Egy összegben leírt eszközök nyilvántartása

Kérdés: A tárgyi eszközöket az üzembe helyezést követően egyedi nyilvántartó kartonokon tartjuk nyilván, amely tartalmazza az eszköz valamennyi szükséges adatát, az esetleges fejlesztési tartalék terhére történő beszerzésre utalást és az amortizáció elszámolását. Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a 200.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti – a számviteli politikája szerint egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazása alá eső – eszközökről nem vezet egyedi nyilvántartó kartont, hanem egy megfelelő adattartalmú "Excel táblázat" vezetésével tartja azokat nyilván, és ezt a táblázatot aktualizálja a bekövetkező eseményeknek megfelelően?
Részlet a válaszából: […] eszköznyilvántartásra vonatkozó szabályai, azokat a mérlegfordulónapi leltárban sem kell szerepeltetni.Azonban a 200.000 Ft egyedi bekerülési érték alatti eszközöket is be kell szerezni, a beszerzés pénzeszköz felhasználásával jár, értékcsökkenéskénti leírása pedig az adózás előtti eredményt csökkenti. Ezek és egyéb okok (elsősorban a vállalati, a társasági tulajdon védelme) indokolják, hogy az egy összegben leírt eszközöket is a vállalkozás – azok várható élettartama alatt, azok cseréjéig, selejtezéséig – nyilvántartsa. Belső szabályozás kérdése az, hogy azok nyilvántartása milyen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés: A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?
Részlet a válaszából: […] melléklet II. rész 6/b. pont; IV. rész 1/a. pont]. A bruttó összeg személyijövedelemadó- és járulékalapot képez, továbbá a cégnek szochót kell fizetnie. Ha a cég ügyvezetője vállalja, hogy majd az év végi adóbevallás alkalmával elkészíti az útnyilvántartást, akkor az 500 km átalányra kifizetett összeg költségtérítésnek minősül. Ebben az esetben az ügyvezető nyilatkozhat arról, hogy tételes költségelszámolást választ (a teljes bevételről is lehet nyilatkozni, hogy az költség, de ezt az adóbevallásban készített útnyilvántartás alapján alá kell támasztani), és ekkor a nyilatkozat szerinti költség levonása utáni összeg lesz a személyi jövedelemadó alapja, vagy ha nem nyilatkozik, akkor a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítható meg a fizetett költségtérítés miatti személyijövedelemadó-alap. Mindkét esetben a személyijövedelemadó-alap egyúttal járulékalap, és ezután is kell a cégnek szochót fizetnie [Szja-tv. 47. § (2) bekezdés ca) pont]. Alternatív megoldásként javasolható, és költségtakarékos megoldás lehetne, ha kiküldetési rendelvény alapján történne az 500 km átalánynak megfelelő összeg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Elküldött számlát nem egyenlítik ki

Kérdés: Több éve, hogy megbízóimnak a számlázz.hu-n keresztül küldöm az általam elvégzett munka átutalási számláit. Ha egy elküldött számlát nem teljesítenek többszöri felszólítás ellenére sem, mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] teljesítéshez kapcsolódó számla kiállítása előtt a teljesítés megtörténtét a megrendelővel, a vevővel írásban igazoltatni kell.Ha az igazolt szerződés szerinti teljesítés alapján történt a számlázás, és a megrendelő, a vevő nem fizetett, többszöri írásbeli felszólítás ellenére sem, akkor peres eljárást kell kezdeményezni a szerződés szerinti teljesítés ellenértékének behajtására.Ha a kérdező a fentiekben körülírtak szerint járt el, és nem kezdeményezi a peres eljárást a követelése behajtására, akkor a tárgy szerinti követelésére céltartalékot képezhet, illetve elengedheti, de annak az egyéb ráfordításként elszámolt összegeivel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelnie kell.Ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Nem jelentős összegű hiba a bevallásban

