat 05. 31-ével még + vagy – előjellel felkönyvel az adófolyószámlára? Az önkormányzati adószámla kivonatán található két fontos sor:
1. Értesítés kézhezvételekor fizetendő = az az összeg, ami még az adott évben be kell fizetni (ez a tárgyév 03. 16-i köt., ą 05. 31-i önkormányzati rendezés + 09. 15-i köt. akkor, ha még nem volt az adott évben befizetés), valamint 2/a tárgyévet követő év 202X. 03. 16-ig pótlékmentesen fizetendő összeg sora!
A 2 sorból valamelyik összeg (vagy együttes összegük?!) megegyezik esetleg a 469-en elvárható (és milyen előjelű) éves hipa előírása előtti egyenleggel? A hipa és a tao főkönyvi egyeztetése sok embernek okoz fejtörést!

Részlet a válaszából: […] adóösszeg és a 2022. március 15-én esedékes előleg különbözeteként), akkor a 2022. évi adóelőleg összege 150 egység (ez megegyezik a 2021. évi bevallott adó összegével). Ha ezen vállalkozó a 2022. adóévre a 2023. évben (május 31-ig) bevall (megállapít) 220 egység iparűzési adót, akkor a többlet-adókötelezettség, amit 2023. május 31-ig pénzügyileg is rendezni kell: 70 egység [220 egység 2022-re bevallott adó–150 egység 2022-re bevallott adóelőleg]. A példából is látható, hogy az adóévben esedékes adóelőleg összege (a keresztféléves adóelőleg-fizetés miatt) együttesen az előző adóévi (adóévben bevallott) adó összegével kell megegyezzen. A főkönyvi könyvelés keretében az iparűzésiadó-elszámolási számla Követel oldalára kell könyvelni a bevallott adóelőleg, valamint a még elszámolandó (többlet)iparűzési adó összegét. Ugyanezen főkönyvi számla Tartozik oldalára a pénzügyileg rendezett (önkormányzati adóhatósághoz átutalt) összeget, továbbá – ha van ilyen – az adókötelezettség csökkentése összegét kell könyvelni. Ezzel párhuzamosan az adóhatóság által vezetett adószámla kötelezettség oldalán szerepel a bevallott iparűzésiadó-előleg, valamint az adóévről szóló bevallásban szereplő többletadó (még elszámolandó adó) összege (valamint negatív előjellel a kötelezettségcsökkenés), a befizetés oldalon pedig a beérkezett (átutalt) adóbevétel. Mindenesetre akár a főkönyvi könyvelést tekintjük, akár az adófolyószámlát (amit az adóhatóság vezet), sem egyikből, sem másikból nem következik önmagában, hogy mennyi a befizetendő vagy visszatérítendő adó. Épp fordított a folyamat. Az adózónak kell kiszámítani (megállapítani) az adóévet követő év május 31-ig, hogy mennyi az adóévi adója (ezt be kell vallania), majd pedig, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Részlet a válaszából: […] támogatja a forintban kiállított számla kifizetését euróban. Ettől azonban még nem tekinthető szabályosnak, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel összhangban lévőnek. A több mint 14 évvel ezelőtt megjelent válaszban foglaltak egészét a továbbiakban is helytállónak tekintjük. Alapvető követelmény, hogy a gazdasági események a két fél közötti szerződéssel alátámasztottak legyenek. Kérdéseire röviden a következő válaszok adhatók: A forintban adott kölcsönt forintban megkötött kölcsönszerződéssel kell alátámasztani, a forintban adott kölcsönt forintban is kell visszafizetni. Ha ettől el kívánnak térni, akkor a kölcsönszerződést kell módosítani a kölcsönt nyújtónak és a kölcsönt kapónak. A szerződésmódosításban kell rögzíteni, hogy az X forintban nyújtott kölcsön mennyi Y eurónak felel meg. A szerződésmódosítást a könyvviteli nyilvántartásban is keresztül kell vezetni. Az euró mennyiségének piaci értéken történő meghatározása másként jelenik meg annál, akinek vissza kell majd fizetnie, mint annál, aki a kölcsönt visszakapja. Az áruszállítás, a szolgáltatásnyújtás forintban számlázott ellenértékének euróban történő kiegyenlítése előtt célszerű a két fél közötti szerződést módosítani, és a módosítással a forintban meghatározott ellenértéket euróra helyesbíteni. A szerződésmódosítást indokolja az Áfa-tv. vonatkozó előírása is, amely szerint másként történik a forintban megállapított ellenérték áfaalapjának a meghatározása, mint az euróban meghatározott ellenérték alapja. Ha a forintban meghatározott ellenértéket euróban egyenlítik ki, nyilvánvaló, hogy az áfa alapját is az eurónak megfelelően kell megállapítani. Garantált az áfahiány megállapítása mind a két félnél, ha nem így járnak el. A forintban jóváhagyott osztalékot nem lehet euróra átváltani. A tulajdonosoknak forintban járó osztalékot lehet euróban kifizetni, annyi euróval, amennyi eurót a forintban fizetendő összegért a kifizetéskor venni lehet a piacon. Itt azonban az adózási szempontból további problémák adódnak. Ha a forintban jóváhagyott osztalékot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházépítés költségei