Kérdés: Az Szt. szerint nem jelentős összegű hibát – miután a társaságiadó-alapja növekszik – az adóbevallás önellenőrzésével korrigálja a társaság (a hiba a 2022. évet érinti, feltárása 2023-ban történik). A tao-bevallásban az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni vagy módosított új adattal, vagy ha nem változott, akkor az eredeti bevallásban szereplővel. Ez mit jelent a gyakorlatban? A 07-01-02-es lapokon az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat kell feltüntetni, az A-01-es lapon a mérleghez kapcsolódókat a BESZÁMOLÓ adatai alapján. Nem jelentős hibánál az önellenőrzéssel érintett év beszámolója nem változik, a hiba a feltárás évében kerül könyvelésre, és a beszámolóban elszámolásra. A feltárás évének (2023) beszámolója és a tao-bevallás említett lapjai így megegyeznek, az adóalap-korrekció a növelő/csökkenő tételekben megjelenik. Az önellenőrzéssel érintett év (2022) tao-bevallásában az eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorokat kell módosítani, hogy az adóalap változzon? A mérlegsorokat – tao-bevallás A-01 lap – is változtatni kell? Pl. 2022-ben nem könyvelt bevétel kapcsán ez érinti az árbevételt, a vevőkövetelést, iparűzési- és társaságiadó-kötelezettséget is. De akkor nem fog egyezni a 2022-es beszámoló adataival, hiszen az nem változott, változik. Az iparűzésiadó-bevallást is önellenőrizni kell, illetve lehet?
Részlet a válaszából: […] adatot ki kell tölteni, változtatva azt, amit az önellenőrzés érint [2229 bevallás előlap 2. pont]. Ez mindenképpen érinti a 2229-01-01 lapon az eredményt, az adóalapot, a társasági adót és a visszajáró adót.Ha változik (nő) az iparűzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Kölcsönzött munkavállalók jövedelmének forrásadója

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég magyar állampolgárságú munkavállalóit közvetíti Ausztriába. Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján gazdasági értelemben vett munkáltatónak az osztrák partner minősül, ezáltal a kölcsönzött munkavállalók jövedelme adóztatásának joga Ausztriát illeti. Ezzel párhuzamosan Magyarország mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. A munkaerő-kölcsönzésről minden hónapban számlát állítunk ki az osztrák partner felé. Az osztrák partner a számla végösszegéből 20% forrásadót von le, amellyel a munkavállalók személyi jövedelemadója megfizetettnek minősül.
1. A kölcsönzött munkavállalók jövedelméből a cégtől levont forrásadó "ellentételezéseként" a magyar szja-nak megfelelő mértéket, 15%-ot vonunk le. Helyesen járunk el?
2. A számlázott összeg nemcsak a munkavállalók bérét és járulékait, hanem az egyéb költségeket is tartalmazza. Így a forrásadó és a munkavállalóktól levont összeg között jelentős eltérés van. A különbözetet egyéb ráfordításként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] von le, és azt befizeti az osztrák adóhatóság felé. A 20%-os forrásadó levonásával azonban nem bizonyítható, hogy személyenként a munkavállalók jövedelme után Ausztriában adófizetés történt. Ezért ilyen esetben helyes lenne az az eljárás, ha a munkavállalóktól levonnának a bruttó összegből 15% személyi jövedelemadót, és azt bevallják és befizetik a magyar adóhatóság felé. Ismert azonban olyan NAV-állásfoglalás, amely alapján a NAV elfogadja, hogy az osztrák partner által a kiküldő társaság számlája alapján egy 20%-os forrásadó osztrák adóhatóság felé történő befizetésével az osztrák személyi jövedelemadó megfizetettnek tekinthető. Ezért Magyarország az egyezményi szabályok és az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. Így nem helyes az az eljárás, hogy a kölcsönzött munkavállalóktól mintegy "a forrásadó ellentételezéseként" a magyar személyi jövedelemadó mértékével megegyező összeget vonnak le. Ha időközben mégis történt Magyarországon adófizetési kötelezettség, akkor az AJK nyomtatványon bejelentést lehet tenni az adóhatóság felé, és az elévülési időn belül az adókülönbözetet az adóhatóság fogja előírni a magánszemély javára. Az osztrák szabályozás szerinti 20%-os speciális adó megfizetésével a magánszemélyeknek nem merül fel Ausztriában bevallási kötelezettsége, így a magánszemélyek részéről nem kérhető igazolás az osztrák adóhatóságtól az adó megfizetéséről. Az osztrák fél csak akkor lenne köteles valamilyen igazolást kiadni a kölcsön adó cég, illetve a kölcsönzött munkavállalók felé az általuk levont forrásadó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Termőföldvásárlás támogatásból

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.
Részlet a válaszából: […] számlára. Könyvelési tételek: az eladó számlája alapján: T 161, 466 – K 455, a rendeltetésszerű használatbavétel jegyzőkönyve alapján: T 121 – K 161.A kérdésből nem derül ki a támogatás jogszabályi alapja, de az sem, hogy a támogatás végleges vagy átmeneti, azaz néhány év után vissza kell fizetni. Ha a támogatást – a támogatási okiratban meghatározott időszak, vagy az előírt feltételek nemteljesítése után – vissza kell fizetni, akkor a támogatás folyósításának könyvelése: T 384 – K 4799, az eladó számlájának kiegyenlítése: T 455 – K 384.Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás esetén, ha a támogatási okiratban van utalás olyan jogszabályra, jogszabályi helyre, amely konkrétan utal arra, hogy az állami, az uniós támogatást a tőketartalékba kell helyezni, akkor a könyvelés a támogatás utalásakor: T 384 – K 412.Véglegesen fejlesztési célra kapott támogatás támogatási okiratában nincsen utalás a tőketartalékba helyezésre,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Egyesület társaságiadó-alapjának számítása

Kérdés: Egyesület társaságiadó-alapjának számításához kérem segítségüket. Sportegyesület közhasznú tevékenysége iskolások sportra való nevelése, sportrendezvények szervezésével, valamint sporteszközök biztosításával. Bevételeinek kiegészítésére bérbe ad sporteszközöket. Saját tulajdonú ingatlanát is esetenként bérbe adja sportcélra, többnyire magánszemélyeknek. A bérbeadáson kívül más gazdasági tevékenységet nem végez. A bérbeadás bevételét a mérlegben a vállalkozási tevékenység oszlopban kell szerepeltetni? Meg kell fizetni a bérbeadás után a társasági adót, akkor is, ha összességében az egyesület nem nyereséges? Az egyesület nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal.
Részlet a válaszából: […] sporteszközök bérbeadása), valamint – figyelemmel a Ctv. 2. § 11/d) pontban foglaltakra is – az ingatlanhasznosítás (bérbeadás) bevétele. Ugyanakkor a Tao-tv. 9. § (2) bekezdés f) pont, a (3) bekezdés c) és d) pont, valamint a (4) bekezdés alapján az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevételeket és az ingatlannal kapcsolatos ráfordításokat figyelembe kell venni a társaságiadó-alap meghatározásakor, akkor is, ha vállalkozási tevékenységet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban kötött kölcsönszerződés forintátutalással