Kérdés: Hogyan könyveljem a társasház építési költségeit? A kft. rendelkezik építési telekkel, amelyre társasházat kíván építeni kulcsrakészen, generálkivitelezővel. A kft. megvásárolta a terveket, megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr végzi az építkezés terv szerinti teljesítését. Az építkezéshez a villamos energiát a kft. biztosítja. A szükséges közműhálózatokat megvásárolta. Az építési költségek finanszírozása a saját erőn túl banki hitelből és tagi kölcsönökből valósul meg, jelentős mértékű a kamatköltség. A projekt nem valósul meg egy év alatt. A generálkivitelező megállapodás alapján a készültségi foknak megfelelően részszámlákat állít ki. A kft. szemszögéből a társasház áru vagy saját termelésű készlet? Hogyan kell könyvelni a generálkivitelező számláit, a tervdokumentációt, a közműfejlesztést, a villamos energiát, a műszaki ellenőrzést, a hitelkamatokat? A lakásértékesítések az adásvételi szerződések alapján megkezdődtek. A vevők befizetéseit előlegként tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] építési telekkel. Ha ez igaz, akkor ennek a bekerülési értékét az ingatlanok között mutatja ki. A lakások értékesítéséhez hozzákapcsolódik a telek arányos értékesítése is (természetesen, ha a vevők a lakásokba beköltözhetnek, ha az építkezés befejeződött), ezért az építési telek bekerülési értékét – az építkezés megkezdésekor – át kell vezetni az áruk közé.Az áruk között kell nyilvántartásba venni a különböző jogcímeken fizetett közműfejlesztési hozzájárulásokat is, mindaddig ott kimutatni, amíg a lakások értékesítésre nem kerülnek.A lakóépület építésével kapcsolatos tervek bekerülési értékét, a műszaki ellenőrzés költségeit elsődlegesen az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell könyvelni, és a lakások értékesítéséig – mint befejezetlen termelést – saját termelésű készletként kell kimutatni.A lakóépület építési költségei között kell kimutatni a kft. által biztosított szükséges villamos energia kft. felé számlázott összegének arányos részét. Elsődlegesen anyagköltség, része a befejezetlen termelésnek.A bankihitel-szerződések, a tagikölcsön-szerződések alapján ténylegesen fizetett, illetve fizetendő kamatok – mint igénybe vett szolgáltatások ellenértéke is – része a lakóépület építési költségeinek, befejezetlen termelésként.A generálkivitelező által számlázott összegek is – mint igénybe vett szolgáltatás – részei a lakóépület építési költségeinek, a lakások értékesítéséig befejezetlen termelésként kell – a fentebb felsoroltakkal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.
Kapcsolódó címke:

Szoftver felhasználói jogának értékesítése

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
Részlet a válaszából: […] szoftverterméket). Ezt a kérdés is alátámasztja azzal, hogy a felhasználói jog értéke 12 hónapos időszakra jutó felhasználó díj. Az adásvételi szerződés jellemzője, hogy a tulajdonjog is átszáll. Itt pedig a tulajdonjogról nem esik szó. A felhasználói jog átengedéséért fizetett összeg nem tekinthető jogdíjnak sem.Az A társaságnál a felhasználói jog címén számlázott összeget árbevételként kell elszámolni: T 311 – K 91-92, 467. Tekintettel arra, hogy a számlázott érték 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakra terjed ki, a könyvelt árbevételből a nyolc hónapra jutó részt időbelileg el kell határolni (T 91-92 – K 4811). Az összemérés számviteli alapelv nem ad arra lehetőséget, hogy a 2023. évet megillető bevétel a 2022. évi bevételek között maradjon. Ezért kell időbelileg elhatárolni.A fentiek alapján egyértelmű, hogy B társaság sem felhasználói jogot értékesít. B társaság a felhasználói jog címén az A társaság által számlázott szolgáltatást az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell, hogy könyvelje, és természetesen a 8 hónapra jutó részt időbelileg a B társaságnak is el kell határolnia (T 522, 466 – K 454 és T 3923 – K 522.Megjegyzés: az A társaságnál is, a B társaságnál is az időbeli elhatárolás független attól, hogy B társaság a számlázott teljes összeget már 2022-ben átutalta.A C társaság bekapcsolása az elszámolás követelményrendszerén nem változtat, csak bonyolítja azt.A fentiekből következik, hogy B társaságnál sincs felhasználóijog-beszerzés. B társaságnál igénybe vett szolgáltatás van, amelynek C társaság felé történő továbbszámlázása kezelhető közvetített szolgáltatásként, ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.
Kapcsolódó címke:

Egyenlegközlőben szereplő követelések-kötelezettségek dátuma

Kérdés: Társaságunk 2022. 12. 31-re vonatkozó egyenlegközlő leveleket kíván kiküldeni a partnereinknek a fordulónapi vevőkövetelés/szállítói tartozás összegéről. A számviteli törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatok milyen dátumra vonatkoznak. A rendszerünkben szerepel egy könyvelési dátum, ami arra szolgál, hogy a bevételt, szállítói oldalon a költséget melyik időszakra számoljuk el. Továbbá szerepel még a bizonylati dátum és az áfa teljesítési dátuma. Az egyenlegközlőben felsorolt bizonylatokat ezek közül melyik dátumra vonatkozóan készítsük el? Jelenleg a könyvelési dátumra vonatkozóan készítjük el a listát.
Részlet a válaszából: […] helyességét, leltárba kerülését egyeztetéssel visszaigazolja, hogy az adott követelés, illetve az adott kötelezettség a partner könyveiben is – a megfelelő mérlegoldalon – az egyenlegközlőben rögzített, december 31-i mérlegfordulónapon fennálló összeg.Az egyenlegközlőben olyan adatokat kell követelésenként, illetve kötelezettségként megadni, amit a partner is ismer, aminek a partner könyveiben is szerepelnie kell, amely adatok egyezőségét kérik visszaigazolni. (A partnernek semmi köze nincs ahhoz, hogy az egyenlegközlőt kiállító mikor könyvel, vagy rendezte-e az áfát vagy sem stb.)Az egyenlegközlő indokolt, hogy tartalmazza követelésenként, kötelezettségenként:– a partner nevét és egyéb adatait;– a mérlegfordulónapi egyenleget, a számlázott, az elfogadott összegben;– a fizetési határidőt (utalást arra, hogy már lejárt);– az egyenleget igazoló számla adatait (az esetleg megfizetett részleteket);– a visszaigazolás javasolt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
10