Kérdés: A kft. a tárgyévben kezdte meg a működését. Az indulással kapcsolatos forrásigényt a tulajdonosok tagi kölcsön formájában biztosítják, amelyre kölcsönszerződést kötöttek, a kölcsön keretösszegét pedig euróban határozták meg. A kft. a könyveit forintban vezeti. A keretszerződés alapján nyújtott kölcsönösszegek egy részét a tulajdonosok a szerződésnek megfelelő euróban utalták át a cégnek, azonban számos alkalommal forintot utaltak a cég forintszámlájára. A közleményben feltüntetésre került, hogy a tulajdonos mennyi eurónak gondolta ezt a kölcsönt, amit jellemzően a Google Finance által megadott aznapi árfolyammal forintosított, majd utalt. A kft. a számviteli politikájában az MNB középárfolyamát választotta. Ezeket az utalásokat nyilvántarthatjuk-e egyáltalán devizás kötelezettségként a hivatkozott 10 keretszerződés keretében? Ha igen, milyen euróösszegben? A közleményben megadottak szerint, vagy az utalás napja szerinti MNB-középárfolyammal kell visszaosztani a beérkezett forintösszeget?
Részlet a válaszából: […] – tulajdonosonként kölcsönszerződést kell kötni, kölcsönönként a Ptk.-ban előírt tartalommal, függetlenül attól, hogy euró vagy forint kerül átutalásra. A kft. által választott árfolyam lehet az MNB, illetve az EKB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam, de nem lehet MNB-középárfolyam (mert ilyen nincsen), és végképp nem lehet a tulajdonos átutalásának közleményében bármilyen formában meghatározott árfolyam.A kölcsönként kötött kölcsönszerződések szerint átutalt– eurót a kft.-nél az euró megérkezésekor érvényes, MNB által[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása

Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
Részlet a válaszából: […] beszerezhetnek olyan eszközöket is, amelyeket már a beszerzést követően rendeltetésszerűen használatba vesznek, aktiválnak, de az ezek beszerzéséhez igénybe vett kölcsönt még nem fizették vissza, tehát a felmerülő kamatot nem lehet az eszköz bekerülési értékében számításba venni, ezért az az eredményt terheli.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani. A kamatnak az eszköz bekerülési értékében történő számításbavétele is egy gazdasági esemény, amelyet dokumentálni kell. Megfelelő dokumentum lehet – többek között – a– felvett kölcsön kölcsönfelvételenkénti elkülönítése az esetenkénti kölcsönszerződés és bankbizonylat alapján;– felvett kölcsön pénzeszközeinek eszközönkénti (esetenkénti) felhasználása (a szállítónak, a szolgáltatónak fizetett összegek eszközönként);– kamatszámítási időszakonként (negyedévenként, de legalább az év végével) a kamat megállapítása az előbbiek szerinti eszközönként, és könyvelése bekerülési értékként (ha a beruházás keretében több eszköz beszerzése volt, akkor az egyes eszközök addigi bekerülési értéke arányában megosztva), az eszközhöz közvetlenül nem rendelhető kamatot az eredmény terhére a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni.A különböző időben felvett kölcsönök esetében természetesen külön-külön kell az eszközönkénti kamatot megállapítani és felosztani akkor is, ha a kamat mértéke nem változik közben, illetve a beruházás keretében csak egyetlenegy eszköz kerül beszerzésre, és függetlenül attól,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:

Ajándékkártyával történt vásárlás

Kérdés: Vállalkozásunk egy hűtőgépet vásárolt, melyet kisebb minőségi hiba miatt reklamáltunk. A reklamációt elfogadták, és 29.999 Ft jóváírást kaptunk ajándékkártya formájában. Az ügyvezetés vásárolt egy másik terméket (fülhallgató), amelynél így 29.999 Ft-tal kevesebbet kellett átutalnunk. Viszont csak az ajándékkártyával csökkentett összeg lett utalva. Hogyan történik helyesen a maradék (az ajándékkártya összegével megegyező) összeg kiegyenlítésének könyvelése?
Részlet a válaszából: […] adott vissza, a jóváírás összegével a hűtőgép beszerzési értékét kellett volna csökkenteni az ajándékkártya összegével, az ajándékkártya követeléskénti előírásával: T 368 – K 143 (161).A fülhallgató megvásárlásakor a számlázott összeg könyvelése: T 161 – K[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
Kapcsolódó címke:
1
2